Új Dunántúli Napló, 2021. július (32. évfolyam, 150-176. szám)

2021-07-15 / 162. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Nemzetiségi napot tartanak PATAPOKLOSI Kulturális Pik­nikre hívják az érdeklődő­ket holnap Patapoklosiba, melynek célja a roma kultúra megismerése, továbbadása. A polgármesteri hivatal mö­götti szabadtéren délután 2 órakor kezdődik az esemény, a köszöntőket és előadáso­kat követően lesznek majd a kulturális programok. (tv) Kitüntető címet adományoztak A városban a mi­nap tartották a Semmelweis­­napi ünnepséget, az esemé­nyen a város alapellátásban végzett áldozatos és lelkiis­meretes munkáját elismerve címzetes főorvos címet ado­mányoztak dr. Szökendy Ta­más fogorvos részére. (tv) Újra elindul a gyászcsoport PÉCS Az Eurakvilo Gyermek­onkológiai és Gyermekhos­pice Közhasznú Alapítvány újra megnyitotta a jelentke­zést az önsegítő gyászcso­portra, amit augusztus 25- én szeretnének elindítani. Várnak minden 18 év fölötti, veszteséget megélt, gyászoló felnőttet, aki egykor kapcso­latban állt a pécsi gyermekon­kológiával. A részvétel ingye­nes, a csoportba maximum 10 főt tudnak fogadni. (tv) Szúnyogot és rágcsálót irtanak SZENTLOJtinC A következő időszakban kétféle irtást is végeznek a városban. A hé­ten kezdődött és augusz­tus 9-ig tart a rágcsálóirtás a Nyárfa utcában. Emellett a vérszívók ellen is védekez­nek, a július 26-al kezdődő héten gépi szúnyoggyérítést végeznek a város belterüle­tén, mintegy 215 hektáron. A gyérítéssel az összes köz­terület érintett. (tv) Olgi néni a diákjai lelkét, szívét is ápolta PÉCS Szász-Kolumbán Olga az erdélyi Gyergyószárhegyen született, 1989-ben települt át az anyaországba, ahol azt a tudást és értéket szeretné átadni diákjainak, amit ő is kapott az egykori tanáraitól. Ahogy diákjai nevezik, Olgi néni a Babits Mihály Gyakor­ló Gimnázium magyartanára volt, számos fiatalban fedez­te fel az elmúlt évtizedekben a tehetséget. Márkus Hanna szerkesztoseg@dunantulinaplo.hu - Mi szél hozta Magyarországra? - 1989 augusztus 20-án já­runk, az akkor tizennégy éves fiúnknak protézisre volt szük­sége, így indultunk el a nagy­világba. - Egy régebbi beszélgetésünk során elmondta, sok nehézség­gel kellett megküzdenie. Ez a döntés is ezek közé tartozott? - Megegyeztünk a férjem­mel, hogy ő és a fiúnk Magyar­­országra jönnek, én pedig vis­­­szamegyek Romániába. Úgy éreztem, nem tudok szembe­nézni annyi gyerek tekinteté­vel, hogy az első lehetőséget megragadom, és mint a süllye­dő hajóból a mentőcsónakba ug­rom én is. Lekísértem őket Ko­máromig, elbúcsúztunk. Egy­szer csak m­­egszólalt a fiam: „Édesanyám, visszajöttem ér­ted a határtól. Nem tudtam át­menni nélküled, tudod, hogy szükségem van rád.” Összeta­lálkozott a tekintetünk. Elerőt­­lenedtem, és tudtam, ha vissza­megyek, nem vagyok jó anya a gyerekemnek, ha elmegyek ve­le, anya maradok és mindenki másnak hátat fordítok.­­ Minek a hatására döntött úgy, hogy tanítani szeretne? - A példa előttem volt, töb­bek között a magyartanárnőm, Haltrichné dr. Osváth Sára. Ál­tala ismerkedhettem meg na­gyon sok íróval. Az iskolám­ban minden tanár nagy tudás­sal rendelkező, hihetetlen aurá­­jú egyéniség és óriási példa volt. - Tekint valamire mérföldkőként a pályafutása során? - Úgy gondolom, az egész egyetlen nagy folyamat, tanu­lás volt. - Mi az, amit leginkább megta­nult? - Megtanultam, hogy az asz­talra le kell tenni eredménye­ket, különben sehol nem leszek. - Az élet pedig sok mindenre megtanította. Milyen gyermek­kori emlékei vannak, mint erdé­lyi magyarnak? - Ötéves voltam, amikor ku­­lákosították a szüleimet. Meg­állt a fekete autó, tudtam, hogy attól félni kell. A lakásunkat államosították, minket pedig kényszerlakhelyre vittek, így kerültünk Görgény üvegcsűrre. Majd két év múlva Szászrégen­be költöztünk, ahol le is horgo­nyoztunk. - Az édesapját börtönbüntetés­re ítélték. Mi okból történt ez? - Akkoriban a faluban egy embernek volt rádiója, városok­ban néhánynak, közéjük tar­tozott édesapám is. Sötétedés után jöttek hozzánk az embe­rek hallgatni a híreket. Ezért tíz­­ évre ítélték 1958-ban, azonban élmunkás volt a börtönben, így 1965-ben kiengedték. Komoly idők voltak, de én ebből erőt merítettem. - Szüksége is volt erre az erőre, hiszen a magyarországi áttele­­püléskor újabb kihívások vártak önökre. Miért pont Pécsre esett a választásuk? - Először Győrbe mentünk, onnan jöttünk Pécsre ismerő­sökhöz. De hamar rádöbben­tem, hogy önmagunkon kívül másra nem számíthatunk. - Hogyan indult el a pályafutása mint előadóművész, mint tanár? - Előadói esteket tartottam az országban itt-ott. 1989-ben Ké­mesen napközis nevelő lettem, esténként pedig a pécsi egyete­men határon túli magyar iro­dalmat tanítottam, amely ha­talmas sikernek örvendett. Ér­zelmileg annyira mozgósítot­tam a d­iákokat, hogy el is men­tek Erdélybe. Majd meghirdet­tek a Babitsban egy magyarta­nári állást. Én pedig kíváncsi voltam arra, hogy ismeretle­nül a hétköznapokban hogyan fogadnak egy határon túli ma­gyartanárt. - Miként álmodta meg a pódi­umot? - Ez előadó-művészet, lénye­gében működhet csoportosan, egyedül, egy-két szereplős drá­mával, monodrámaként. Úgy gondoltam, ilyen még nincs itt, és legyen. Végül ráharaptak a szakkörre. Azt szeretném, hogy ez a műfaj ne egy szűk kasztrendszerbe tömörüljön. - Mit gondol, meghozta a sok erőfeszítés és áldozatos munka a gyümölcsét? - Nem tudom. De az, hogy látom az egykori diákokat a színpadon, eljönnek megláto­gatni, felhívnak a névnapo­mon, az hihetetlen erőt ad. Ez sok mindent jelent számom­ra. Én úgy érzem, elvégeztem a feladatomat, felvirágoztattam egy szakkört, nem akármilyen szinten, a diákjaimmal dolgoz­tam, amennyit tudtam, ennek köszönhetően pedig egy nagy családdá váltunk. - Sok szép évet és emléket tud­hat maga mögött. Hogy gondol vissza rájuk? - Van mibe kapaszkodnom, és sokszor kell is. Szász-Kolumbán Olgával ma is tartják a kapcsolatot egykori diákjai 2021. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK Nem vágtat baranyai lovas a Nemzeti Vágtán SZENTLŐRINC Az elmúlt évek­ben a Nemzeti Vágta baranyai előfutamát a Szentlőrinci Gaz­danapokon rendezték. Idén a gazdanapok elmaradnak, így azzal a kérdéssel fordultunk a Nemzeti Vágta sajtóirodájához, hogy a baranyai előfutamra hol kerül sor, illetve Baranyából kik neveztek a vágtára. •­­ Idén sajnos nincs olyan tele­pülés a Dél-Dunántúlon, amely elővágtát rendezne. Baranya megyei települések nem ne­veztek, a szomszédos megyé­ből, Tolnából két település in­dul - mondta el lapunknak Ja­­kab-Sas Gabriella, a Nemzeti Vágta sajtófőnöke. A Nemzeti Vágtát idén tizen­negyedik alkalommal rendezik meg. A döntőt október 2-án és 3-án tartják majd a fővárosban, amelyet a Duna Televízió élő­ben közvetít. Az elmúlt évek­ben a Hősök terei döntőbe több baranyai település lovasa is be­került. Almáskeresztúr 2011- ben Budinszki Barbara lovas révén második helyezést ért el, míg 2018-ban Pogány Ács Lin­da jóvoltából a harmadik helyet szerezte meg a megye. Zs. J. Kezdődhetnek a felújítási munkálatok SZENTLÁSZLÓ A Magyar Falu Program pályázat keretében idén 17 millió forintot nyert el útfejlesztésre Szentlászló ön­­kormányzata - mondta el la­punk megkeresésére Paszto­­rek Zoltán, a település polgár­­mestere. A lakók már régóta panaszkodtak, hogy a Pacsirta utca aszfaltja felújításra szorul. A közbeszerzési eljárás során a kivitelezőt már kiválasztotta a képviselő-testület, a munkála­tokat várhatóan a jövő hét fo­lyamán kezdik meg a szakem­berek. Az önkormányzat to­vábbi célja, hogy az útszakasz teljeskörűen megújulhasson, hiszen jelenleg csak a felét, kö­zel 250 métert újítanak fel, jö­vőre pedig várhatóan sor kerül a másik szakasz fejlesztésére is, így összesen csaknem 600 méter hosszúságú lesz majd az új burkolat. F. Sz. Több mint háromszázmillió forintot költenek a Komló-Kisbattyán-útszakasz felújítására A városnak nem tiltotta rá, a kormány besegített KOMLÓ A Komló-Kisbattyán közötti útszakaszt érintő be­ruházásról tartott sajtótájé­koztatót Polics József, Komló város polgármestere tegnap délelőtt.­­ A tavalyi év vége - egészen pontosan novem­ber 11-e - meghatározó dá­tum volt a város életében, hi­szen ekkor döntött a kormány arról, hogy összesen közel 3,5 milliárd forint belföldi kor­mányzati támogatást nyújt a városnak. A kisbattyáni út javítása korábban komoly fej­törést okozott Komló városá­nak, hiszen a négy kilométe­res hosszúságú útszakasz fel­újítását az önkormányzat sa­ját költségvetésének terhére nem tudta vállalni - mondta Polics József. Az erősen leromlott állapo­tú út felújítása a nagyszabású projekt része, amelyben a fej­lesztés a Komló-Mecsekjáno­­si Fő út csatlakozásától egé­szen a kisbattyáni körforga­lomig teljes szélességében megtörténik majd. A korsze­rűsítés összesen 325 millió forint támogatásból valósul meg. A projektben több busz­megálló is új beton-, és asz­faltburkolatot kap, illetve a teljes szakaszon gondoskod­nak majd a megfelelő vízelve­zetésről. A forgalmas úton a mun­kálatok során több ütemben forgalomkorlátozásra, eset­leg útlezárásra kell majd szá­mítaniuk az erre közleke­dőknek, erről az önkormány­zat folyamatosan tájékoztat­ja majd az érintetteket. Az el­nyert pályázatért Polics Jó­zsef köszönetet mondott töb­bek között dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselőnek, és hozzátette: - A városveze­tés további célja a település fejlesztése, az ütemezett elő­rehaladás, vagyis hogy a vá­rosban a jövőben még több si­keres beruházás valósulhas­son meg. F. Sz. Polics József polgármester tegnap délelőtt számolt be a legújabb fejlesztésről­Fotó: Tóth Tamás

Next