Új Dunántúli Napló, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-16 / 217. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Méhészszaknap a termelői vásáron SZENTLŐRINCA Kistermelők Há­zának idén tavaszi elkészülte óta az első termelői és kézmű­vesvásárt rendezi meg szep­tember 26-án 8 órától a Ba­ranya Megyei Vállalkozói Köz­pont a szentlőrinci vásártéren. A térség kistermelőit, magán- és biogazdálkodóit felvonu­l­­tató vásár programját ezúttal Méhész szaknap egészíti majd ki. A vállalkozói központ új kez­deményezése a kistermelő vállalkozók felkarolása. (k)­ Egészségnap a városban SZIGETVÁR Komoly szakmai si­kerként értékelik a városban, hogy a szigetvári kórház el­nyerte a Richter Egészségvá­ros szervezési jogát. A szep­tember 19-én 9.30-kor kezdő­dő rendezvényen szűrésekkel, tanácsadással, háttérbeszél­getésekkel, sztárvendégek - Rudolf Péter, Katus Attila, Kri­­zsó Szilvia, Béres Alexandra - ajánlásával hívják fel a részt­vevők figyelmét az egészséges életmód fontosságára. (k) Másfélszeresére nőtt a diákszám PÉCS Egy tanév leforgása alatt a másfélszeresére, mintegy ötszáz főre emelkedett a ma már a Pécsi Tudományegye­tem felügyelete alá tarto­zó egykori Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Isko­la tanulólétszáma. Ez a növe­kedés volt a mozgatója annak, hogy az iskola a Mátyás király utcából a Berek utcába költö­zött. Az új szervezeti formában a PTE Egészségtudományi Ka­rának égisze alatt lezajlott a szakképző iskola pénzügyi és szakmai konszolidációja. Meg­történt a köznevelés és a fel­sőoktatás érdekeinek össze­hangolása. (k) tP tL , v 'M. p |®1P IJlik^fliR Trrem­m /SUraTalba? Kevés balesetből jönnek ki jól a motorosok, még akkor is, ha nem ők hibáznak - ezt mutat­ják a statisztikák. Katus Eszter eszter.katus@partner.mediaworks.hu BARANYA A napokban történt ha­lálos balesetet követően, amely­nek egy motoros is részese volt, ismét elharapóztak az­­indula­tok. A bama.hu-n sokan hozzá­szóltak a hírhez (néhányat a mo­derátoroknak törölniük is kel­lett), a legtöbben a motoros fele­lősségét firtatva az esetben. Fő­ként arra céloztak, hogy a moto­ros biztosan gyorsan hajtott, és ezért ütközött neki a személy­autónak, amelyben egy utas éle­tét vesztette. Hogy pontosan mi történt, azt a rendőrség vizsgálja, így korai lenne következtetéseket levon­ni. Még akkor is, ha már sok­szor és sok helyen hangoztat­ták: „a motorosbalesetek több mint feléért maguk a motorosok felelő­sek”. Sőt, a köztu­datban az a kép él, ha motorosbaleset­ről hall, hogy az il­lető száguldozott, majd az árok­ban landolt. Csakhogy ez közelről sincs így. A motorosbaleseteknek szá­mos tényezője van: ugyanúgy megcsúszhatnak, hirtelen fé­kezhetnek, rossz ívben kanya­rodhatnak, mint az autóval köz­lekedők. Csak míg előbbiek akár sérülés nélkül is megúszhatják a dolgot, és továbbhaladhatnak, addig a motoros nagy valószínű­séggel megsérül­­ és már be is került a statisztikába. Az sem mellékes, hogy az ország útjain többféle motor halad, ám a bal­eseti statisztikában mindet egyszerűen csak motorként je­lezik, így a robogó­val menőző tini, az ittas bácsi a Simson­nal és a vagány sportmotorosok mind egy adatnak számítanak, holott a balesetek típusai telje­sen eltérőek lehetnek. Az is fon­tos, hogy a baleseteket okozó mo­torosok főként magukat veszé­lyeztetik, míg a többi közlekedőt nem. A sportmotor.hu több év­nyi KSH és ORFK adatot átvizs­gálva arra jutott, hogy a motoro­­­sok, az esetek több mint felében vétlenek a balesetben, nagyjából 25 százalékban csúsznak ki, es­nek el, és csak 18-22 százalék­ban okozzák ők az autókkal való ütközést. Aminek pedig jobbára ők a vesztesei. Az elfogadott uniós álláspont szerint ugyanis egy motorke­rékpáros, illetve segédmotoros halálozási kockázata átlagosan 18-szor nagyobb, mint egy sze­mélygépkocsi-vezetőé. (Igaz, a halálozási kockázat mértéke or­szágonként eltérhet, függően például az úthálózat állapotától is.) Ennek oka, hogy őket a gép­kocsikban jellemző passzív biz­tonsági megoldások nem védik. A védőruha, bukósisak pedig csak bizonyos típusú balesetek esetén segít. Aki a megyében szeretne nye­regbe pattanni, és nemcsak ma­gányosan, de közösségben is, annak érdemes felkeresnie a Dél-Dunántúli Motoros Egyesüle­tet. A szervezet alelnöke, Takács Zsolt ugyanis lapunknak koráb­ban elmondta, a pécsi és Pécs környéki motorosok csoport­jának egyre több tagja van, és többségük vezetéstechnikai, va­lamint baleset-megelőzési prog­ramokon vesz rész. Ezt azért tart­ják fontosnak, mert szeretnének épségben hazaérni, és elhatáro­lódnak a hajmeresztő, kockáza­tos mutatványoktól. Igaz, azt ők is belátják, hogy nemcsak a kez­dők, de a tapasztalt, rutinos mo­torosok is művelnek néha olya­nokat, amik egy külöáéá SíllMM főnek ijesztőnek tűnnek (példá­ul előzés rövid szakaszon). Őket azonban már nem a hév, a len­dület viszi, hanem a gyakorlat. A régi motorosok éppen ezért nem mennek bele olyan helyze­tekbe, ami felesleges kockázato­kat rejt. Ők ugyanis már tudják, hogy a közlekedés többi résztve­­vőjével is számolni kell. A kockázat 18-szor nagyobb Nemcsak a kanyar miatt van baj, az egyenes is veszélyes Baranya, ezen belül is a Me­csek nagyon népszerű a moto­rok körében. Nem csoda, hiszen az utak állapota általában jó, és sok a kanyar is. A motorosok kö­zött kedvelt a Pécs és Mánfa, a Pécs-Orfű, az Orfű-Magyarher­­telend, a Szigetvár-Szentlászló vonal, valamint a 6-os főút Ba­ranyán átvezető szakasza is. Ez azonban azzal is jár, hogy a bal­esetek, halálos balesetek száma is megnőhet. Augusztusban ketten is életüket vesztették a megye útjain: 17-én Somogyhárságyban egy motoros lesodródott az útról, míg 30-án, a 66-os úton egy másik árokba borult. A két eset okait a rendőr­ség vizsgálja. Bár azt gondolnánk, hogy a ka­nyarbalesetek a leggyakorib­bak, ez nem feltétlenül van így. Egyes statisztikák szerint ugyan­is (országos szinten) a motoros­balesetek csaknem fele egye­nes útszakaszon történik, a má­sodik leggyakoribb típus pedig a kereszteződésekben bekövetke­ző ütközés. Lakott területen kívül szintén több a baleset, mint lakott terü­leten belül. Azonosító, fotó is védi a kerékpárokat SZIGETVÁR A lakosság növekvő igényére reagálva a napokban újabb többtucatnyi kerékpárt gravíroztak, vagyis egyedi azo­nosító jellel láttak el a városban a Szigetvári Rendőrkapitányság munkatársai. Folytatódik tehát a program, amelynek keretében tavaly több mint száz kerékpár­ra került egyedi azonosító jel. A kedvező domborzati viszo­nyai miatt - gyakorlatilag nincs emelkedő - nagyon elterjedt a kerékpáros közlekedés a tele­pülésen. A bicikli népszerűsé­gét ráadásul az elmúlt években tovább növelte a válság, sokan takarékossági okokból váltot­tak két kerékre. Az ember haj­totta jármű népszerűsége azon­ban nemcsak a használók kö­rében emelkedett, hanem a tol­vajok között is. Ezért nem vélet­len, hogy a városban élők szíve­sen fogadták a kezdeményezést, mely nagyobb védelmet nyújt a tolvajok ellen is. A jelölés segítségével ugyanis az elveszett, ellopott járművek megtalálásuk esetén gyorsan, gyorsabban visszakerülhetnek jogos tulajdonosukhoz. A rend­őrség azt javasolja, hogy a ke­rékpárt a tulajdonos fényképez­ze is le, lopás esetén a kép akár az interneten, akár a sajtóban megjeleníthető, továbbá csatol­ható a feljelentési jegyzőkönyv­höz, ezzel is megkönnyítve a fel­derítést. K. E. Szebb a tó környéke PÉCSVÁRAD Az elmúlt hónapok fejlesztéseinek köszönhetően megszé­pült és komfortosabb lett a Dombay-tó környezete, új padok, asztalok, esőbeállók, készültek, így a környezet ideális családi, baráti kirándulá­sokhoz, piknikhez, sütéshez, bográcsos főzéshez. További pályázatok, támogatások elnyerése esetén a fejlesztések is folytatódnak. (ház) 2015. SZEPTEMBER 16., SZERDA Kampány és jobb oktatás is kellene A biztonságos közlekedéshez a szabályok betartásán túl gyakor­latra és higgadtságra is szükség van. Talán éppen emiatt a korlát­lan „A” kategória (vagyis a nagy­motor) jogosítvány megszerzésé­nek korhatárát 21-ről 24-re vál­toztatták, de 11 kW teljesítmé­nyű motorkerékpárt és quadot sem lehet 16 éves kor alatt ve­zetni. Mindez azonban önmagá­ban nem elég. A motorosbalese­tek megelőzéséhez naprakész, minőségi motorosképzésre és tudatos közlekedésre nevelésre lenne szükség, valamint átfogó, nagy tömegeket elérő kampány­ra, melyből kiderül, hogy milyen sérüléseket is okozhat egy más­fél tonnás autó, ha akár csak fi­gyelmetlenségből is elüt egy két­kerekűt. Kárpátaljai diákok tanulnak Komlón KOMLÓ Bár nem lett testvérkap­csolat, mégis úgy tűnik, hatéko­nyan tud együttműködni Kom­ló és a Beregszászi Járás. A város hivatalos honlapjának tájékoz­tatása szerint az (általánosság­ban jellemző) kulturális csopor­tok kapcsolatai mellett ugyanis az oktatás területén is kézzelfog­ható eredményeket tudnak fel­mutatni: szeptembertől két évfo­lyamban összesen kilenc kárpát­aljai fiatal koptatja az iskolapadot a komlói szakiskolában.Kevesen tudják, de már az előző tanév­ben is két beregszászi fiatal járt Komlóra tanulni, sőt, ahogy Ko­vács Balázs tagintézmény-veze­tő elmondta, nem is akármilyen eredménnyel: évfolyamelsőként zárták júniusban elsős tanulmá­nyaikat. A bolti eladónak, illetve esztergályosnak tanuló fiatalok­hoz a 2015/16-os tanévben újabb hét diák csatlakozott, akik he­gesztőként, bolti eladóként vagy épp CNC-esztergályosként sze­retnének végezni Komlón. Még 2014 júniusában jött lét­re együttműködés a város szak­mát oktató intézményei és a be­regszászi iskolák között, amely elősegítheti a kárpátaljai diákok részvételét a komlói szakoktatás rendszerében. Kovács Balázs el­mondta, beregszászi partnereik­kel közösen írt pályázatokon ke­resztül igyekeznek forrásokat nyerni a program megvalósítá­sához. K. E. I.

Next