Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-02 / 300. szám

1998. november 2., hétfő A születésnapra elkészül a Liberális manifesztum Újraépítkezik az SZDSZ Az önkormányzati választá­sokon elért eredményt érté­kelve az Országos Tanács minden esélyt biztosítva lát arra, hogy az SZDSZ erős, szabadelvű középpárt legyen egy hárompólusú politikai rendszerben. Magyar Bálint pártelnök a tes­tület hét végi ülésén elhangzot­takat összefoglalva bejelen­tette: megkezdték a „Hogyan tovább, SZDSZ?” című anyag megvitatását. A politikus szerint az SZDSZ újjáépítésének követ­kező lépéseként november 21- én, a párt 10. születésnapján nyilvánosságra hozzák az alap­programot képező Elvi nyilat­kozat megújított változatát, a Liberális manifesztumot. - Az SZDSZ a közeljövőben el kívánja adni Mérleg utcai székházát - jelentette be Béki Gabriella, az Országos Tanács testület elnöke. Ezt a lépést az­zal indokolta, hogy az ország­­gyűlési választások után keve­sebb állami támogatást kapnak, amit hatékonyabban szeretné­nek elkölteni. Közlése szerint az SZDSZ-nek jelenleg 370 millió forint adóssága van. Hangsúlyozta: az SZDSZ tisz­takezű párt, amelynek ha pénzre van szüksége, törvényes módon hitelt vesz fel. Az OT ülésén döntöttek arról is, hogy a következő küldött­­gyűlés februárban lesz, amikor a tervezett alapszabály-módosí­tással egy korszerű, liberális párt szervezeti alapjait kívánják megteremteni. Nem szerepel színház a ligeti rendezési tervben Kezdődik a Nemzeti-csata? Élénk visszhangot keltett a kormány múlt heti döntése az új Nemzeti Színház helyének és az átadás idejének megvál­toztatásáról. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumá­nak politikai államtitkára egy szombati rádióműsorban el­mondta, hogy a kormányzat kü­lön forrást rendelt az Erzsébet tér helyreállítására. A téren az elvégzett munkák nyomán - mint ismeretes - mélygarázst alakítanak ki, a felszínen pedig parkosítanak. Ezeknek, vala­mint a buszpályaudvar kitelepí­tésének a költségei az államtit­kár szerint a színház építésére szánt 10,7 milliárd forintot nem érintik. A városligeti új helyszínnel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki az érintett zuglói ön­­kormányzat MSZP-s frakció­­vezetője. A politikus elmondta: a kerület hatályos részletes ren­dezési terve szerint nem épül­het színház a jelzett térségben, mert azt parkosításra szánták. A terv megváltoztatása hosszú időt venne igénybe. Demszky Gábort, a főváros főpolgármesterét meglepetés­ként érte a kabinet döntése. A városligeti helyszínt a politikus nem tekinti tárgyalási alapnak. Emlékeztetett arra, hogy az ér­vényben lévő szerződés szerint, ha nem épül fel a színház, a te­ret a kormánynak tíz éven belül eredeti állapotában vissza kell adnia a fővárosnak. Énekelni szép, énekelni jó... Kodály Zoltánra emlékeztek A kulturális és az oktatási tárca határozott elképzelése, hogy visszaállítsa a zene­­pedagógia tekintélyét és méltó helyre tegye a tanrend­ben az énekórát - hangzott el a Magyar Kodály Társaság­ban a hét végén. A két évtizedes múltú, tekinté­lyes testület budapesti tisztújító közgyűlésén Hámori József, a nemzeti kulturális örökség mi­nisztere mindenekelőtt a zené­lésnek, az éneklésnek a közös­ségteremtésben betöltött szere­pét emelte ki. - Eljött az idő, hogy az em­berek újra elmondhassák, éne­kelni szép, énekelni jó, még ha a dal netán hamisan szól is - mondta. Ezután Kodály Zol­tánra emlékezve a zeneszerző szavait idézte, amely szerint minden ember annyit ér, amennyit a hazájának és ember­társainak használ. A miniszter a továbbiakban rámutatott, hogy a kulturális tárca nemcsak a kultúra fenn­tartására, hanem annak támoga­tására is hivatott, ezért pályáza­tok útján is segíteni kívánja a zenészeket. Hazai Tükör Csökken a tudás és az erkölcs súlya A tudományos élet nem lehet a hatalmi harc színtere Visszaállítani a tudás és az erkölcs becsületét, nem jámbor óhaj ez, hanem korparancs - nyilatkozta a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke abból az alkalomból, hogy mától egész hetes rendezvénysorozattal tisztelegnek országszerte a magyar tudomány eredményei, törekvései előtt. Glatz Ferenc kifejtette: a poli­tikai elit a tudósok első számú segítője lehet a nemzetet gaz­dagító, a társadalom fejlődését szolgáló munkájukban, ha a politika az életminőség javítá­sát tűzi ki célként, a kulturált polgár eszményét tekinti el­érendőnek. Szövetséges lehet a politika azzal is, ha segíti a szellemi műhelyek belső fej­lődését. A tudományos élet nem le­het a hatalmi harc terepe - hangsúlyozta Glatz Ferenc. Azt is tudomásul kell venni, hogy a tudomány nem igazo­dik a négyéves választási pe­riódushoz. Sőt, éppen arra van szükség, hogy támogatása ér­dekében összefogjanak egy­mással az ellenzéki és a kor­mánypártok. Az információs forradalom, a nagy gazdasági­kulturális világkihívások ide­jén ugyanis létkérdés a kis nemzetek számára, hogy ver­senyképes tudásra tegyenek szert. Glatz Ferenc úgy véleke­dett, hogy a világban azok a nemzetek boldogulnak majd, ahol a társadalom - a vállal­kozói és az állami szféra - az átlagosnál több figyelmet for­dít a kultúrára, a tudományra. Mint mondta, „a tudásköz­pontú társadalmi értékrend ki­alakítása ellen hatott, az egye­temi tanszékek, a kutatóhelyek kárára vált, hogy elapadtak a volt nagy állami vállalatok pénzforrást jelentő megrende­lései.” Az állami költségvetés ráfordításai is csak az utóbbi időben indultak lassú növeke­désnek. A legnagyobb nehéz­séget azonban az okozza, hogy a közgondolkodásban csökken a tudás és az erkölcs súlya - tette hozzá. Rendet tesz a vitás ügyekben a készülő kegyeleti törvény Végső tisztelet nemzeti nagyjainknak A mostaninál lényegesen magasabb köve­telményeknek kell megfelelniük a temetke­zési vállalkozásoknak, ha a parlament elfo­gadja a hamarosan kormány elé kerülő ke­gyeleti törvényt. A tervek szerint a jövő ősz­szel életbe lépő jogszabály számos szigorítást tartalmaz, érettségihez, ötéves gyakorlathoz és vizsgához kötné például a szakmává átmi­nősített tevékenység folytatását és a sírker­tek rendben tartását is előírná. Ladányi Jenő­, a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a kegyeleti törvény rendet vághat az 1970-es, máig ér­vényben lévő, miniszteri rendelet teremtette dzsungelben, amelyben a több mint ötszáz vál­lalkozás egymást tiporva, sokszor kellő szakér­telem nélkül igyekszik meggazdagodni. Jövő ősztől a szakmának számító temetke­zési tevékenységbe legalább középfokú vég­zettséggel, megfelelő gyakorlattal és szakvizs­gával rendelkező személyek foghatnak. Fontos előírás az is, hogy a bt.-knek és kft.-knek telep­hellyel és kellő mennyiségű készpénzzel kell rendelkezniük, az induló összeg egy részét pe­dig valamelyik banknál letétbe kell helyezniük. Valószínű, hogy az osztrák és a belga gya­korlatnak megfelelően a kamarák adják ki a vál­lalkozási engedélyeket, a képzés megszerve­zése pedig a Belügyminisztérium feladata lesz. A speciális szakmára pályázók egyebek mellett egészségügyi, pszichológiai és jogi ismereteket tanulnak majd, de a zöldterület fenntartásához is érteniük kell. A hozzátartozók által régóta szorgalmazott, fontos előrelépés lesz, hogy a jogszabálytervezet megtiltja a temetkezési cé­gek megjelenését a kórházakban. Mint megtudtuk, a szakma felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatal mellett létrejövő ti­zenöt tagú Nemzeti Kegyeleti Bizottság látná el. Az érintett közösségekkel, szervezetekkel együttműködve ők döntenének (politikamente­sen!) a vitás ügyekben. E bizottságra várna pél­dául az úgynevezett „védett sír" fogalmának kimunkálása, manapság ugyanis bizonyos idő után a sírhelyek mindegyike megszüntethető, eladható. Ladányi Jenő elmondta: az Operaház már je­lezte, szeretné, ha nem háborítanák 84 egykori énekesének sírját. 46 olimpikon nyughelyével kapcsolatban is érkezett hasonló kérelem. Noha még eldöntésre vár, hogy ki számít neves sze­mélyiségnek, a tervek szerint az 1956-ban el­esettek, a munkásmozgalom halottainak nyug­helye ugyanúgy védettséget élvez majd, mint a képzőművészeti alkotásként értékes, de isme­retlen személyek sírkövei. Takács Mariann Virág, emlékeztető mécsesláng fotó: feb * 1 Dunántúli Napló 3 Hírcsatorna Alkotmánybírósági ülés. A testület mai ülésén folytatják azoknak az indítványoknak a tárgyalását, amelyek a mag­zati élet védelméről szóló tör­vény alkotmányellenességé­nek megállapítását kérték. Megvitatják azokat a beadvá­nyokat is, amelyek szerint az alaptörvénybe ütközik a köz­­tisztviselői és a közalkalma­zotti illetmények postai vagy banki átutalása. Bizakodó Duna Kör. A Duna Kör megalakulása óta vallja, hogy a vízlépcsőprobléma nem magyar-szlovák kérdés, hanem a két országon belüli technok­rata lobby és a környezetért ag­gódók konfliktusa - hangsú­lyozza a szervezet hét végi közgyűlése után kiadott közle­mény. Az elnökség reményét fejezte ki, hogy az új szlovák kormány köreiben nagyobb hangsúlyt kap a természeti ér­tékek megőrzése. Kétszeres növekedés. A ki­sebbségi hivatal eddigi összesí­tése szerint 930 településen fejthetik ki érdekérvényesítő tevékenységüket a kisebbségi önkormányzatok. Ez azt jelenti, hogy az 1994-es választások­hoz viszonyítva csaknem két­szeresére nőtt a számuk. Magyar példa. Bár máig vita van az új nyugdíjrendszerről, Magyarország mégis egyik példájául szolgálhat a nyugdíj­­reform megvalósításában a vi­lág jó néhány olyan országa számára, ahol kiderült, hogy az eddig működő ellátási rendszer már nem felel meg a céljának. Kétnyelvű könyv. Ma­gyar-szlovák egyháztörténeti sorozat megjelentetését hatá­rozták el a két ország egyházi intézményei. Az első könyv, a „Rudnay Sándor érsek és kora - Alexander Rudnay a jeho dóba” című kétnyelvű kiadvány hét végi esztergomi bemutató­ján jelen volt Paskai László bí­boros-prímás, esztergom-bu­­dapesti érsek is. Több bűncselekmény. Az év első kilenc hónapjában folyta­tott nyomozások során több mint 451 ezer bűncselekmény vált ismertté, ami 28 százalék­kal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában - derül ki a Belügyminisztérium jelen­téséből. Vagyon elleni bűncse­lekménynek számít az esetek 80 százaléka, az összesen két­száz emberölés 2 százalékkal több, mint egy éve volt. A Dunántúlon érdekes diffe­renciálódási folyamat in­dult meg. A Fidesz front­emberei közül néhányan visz­­szaszerezték múlt havi veszte­ségeik egy részét. Orbán Viktor, Deutsch Ta­más, Áder János és Kövér László politikusi teljesítményét most 5-7 ponttal jobbnak ítélték a dunántúliak, mint egy hónap­pal ezelőtt. Ennek nyomán Áder és Deutsch hat-hat, Kövér öt, a miniszterelnök pedig egy hellyel lépett előbbre a népsze­rűségi listán. Kevésbé változott azoknak a minisztereknek a megítélése, akiket csak a kormányalakítás óta ismer a szavazóközönség. Martonyi János és Járai Zsig­­mond továbbra is jobban szere­pel a többieknél. Chikán Attila szereplését csak kevesen tudták minősíteni. Az ellenzéki politikusok kö­zül Kovács László és Magyar Bálint továbbra is nagy népsze­rűséget élvez. Kósáné Kovács Magda és Horn Gyula ugyan­akkor egyre inkább a lista utolsó harmadába szorul. FEB A legnépszerűbb politikusok A Szonda Ipsos októberi felmérése m­áma Göncz Kovács Orbán Demszky Martonyi Deutsch Járai Magyar Áder Szájer Kövér Pintér Kuncze Szabó Stumpf Chikán Latorcai Horn Kósáné Lezsák Boross Torgyán Csurka Árpád László Viktor Gábor János Tamás Zsigmond Bálint János József László Sándor Gábor János István Attila János Gyula K.Magda Sándor Péter József István I □ • népszerűség (%) népszerűség 1%1 ismertség (%) a nyugati országosan a nyugati országrészben országrészben 0 ismertség (%) országosan 1­5 Az adatfelvétel ideje: 1998. szeptember 26-október 2. Módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik; közülük 320 a nyugati országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó nyugat-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele a korcsoport, a nem és a lakó­hely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig ter­jedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized-pontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg. A *-gal jelzett politikus az előző felmérésben nem szerepelt.

Next