Új Dunántúli Napló, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-23 / 118. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Több százan zarándokoltak MÁRIAfIEŰD Idén is közel háromszázan vettek részt a sérültek búcsúján Máriagyűdön a közelmúltban. Tolna és Baranya megye számos településéről érkeztek a szellemi vagy testi fogyatékkal élők és gondozóik, hozzátartozóik, kísérőik a Szűzanyához a Pécsi Egyházmegye kiemelt kegyhelyére. (j) Tovább látható a tárlat A kiemelt érdeklődésre való tekintettel a Janus Pannonius Múzeum augusztus 31-ig meghosszabbítja A jégkor pécsi vándora - A „pécsi mammut” című tárlat látogathatóságát. Az interaktív elemekkel, játékokkal kiegészülő kiállítás a 90 évvel ezelőtt feltárt pécsbányai mamutleleteket mutatja be, és egyben Rihmer László bányamérnök, geológus munkásságára emlékszik. (mr) A rezesbandákat hívják találkozóra ZENGŐVÁRKONYA rezesbandák találkozóját rendezik meg a Zengővárkonyi Kultúrházban június 9-én, pünkösd vasárnap. Délután öt órakor kezdődik a program, amelyen dr. Várnai Ferenc népzenekutató, zeneszerző is előadást tart majd. A szervező Zengő-Várad rezesbanda minden érdeklődőt vár az eseményre. (mr) Nem elég a támogatást elnyerni, azt jól is kell felhasználni A falvak jövőjét tervezték A magyar falvak fejlesztési lehetőségeiről hallhattak előadást a Baranya Megyei Kormányhivatal által szervezett Építés hete rendezvénysorozat harmadik napján, melynek a sombereki művelődési ház adott otthont. Zsíros Krisztina Krisztina.zsiros@mediaworks.hu SOMBEREK Horváth Zoltán, a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője, majd Csoboth Tamás, Somberek polgármestere köszöntötte a megjelenteket az Építés hete rendezvénysorozaton. Elsőként Viski József, a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a Vidékfejlesztési Program pályázati lehetőségeiről beszélt. Mint elhangzott, a program keretében az önkormányzatok számára az egyedi szennyvízkezelés kiépítésére, illetve a tanyák fejlesztésére vannak még nyitott pályázati felhívások. A vidéki népesség megtartására a mezőgazdasági vállalkozások támogatását is kiemelte, hiszen, ha a vidéki vállalkozások fejlődnek, az a munkahelyek számának növekedését idézheti elő. Kolossa József, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Településtervezési és Területrendezési Főosztályának vezetője hangsúlyozta: jelenleg senki nem tudja, mi fogja megállítani a magyar falvak népességének csökkenését. - Vannak olyan részei a fejlődésnek, melyeknek a településen teljesülnie kell, de fel kell ismernünk, hogy ez nem elég. Tapasztalható, hogy nem az a legvonzóbb település, amely a legtöbb pályázati támogatást kapja. Meg kell teremteni az egyediséget, az épített értékeket pedig meg kell őrizni. A településképi arculati kézikönyv, melyet minden önkormányzatnak el kellett készíteni, erre ad egy lehetséges megoldást, ám sokan nem találták meg az ebben rejlő lehetőségeket - hangsúlyozta Kolossa József. A népességmegtartásról elmondta, a helyi fejlesztésekről hírt kell adni, hiszen ha az emberek nem tudják, hogy mi fejlődött a településen, akkor nem is gondolnak arra, hogy esetleg otthonuknak válasszák. A sombereki művelődési házban gyűltek össze a meghívott vendégek, illetve a díjazott települések képviselői Fotó: Zsíros K. Látogasson el hírportálunkra! BAMA.hu 2019. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK Tucatnyi település munkáját ismerték el Az előadások végén Horváth Zoltán kormánymegbízott és Lukáts István, a megyei kormányhivatal állami főépítésze sorolta fel azoknak a településeknek a nevét és adta át a jelenlévő polgármestereknek az oklevelet, akik a legjobb települési arculati kézikönyvet készítették el. Belvárdgyula, Szentkatalin, Pogány, Orfű, Hetvehely, Hidas, Somberek, Drávaszabolcs, Csebény, Bükkösd községek, valamint Pécs és Bóly városa készítette a legjobb, legszínvonalasabb dokumentumokat. A szakemberek szerint a legfontosabb cél az lenne, hogy ez ne csak egy papír legyen, hanem olyan eszköz, melynek segítségével a felújításra készülő, esetleg betelepülő lakosoknak, vállalkozásoknak tud jó példákat mutatni. Hátrányos helyzetű településeken élők számára is esélyt adnak a közösségi sportolásra Egészséges életmódra, mozgásra ösztönöznek BÜKKÖSD A Bükkösd Jövőjéért Alapítvány által elnyert, EFOP-1.8.6. támogatási konstrukciójú projektben a felnőtt lakosság prevenciós célú egészségfejlesztését tűzték ki célul. Az immár egy éve zajló, sikeres pályázatról Pálfi Gabriellával, a projekt szakmai vezetőjével és Győre Valériával az alapítvány elnökével beszélgettünk. - Miről szól az „Ép test, ép lélek” elnevezésű pályázat? - P. G.: A 250 millió forint összköltségű, Dél-Dunántúlra kiterjedő regionális projekt fő célja a felnőtt lakosság sport általi egészségfejlesztése. Továbbá az egészséges életmódot is szeretnénk népszerűsíteni. A tavaly június elején kezdődő és 2021 május 31.-ig tartó projektidőtartam alatt 7500 főt vonunk be, ebből legalább 750 személy fogyatékossággal élő. Gy. V.: A projekt keretében különböző fórumokat és rendezvényeket valósítunk meg. A fórumokat évente hat alkalommal szervezzük, egészséges életmóddal, táplálkozással kapcsolatban tartunk előadásokat az érdeklődőknek. Szó esik még további sporttal és egészséggel kapcsolatos témákról is, mint például a vízfogyasztás, vagy a légzési gyakorlatok. Ezen kívül vannak 10, 30 és minimum 120 fős rendezvényeink, ahol sportolni hívjuk a lakosságot. - Mi a célja ezeknek a sporteseményeknek? P. G.: Az, hogy tömegeket vonzzunk és vonjunk be, és a rendezvényeket követően a résztvevők továbbra is foglalkozzanak a sportolással és az egészséges életmóddal. További célunk, hogy a projekt során a szakmai megvalósítók és a szakemberek ösztönözzék és segítsék a lakosság fizikai aktivitását, és a minőségi sportszolgáltatásokhoz való gyors és egyenlő esélyű hozzáférést. Gy. V.: Fontosnak tartjuk, hogy hátrányos helyzetű településekre is eljussunk, oda, ahol a sportolási lehetőségek kevésbé elérhetőek. Minden korosztályt szeretnénk rábírni a folyamatos, nem idényszerű testmozgásra. A projekt hosszú távú célja az egészségmegőrzésen túl, a különféle krónikus betegségekben szenvedők számának csökkentése, a mentális és szellemi egészség, ezáltal a lakosság stabilabb munkaerőpiaci részvételének elősegítése. - Milyen típusú sportokra gondoljunk? - P. G.: A saját testsúlyos edzéseket, a különféle kardió mozgásokat részesítjük előnyben. Új, divatos módszereket ismertetünk meg az eseményekre ellátogatókkal, mint például a TRX vagy a hotiron. Ezek mind olyan egyéni sportolási lehetőségek, melyeket akár a hátrányos helyzetű településeken élők is közösségben tudnak végezni. - Mikor lesz a következő nagyobb esemény? - Gy. V.: Számos kisebb településen rendeztünk már sporteseményt, de nem hagyjuk ki a szórásból a városokat sem. A projekt első évének zárásaként, május 26-án a pécsi Fitexx-ben tartunk egy nyolc órás, ingyenes rendezvényt. Az egész napos sportolási lehetőség mellett folyamatos egészségügyi állapotfelmérésre, vércukor-, vérnyomás-, és testzsír százalékmérésre is lehetőség lesz. - Mik az eddigi tapasztalatok? - P. G.: A sporteseményekre nyitottak a sportszeretők, ám a fórumokra egy kicsit nehezebb bevonzani őket. Az első évben nagyobb hangsúlyt kaptak a rendezvények, ám úgy látjuk, hogy így nem tudjuk a kellő tudást átadni. A következő évben épp ezért fordítunk a sorrenden, a tudást úgy adjuk át, hogy elérjen az emberekhez, majd ezt visszakötjük a sporthoz. Ugyanis mint az korábban is elhangzott, az a célunk, hogy tartós változást érjünk el az emberek gondolkodásában az egészséges életmóddal kapcsolatban. Az összeállítás a Bükkösd Jövőjéért Alapítvány támogatásával készült. Összeállította: Tóth Viktória Komplex lakossági testmozgásprogramot tartottak Kaposváron A fórumok is szerves részét képezik a nyertes projektnek Szekszárdon Egészség Napot tartottak tavaly októberben