Új Dunántúli Napló, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-23 / 118. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Több százan zarándokoltak MÁRIAfIEŰD Idén is közel há­romszázan vettek részt a sé­rültek búcsúján Máriagyű­­dön a közelmúltban. Tolna és Baranya megye számos tele­püléséről érkeztek a szellemi vagy testi fogyatékkal élők és gondozóik, hozzátartozó­ik, kísérőik a Szűzanyához a Pécsi Egyházmegye kiemelt kegyhelyére. (­j) Tovább látható a tárlat A kiemelt érdeklődésre való tekintettel a Janus Pan­nonius Múzeum augusztus 31-ig meghosszabbítja A jég­kor pécsi vándora - A „pé­csi mammut” című tárlat lá­­togathatóságát. Az interaktív elemekkel, játékokkal kiegé­szülő kiállítás a 90 évvel ez­előtt feltárt pécsbányai ma­mutleleteket mutatja be, és egyben Rihmer László bá­nyamérnök, geológus mun­kásságára emlékszik. (mr) A rezesbandákat hívják találkozóra ZENGŐVÁRKONYA rezes­bandák találkozóját rende­zik meg a Zengővárkonyi Kul­­túrházban június 9-én, pün­kösd vasárnap. Délután öt órakor kezdődik a program, amelyen dr. Várnai Ferenc népzenekutató, zeneszerző is előadást tart majd. A szer­vező Zengő-Várad rezesban­da minden érdeklődőt vár az eseményre. (mr) Nem elég a támogatást elnyerni, azt jól is kell felhasználni A falvak jövőjét tervezték A magyar falvak fejlesztési le­hetőségeiről hallhattak előa­dást a Baranya Megyei Kor­mányhivatal által szervezett Építés hete rendezvénysoro­zat harmadik napján, mely­nek a sombereki művelődési ház adott otthont. Zsíros Krisztina Krisztina.zsiros@mediaworks.hu SOMBEREK Horváth Zoltán, a Baranya Megyei Kormányhiva­tal vezetője, majd Csoboth Ta­más, Somberek polgármestere köszöntötte a megjelenteket az Építés hete rendezvénysoroza­ton. Elsőként Viski József, a vi­dékfejlesztési programok vég­rehajtásáért felelős helyettes államtitkár a Vidékfejlesztési Program pályázati lehetősége­iről beszélt. Mint elhangzott, a program keretében az önkor­mányzatok számára az egye­di szennyvízkezelés kiépítésé­re, illetve a tanyák fejlesztésé­re vannak még nyitott pályá­zati felhívások. A vidéki népes­ség megtartására a mezőgazda­­sági vállalkozások támogatását is kiemelte, hiszen, ha a vidé­ki vállalkozások fejlődnek, az a munkahelyek számának növe­kedését idézheti elő. Kolossa József, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Állam­­titkárság Településtervezési és Területrendezési Főosztályá­nak vezetője hangsúlyozta: je­lenleg senki nem tudja, mi fog­ja megállítani a magyar falvak népességének csökkenését. - Vannak olyan részei a fejlő­désnek, melyeknek a települé­sen teljesülnie kell, de fel kell is­mernünk, hogy ez nem elég. Ta­pasztalható, hogy nem az a leg­vonzóbb település, amely a leg­több pályázati támogatást kap­ja. Meg kell teremteni az egye­diséget, az épített értékeket pe­dig meg kell őrizni. A település­képi arculati kézikönyv, melyet minden önkormányzatnak el kellett készíteni, erre ad egy le­hetséges megoldást, ám sokan nem találták meg az ebben rej­lő lehetőségeket - hangsúlyozta Kolossa József. A népességmegtartásról el­mondta, a helyi fejlesztésekről hírt kell adni, hiszen ha az em­berek nem tudják, hogy mi fej­lődött a településen, akkor nem is gondolnak arra, hogy esetleg otthonuknak válasszák. A sombereki művelődési házban gyűltek össze a meghívott vendégek, illetve a díjazott települések képviselői Fotó: Zsíros K. Látogasson el hírportálunkra! BAMA.hu 2019. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK Tucatnyi település munkáját ismerték el Az előadások végén Horváth Zoltán kormánymegbízott és Lukáts István, a megyei kor­mányhivatal állami főépítésze sorolta fel azoknak a települé­seknek a nevét és adta át a je­lenlévő polgármestereknek az oklevelet, akik a legjobb tele­pülési arculati kézikönyvet ké­szítették el. Belvárdgyula, Szentkatalin, Pogány, Orfű, Hetvehely, Hi­das, Somberek, Drávasza­bolcs, Csebény, Bükkösd köz­ségek, valamint Pécs és Bóly városa készítette a legjobb, legszínvonalasabb dokumen­tumokat. A szakemberek sze­rint a legfontosabb cél az len­ne, hogy ez ne csak egy pa­pír legyen, hanem olyan esz­köz, melynek segítségével a felújításra készülő, esetleg be­települő lakosoknak, vállalko­zásoknak tud jó példákat mu­tatni. Hátrányos helyzetű településeken élők számára is esélyt adnak a közösségi sportolásra Egészséges életmódra, mozgásra ösztönöznek BÜKKÖSD A Bükkösd Jövőjé­ért Alapítvány által elnyert, EFOP-1.8.6. támogatási konstrukciójú projektben a felnőtt lakosság prevenci­ós célú egészségfejleszté­sét tűzték ki célul. Az immár egy éve zajló, sikeres pályá­zatról Pálfi Gabriellával, a projekt szakmai vezetőjével és Győre Valériával az ala­pítvány elnökével beszélget­tünk. - Miről szól az „Ép test, ép lé­lek” elnevezésű pályázat? - P. G.: A 250 millió forint összköltségű, Dél-Dunántúlra kiterjedő regionális projekt fő célja a felnőtt lakosság sport általi egészségfejlesztése. To­vábbá az egészséges életmó­dot is szeretnénk népszerű­síteni. A tavaly június elején kezdődő és 2021 május 31.-ig tartó projektidőtartam alatt 7500 főt vonunk be, ebből leg­alább 750 személy fogyatékos­sággal élő.­­ Gy. V.: A projekt keretében különböző fórumokat és ren­dezvényeket valósítunk meg. A fórumokat évente hat alka­lommal szervezzük, egészsé­ges életmóddal, táplálkozás­sal kapcsolatban tartunk előa­dásokat az érdeklődőknek. Szó esik még további sporttal és egészséggel kapcsolatos té­mákról is, mint például a víz­­fogyasztás, vagy a légzési gya­korlatok. Ezen kívül vannak 10, 30 és minimum 120 fős rendezvényeink, ahol sportol­ni hívjuk a lakosságot. - Mi a célja ezeknek a sport­­eseményeknek?­­ P. G.: Az, hogy tömege­ket vonzzunk és vonjunk be, és a rendezvényeket követően a résztvevők továbbra is fog­lalkozzanak a sportolással és az egészséges életmóddal. To­vábbi célunk, hogy a projekt során a szakmai megvalósí­tók és a szakemberek ösztö­nözzék és segítsék a lakosság fizikai aktivitását, és a minő­ségi sportszolgáltatásokhoz való gyors és egyenlő esélyű hozzáférést.­­ Gy. V.: Fontosnak tartjuk, hogy hátrányos helyzetű tele­pülésekre is eljussunk, oda, ahol a sportolási lehetőségek kevésbé elérhetőek. Minden korosztályt szeretnénk rábír­ni a folyamatos, nem idény­szerű testmozgásra. A projekt hosszú távú célja az egész­ségmegőrzésen túl, a külön­féle krónikus betegségekben szenvedők számának csök­kentése, a mentális és szelle­mi egészség, ezáltal a lakos­ság stabilabb munkaerőpiaci részvételének elősegítése. - Milyen típusú sportokra gon­doljunk? - P. G.: A saját testsúlyos edzéseket, a különféle kardió mozgásokat részesítjük előny­ben. Új, divatos módszereket ismertetünk meg az esemé­nyekre ellátogatókkal, mint például a TRX vagy a hot­iron. Ezek mind olyan egyéni spor­tolási lehetőségek, melyeket akár a hátrányos helyzetű te­lepüléseken élők is közösség­ben tudnak végezni. - Mikor lesz a következő na­gyobb esemény? - Gy. V.: Számos kisebb te­lepülésen rendeztünk már sporteseményt, de nem hagy­juk ki a szórásból a városokat sem. A projekt első évének zá­rásaként, május 26-án a pé­csi Fit­exx-ben tartunk egy nyolc órás, ingyenes rendez­vényt. Az egész napos sporto­lási lehetőség mellett folyama­tos egészségügyi állapotfel­mérésre, vércukor-, vérnyo­más-, és testzsír százalékmé­résre is lehetőség lesz. - Mik az eddigi tapasztalatok? - P. G.: A sportesemények­re nyitottak a sportszeretők, ám a fórumokra egy kicsit ne­hezebb bevonzani őket. Az el­ső évben nagyobb hangsúlyt kaptak a rendezvények, ám úgy látjuk, hogy így nem tud­juk a kellő tudást átadni. A kö­vetkező évben épp ezért for­dítunk a sorrenden, a tudást úgy adjuk át, hogy elérjen az emberekhez, majd ezt vissza­kötjük a sporthoz. Ugyanis mint az korábban is elhang­zott, az a célunk, hogy tar­tós változást érjünk el az em­berek gondolkodásában az egészséges életmóddal kap­csolatban. Az összeállítás a Bükkösd Jövőjéért Alapítvány támogatásával készült. Összeállította: Tóth Viktória Komplex lakossági testmozgásprogramot tartottak Kaposváron A fórumok is szerves részét képezik a nyertes projektnek Szekszárdon Egészség Napot tartottak tavaly októberben

Next