Dunántúli Népszava, 1945. december (1. évfolyam, 108-130. szám)

1945-12-01 / 108. szám

inai ormány ezekre a jelenségekre felhívta a neveleges hatalmak figyelmét is és kérte közbelépésükkel. A magyar kormány a maga részéről kért mindent megtenni, hogy a csehszlovák kormánnyal tisztességes megegyezés útján rendezze a csehszlovákiai magyarság helyzetét. A külügyminiszter úr a küzdi napokban Prágába óta— A kormány külpolitikájának legfontosabb feladata az elkövetkezendő békekötésre való felkészülés — folytatta beszédét. — mi valamennyien tisztában vartunk azzal, hogy helyzetünket a többi demokratikus nemzetek között döntő módon határozzák meg a belső állapotok. Az erős kormányzat mellett jó és méretben működő állami, közületi és rendészeti apparátus biztosíthatja az újjáépítés sikerét. A kormány a legteljesebb céltudatossággal fogott hozzá az e téren jelentkező feladatok megoldásához. A belügyminiszter az igazságyminisztéremmal együttesen foglalkozik a közjogi és allkotmányjogi reformok kidolgozásával A belügyi kormányzat egyik legfontosabb feladata, hogy intézményesen és kemény kézzel vigye a harcot a reakció ellen. A reakció továbbra is meg fogja kísérelni, hogy politikai és gazdasági téren bizonytalanságot és zűrzavart teremtsen. A belügyi kormányzat feladata a belső rend megszilárdítása. Példás közállapotokat és olyan közbiztonságot kell teremteni, amely az ország minden polgára számára biztosítja a nyugodt és békés termelői munka lehetőségét. Feltétlenül biztosítani kell az élet- és vagyonbiztonságot. A belügyi kormányzat az igazüggügyminiszterrel együtt kiméletlenül letöri a feketézést. Fontos követelmény a közélet tisztasága is. A korrupciót tökéletesen ki kell irtani, mindenekelőtt a rendőrségből és minden olyan szervből, amelynek elsősorban hivatása őrködni az állami gépezet tisztasága felett. A belügyminisztérium feladata, hogy erélyesen véget vessen a rendőrség munkájában itt-ott megnyilvánuló túlkapásoknak. A demokratikus átalakulás kezdeti nehézségei után olyan mintaszerű rendőrséget kell teremteni, amely A magyar nemzet is várja, hogy a békekötés mielőbb valósággá váljon. A demokratikus Magyarország őszinte vágya, hogy bekapcsolódhassak az egyesült nemzetek világszervezetébe. A békekötéssel kapcsolatban Magyarország nem tart igényt arra, hogy a Kárpát-medencében előjogokat kapjon. Magyarország őszintén hisz abban, hogy a béke eredményeként Közép-Európában kialakul az együttműködés az itt élő népek között, szervezettségével és erélyével, a törvények szigorú és igazságos végrehajtásával komoly tekintélyt szerez magának és kiérdemli a nép szeretetét és rokonszenvét. A kormány tudatában van az eddigi hibáknak, ismeri a túlkapások és visszaélések adatait. Kötelességemnek érzem azonban, hogy a rendőrség eddig végzett értékes munkáját is elismerjem. — A demokratikus magyar, hadsereg állami életünknek forttos tényezője. A honvédelmi miniszter feladata, hogy a honvédséget megszervezze. Ennek érdekében a tisztikar demokratikus szellemét kell kifejleszteni. — Az igazságügyminisztériumra hárul a magyar jogrendszer demokratikus átalakítása. Előkészület alatt áll a családi és örökösödési jog reformja, a földreformmal kapcsolatos kérdések végleges rendezését tartalmazó javaslat. A büntetőjog terén a személyiség hatályosabb védelmét célzó és a demokratikus rendszer védelméről szóló reformjavaslat a legfontosabb. Előkészítés alatt áll a sajtószabadság intézményes biztosítása. A kultuszkormányzat feladata a demokratikus nevelési rendszer kidolgozása. Megállapíthatjuk, hogy a magyar műveltség nem elmaradott, csak hibásan fejlődött. A nevelési reform végrehajtásának előfeltétele a demokratikus szellemű nevelők biztosítása. A földmívelésügyi kormányzat egyik legfontosabb feladatának a mezőgazdasági termelésünkkel összefüggő földreform gyors befejezését tartjuk. Állat, állományunk rendkívüli módon elpusztult. Lóállományunk 42, szarvasmarhaállományunk 48, sertés 26, juhállományunk 24 százaléka maradt meg. A belügyi kormányzat legfontosabb feladatai intézményes harc a reakció ellen y ÜNA]^ 'l üLl 1\ k. t* ö L A V A 1945 december 1. Szombat Megreformálják ipari politikánkat . A kormány minden erejével azon van, hogy megteremtse az ipari termelés előfeltételeit. Az iparügyi minisztérium foglalkozik az ipari politika, reformjának előkészítésével. Az új ipari törvénynek szabályozni kell a munkaadót és munkakötéi érettséget. Egyik legfontosabb teendő a bányák és energiatelepek államosítására vonatkozó tömény előkészítése. Az iparigyi minisztérium programjában szerepel a szállítási eszközök hiányának megszüntetése. Az ipariügyi minisztérium feladata, hogy a széntermelés fokozását biztosítsa. A kisiparosság támogatása is fontos feladat. A közlekedésügyi minisztériumnak a küszöbön&hó tél folyamán is biztosítani kell a szén üzellhtátit, továbbá az üzemanyag- és élelmiszerszállítást. A lehetőségekhez képest a személyforgalmat is le kell bonyolítani A másik fontos feladat a közlekedés biztosítása a Dunán és a Tiszán keresztül. A népjóléti minisztérium feladatai között szerepel a társadalombiztosítás kiépítése. A kormány foglalkozik a biztosítás rendjének kiterjesztésével. Behatóan tanulmányozza a kormány a társadalombiztosítás pénzügyi helyzetének megszilárdítási lehetőségeit. Olyan biztosítást kívánunk megvalósítani, amely lehetővé teszi, hogy minden dolgozó hozzájuthasson a gyógykezeléshez. Az ország közellátási helyzete igen súlyos. A legsúlyosabb a kenyérgabona helyzet. Jelenlegi készleteink mellett a mostani ellátási színvonal legfeljebb január közepéig tartható fenn. A közellátás legkritikusabb ideje január végétől márciusig fog tartani. A jelenlegi kenyérellátást január közepéig tudjuk biztosítani. Beszéde végén a miniszterelnök kijelentette, hogy az ország súlyos gazdasági helyzetét a reakciósok rendbontásra fogják majd felhasználni. A kormány biztosítja a dolgozókat, hogy a meglévő készleteket a dolgozók között egyenlően és igazságosan fogja szétosztani. A kormány nem fog visszariadni attól sem, hogy az élelmicikkek elrejtőit hazaárulóknak minősítse. Végül figyelmeztető szóval fordult a gazdákhoz és kérte őket, hogy beszolgáltatási kötelezettségüknek tegyenek eleget. A felszabadulás pécsi emlékünnepe Hajnali harangzúgás köszöntötte a várost — Hálaadó Istentiszteletek — Városi díszközgyűlés — A város és vármegye díszebédje — Díszelőadás a Pécsi Nemzeti Színházban „Harangzúgás között, hajnalfényben gyújtom a lángot a máglya alatt" — írja egyik versében Ady Endre és a költőnek ez a költeménye jutott eszünkbe ezen a harangzúgásom hideg hajnalon, amikor a felszabadulás emlékezetűjeként tíz percig zúgtak itt Pécsett a harangok reggel öt órakor. Mennyivel más hajnal volt ez, mint az egy esztendővel ezelőtti Akkor fegyverropogás volt és ágyúdörgés, most békessége« harang»ás. Akkor szorongás és vér és a háború közvetlen vihara, mi itt tombolt, zúgott át a város felett és akkor alig gyulladt le még szikrája a szabadabb lélegzet lehetőségének. Most egy munkának feszülő és az élet lehetőségét követelő akarat szabadságát megkapott város állt fedetlen és lehajtott fejjel, de erős hittel és szárnyaló lélekkel a harangzúgásban. A máglya alatt meggyújtott tűz egyre maradéktalanabbul hamvasztja a régi világot. És hogy ez így történhetett csütörtökön hajnalban ezért zúgtak a harangok és reggel 8 órakor ezért is imádkoztak a templomokban, ahol hálaadó istentiszteltek voltak a Felszabadulás egyesztendős emléknapján. Kegyeletes megemlékezés a Vörös Hadsereg pécsi hősi halottjairól Délelőtt fél 10 órakor Pécs törvényhatósága feldíszített városházi közgyűlési termében, a törvényha- - tóság tagjainak csaknem teljes szá-mú részvétele mellett, díszközgyű- lést tartottak. A díszközgyűlésre eljött Keserű János alispánnal az élén a vármegye küldöttsége is, de ott láttuk egyházak, hivatalok, hatóságok képviselőit és az itt álló "’■"sózó Vörös Hadsereg parancsnoki és tiszti küldöttségét. Grigorovics vezénylő tábornok, a Szovjet-unió hőse, hadtestparancsnok társaságában Akimov és Jezsin tábornokokat és a városparancsnokság részéről Vetubijev őrnagyok A közgyűlést Boros István dr főispán nyitotta meg és a Himnusz ■ eléneklése után ünnepi beszédet mondott, amelyben visszapillantást vetett a pécsi felszabadulás körülményeire, megemlékezve arról a hangulatról, amelyben Pécs város lakossága volt a felszabadulás idején. Megkülönböztetet szavakat talált dr Boros István főispán megemlékezésében annak méltatására, hogy a várost a háború borzalmai megkímélték a pusztulástól. Elmondotta, hogy Zavjatov ezredes, a Szovjetunió hőse és a várost elfoglaló divízió paarancsnoka 1944 november 29-én reggel jelentette: — A város déli szegélyén álló magaslatokról vettem szemügyre , városukat még az ostrom előtt. Messziről is nagyon megtetszett és parancsot adtam, hogy kímélettel terjék és a hadműveletek során minden felesleges pusztítást kerüljenek tüzéreink és katonáink. Elcsukló hangon mondott köszönetet Boros István dr főispán a Vörös Hadseregnek ezért a Huraánumért. Indítványára ezután a Pécs elfoglalása körüli harcokban hősi halált halt orosz katonák emléke előtt a közgyűlés egyperces néma felállással és lehajtott fejjel hódolt. És elhangzott Boros István főispán fogadalma, hogy az orosz katonák síremlékeit mindenkor szeretettel fogjuk ápolni és fenntartani. Ezután a felszabadulás jelentőségjét méltatta ünnepi beszédében. A demokratikus berendezkedés lassú üteméről szólva, megemlékezett azokról a nehézségekről, amelyek az újjáépítés előtt állanak és amelyek magyarázzák a fejlődés lassúbb ütemét. Megállapítása szerint 1526 augusztus 29-e Magyarország történetében egy hanyatló korszak kezdetét jelenti, míg 1944 november 29-e egy felemelkedő kornak történelmi elindulása lesz A főispán ünnepi beszéde után Vitarijev őrnagy, a pécsi városparancsnok nevében lépett a szónoki emelvényre és válaszolt az ünnepi megemlékezésre. A németek azt hirdették — mondotta Viturijev őrnagy — a háború megindítása előtti időben, hogy a bolsevizmus ellen fegyverkeznek. Ennek a hírnek a hirdetése alább hagyott és a hang elhalkult akkor, amikor a Szovjetunió és Németország között létrejöt a meg nem támadási szerződés A nagy háború kitörése után azonban már újra azt hirdették, hogy a Szovjetet, mint az emberiség és a kultúra ellenségét meg kell semmisíteni, mert rabszolgasorsra akarja juttatni az emberiséget. Ezzel szemben a németek magukat állították be felszabadítókként. A valóság megmutatkozott. Németország nemcsak jobboldali, hanem baloldali kis államokat is, nemcsak Ausztriát és Csehszlovákiát, hanem Lengyelországot, Belgiumot és Hollandiát is leigázta. Szándéka tehát nem ezeknek felszabadítása, hanem — amint beigazoltatott — ezeknek szolgaságba döntése volt. — Oroszország beigazolta, hogy nincs más szándéka, mint a fasizmus megsemmisítése. Mindazokban az államokban, amelyekből a németeket kiűzték, a népek demokratikus alapokon berendezkedve, tetszésük szerint élhetik államéletüket Az, hogy ma Magyarországon is demokratikus kormányzat és parlament van, igazolja ezt. A Szovjetunió célja a demokratikus államok támogatása, gazdasági talpraállítása és békéjüknek fenntartása. Ezután Tolnai József polgármester tartott ünnepi beszédet. Megemlékezett a szomorú tényről, hogy a városházának ezt a ma először hosszú szünet után újból igénybe vett közgyűlési termét utoljára a nyilasuralom főispánjának idején a tisztviselői kar eskütételére használták. Ma ebben a teremben a szabadság és felszabadulás emlékét ünnepeljük. Beszédének elején megállapította, hogy 400 esztendeig Mohács emléke üldözte ezt a nemzetet, a jövő félezredet 1944 árnyéka fogja megölni. Megállapította, hogy az előző esztendők magyarpolitikájához és a bekövetkezett eseményekhez a felszabadulásig a magyar nemzetnek köze nem volt — A múltba nézni példáért — mondotta gondolatokban gazdag beszédében Tolnai József polgármester — és tanulságokét szabad csupán. Sóhajtozni a történteken nem férfiakhoz és magyarokhoz illő A romok között kesergés helyett fel kell tűrni az ingujjat és meg kell ragadni a szerszám nyelét. Ezt annál is inkább hangsúlyozni kívánom mert — valljuk meg — nagyon keveset fáradtunk és áldoztunk a szabadságért Legalább mutatkozzunk rá érdemesnek. Ünnep beszédét ezzel fejezte be: Pécs város közönségének szeretetét és ragaszkodását juttatón itt kifejezésre felszabadulásunk emlékünnepén az orosz hadsereg katonáinak, tisztikarának, hős tábornokainak, de különösen a nagy orosz nép zseniális Sztálin generálisait mászónak. Ezután Herr József bizottsági táj indítványára a díszközgyűlés elhatározta, hogy az elhangzottak a jegyzőkönyvben örökítik meg a város számára Boros István dr főispán indítványára a díszközgyűlés kimondotta hogy a Pécs város felszabadításkörüli harcokban hősi halált Hat 800 orosz katonát a város díszpolgárainak sorába veszik fel. A szózat eléneklése után ért véget a város méltóságteljes diszkózgyűlése. A Biepszin eresz kissi emiétműnél Gyönyörű őszi napsütésben gyülekezett Pécs város társadalma csütörtökön délelőtt 11 órakor az elesett orosz hősök temetői emlékműve körül. A tanulóifjúság népes csoportjai is széles koszorúban vették körül az emlékművet. A magyar honvédzenekar az orosz, az orosz zenekar pedig a magyar Himnusz eljátszásával kezdte meg a felemelő ünnepséget Ezután dr Réti József vármegyei árvaszéki ülnök orosz és magyar nyelven köszönte meg az orosz hősök áldozatát és méltatta az ünnep jelentőségét. Beszéde után az orosz hadsereg képviselője, a demokratikus magyar hadsereg képviselője, majd a vármegye és város nevében a főispán, alispán, polgármester helyeztek el koszorúkat. Ezután a pártok képviselői rövid beszéd kíséretében tettek koszorút a hősi emlékműre. A Szociáldemokrata Párt koszorúját Tursics Imre elvtárs helyezte el Koszorút helyeztek még el a Magyar Kommunista Párt, a Független Kisgazda Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Polgári Demokrata Párt, az Orosz-magyar Kultúrszövetség, a Demokratikus Nők Szövetsége és a bányászok A koszorúk elhelyezése után a magyar honvédzenekar Beethoven Gyászindulóját játszotta el. Majd az orosz, magyar katonai és a városi és megyei rendőrségi díszszakasz elvonulása zárta be az ünnepséget. Déli 1 órakor a Nádor-szálló éttermében közel 150 személyes díszebédet adott a város és Baaranya vármegye a Vörös Hadsereg itt időző tagjainak tiszteletére és a felszabadulás ünnepére. A díszebéden dr Boros István főispán mondott orosznyelvű üdvözlő beszédet, majd Keserű János alispán a vármegye, Tolnai József polgármezesr a város közönsége és a demokratikus pártok egy-egy képviselője mondott hivatalos felköszöntőt. E u án. Számos felszólalás hangzott még , majd végül Grigorovics vezényl tábornok, a Szovjetunió hőse poházköszöntőjében hangsúlyost, hogy a Szovjet Hadsereg nem kiáitó szándékkal jött Magyarországra. Ezt az álláspontját a Szovjetunió becsületes szándékkal és komoly, megfontolt politikai elhatározással betartja Nincs más célj a Szovjetuniónak mint a függetlenné lett magyar nép békéjét biztosítani és hogy ezt a függetlenségét magyar nép megőrizhesse és a kizott lehetőségekkel élve, leléphesse itt a demokratikus Magyaországot, amelyet a Szovjetun mindig támogatni kész. A Szovjeunió és Magyarország barátságát ürítette poharát. Este a Pécsi Nemzeti Színházta ünnepi díszelőadás volt, amelyen város és vármegye notabilitásai a dolgozók társadalma az oroli helyig megtöltötte a színházat: műsort Szabó Pál Zoltán enné beszéde vezette be, majd a műselső részében a Pécsi Nemzeti Színház tagjai és munkás-énekkari adtak elő jól előkészített tarmásolásban műsorszámokat. Az új népi előadás egyik meglepetésése Bartos Gyulának, a Budape- Nemzeti Színház örökös tagján váratlan vendégfellépése. Bánki Tiborc párjelenetét adták elő Hováth Jenővel igen nagy sikerrel A műsor második és harmad részét orosz vendégművészek vegyeskarok rendkívüli érdeklődései kísért műsorszámai töltötték Az ünnepi est közönségének a rigyen színpad eme orosz művésznek fellépésétől betekintés nyíltba a magas színpadi kultúrát amelyre a Szovjetunió kultúrvitáinak ez a része még a Vörös Hadsereg körébe is eljutott.