Dunántúli Népszava, 1946. október (2. évfolyam, 221-246. szám)

1946-10-01 / 221. szám

** A két munkáspárt éberen őrködik a demokrácia felett — szögezte le Szakasits Árpád elvtárs, a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusán Szakasits Árpád elvtárs a MKP III. kongresszusá­nak megnyitásán beszédet mondott Engsúlyozta, hogy a MKP kon­gresszusának küldöttei büszkén tekinthetnek vissza a megtett útra. Temérdek elfogultságot, balhiedel­met és téveszmét kellett szétosz­latnunk s ugyanakkor fel kellett emelnünk az országot szörnyű el­­elesettségébe. A kétségbeesés at­moszféráját az önbizalom légköré­vé kellett szelídítenünk és példát kellett mutatnunk áldozatkészség­ből, építő akaratból, türelemből s az ország és a nép szenvedélyes szeretetéből. _És mindezt elvégezhettük és eljuthattunk az infláció tébolyából a stabil forintig, gazdasági életünk viszonylagos rendjéig, mert egysé­ges volt a munkásosztály.­­— " Nyáran és őszintén meg kell mondanom, hogy a Magyar Kom­­munista Párt vezetői, funkcioná­riusai és tömegei egészen az ön­­megtagadásig menő áldozatkész­séggel és forró lelkesedéssel vet­tek részt az ország újjáépítésében. Érdemüket az ország újjáépítésé­ben végzett hatalmas munkájuk­ért semmi el nem homályosíthatja. Az ország megmentéséért és a de­mokrácia megalapozásáért folyta­tott hatalmas munkában sem a Szociáldemokrata Párt, sem a Kommunista Párt nem vette fon­tolóra, hogy hány szavazatot ka­pott. A két munkáspárt teljes erejét vetette bele a munkába és bizonyos, hogy mind­am az ered­mény, amelyet elérnünk sikerült, nem lett volna lehetséges a két párt tervszerű, becsületes és ter­mékeny együttműködése a demok­rácia paraszti erőinek támogatása nélkül. Sikerült, mert együtt men­tünk és együtt kell haladnunk ez­­után is, ha lehet, még szorosabb szövetségben, hogy elvégezhessük a még reánk váró roppant fel­adatokat.­­ A távolabbi célokról, ha nem is ejtek szót, mégis tudja min­denki, hogy ezek is a szükségsze­rűség egyre növekvő erejével kö­vetelik meg a két nagy munkás­párt szoros baráti együttműködé­sét. Nem taktikai, hanem sztraté­giai együttműködésről van szó, vi­lágszemléleti közösségről. Nem érintheti ezt az együttműkdést az sem, hogy a Szociáldemokrata Párt féltékenyen őrködik önállósága és függetlensége fölött, hogy határo­zott, pontosan körvonalazott prog­ramja van a közeli és távolabbi időre, hogy kialakult nézeteihez és nagy hagyományaihoz rendíthetet­lenül ragaszkod, és az sem, hogy fanatikusan hisz abban, hogy a Szociáldemokrata Pártra a dol­gozó tömegeknek az országnak és a nemzetközi proletárságnak egy­aránt szüksége van. Nem vá­laszthat el bennünket sem ez, sem más, sem rágalom. — És itt hadd mondjam meg: ne tanítson bennünket senki haza­szeretetre, ne féltse tőlünk senki sem az országot és ne oktasson bennünket senki demokráciára. — Most, hogy országunkat kive­zettük a pusztulás mélységéből, rá kell eszmélnünk arra, hogy tőlünk féltik az országot Mintha mi gyújtogatnánk a Dunánúlon, mint­ha mi adnánk menedéket a ma­kacs és konok, a süket és vak ma­gyar reakciónak. — Igaz, beszéltünk az utca ere­jéről és beszéltünk öklökről is. De nem mi kezdtünk azzal, hogy visz­­szaütöttünk. Egy és más történt ebben az országban. Csak a vak nem látta, hogy miképpen készü­lődtek egyre vakmerőbben táma­dásra a demokrácia ellen, az or­szág jövője ellen.­­ A két munkáspárt minden­esetre éberen őrködik a magyar demokrácia sorsa fölött és telje­síti kötelességét a dolgozó töme­gekkel szemben. S itt nincs kü­lönbség munkás, paraszt és értel­miségi között. Munkások, parasz­tok és a szabad értelmiségiek or­szágát akarjuk, olyat, amely meg­bonthatatlan barátságban és a Szovjet­ Unióval és a szomszédos népekkel, olyat, amely a békét, a haladást, a szocializmus ügyét szol­gálja. Ezért küzd a két nagy mun­káspárt és ez a küzdelem paran­csolja ránk a megbonthatatlan egy­séget. — Éljen a munkásosztály egy­sége! — fejezte be nagy tetszéssel kíséri szavait Szakasits elvtárs. Rákosi Mátyás elvtárs a MKP kongresszusának vasár­napi ülésén közel háromórás be- számolót tartott az ország bel- és külpolitikai helyzetéről és a párt feladatairól. Visszapillantott az elmúlt 25 esztendős uralkodó rendszer bű­neire, majd megállapította, hogy a Kisgazdapártot a felszabadulás készületlenül találta, ezért az ál­lamapparátus újjáépítésénél meg­lehetősen lemaradt, ami hamaro­san elégedetlensé­gének oka lett. Az általános helyzet konszolidá­lásával a tőkének is rendezni kezdték soraikat és megtalálták az érintkezést a Függetlenségi Front legjobboldalibb pártjával is. Megkezdődött a régi reakciós rendszer támaszát alkotó társa­dalmi rétegeik gyülekezése. A vá­lasztásokon a reakció egységesen sorakozott a Független Kisgazda­­pár mögé, hogy eszközül használ­ja fel céljai elérésére, akkor nyo­mult be a kolalízióba a reakció és ebben a tényben találhatók a koalíció szinte állandóan lappan­gó vagy nyílt válságának okai. Külpolitikailag arról kell dönteni, hogy idegen imperialista törekvések eszköze legyen-e a ma­gyarság, vagy pedig őszintén és határozottan haladjon a dunavöl­­gyi népekkel, elsősorban a Szov­jetunióval való gazdasági és poli­tikai együttműködés útján. A belpolitikai kérdésekről szól­va kijelentette, hogy a reakciós jobboldal fel akarja bontani a­oa­líciót A formális többséggel rendelkező, de csak a demokrati­kus kisebbséget képviselő Függet­len Kisgazdapárt akaratát igyek­szik rákényszeríteni a demokrácia tényleges többségét alkotó Balol­dali Blokkra.­­ Ha a Kisgazdapárt komolyan leszámol a soraiban lévő reak­ciósokkal, akkor igényeit a demo­krácia többi pártjai örömmel fog­ják teljesíteni. A reakciós Szár­nyától megtisztult Kisgazdapárt hatalmasan emelné a magyar de­mokrácia nemzetközi súlyát, így viszont a koalíció válságának ál­landó okozója. A demokrácia el­lenségei együtt dolgoznak a Kis­gazdapárttal és a Sulyok-pártban lévő reakciósokkal, ezért elvisel­hetetlen a feszültség a politikai és gazdasági életben. A munkás­pártok elhatározták, hogy az ösz­­szes demokratikus pártokkal és szervezetekkel együtt közös harc­ra viszik a szervezett munkások és dolgozó parasztok tömegeit a reakciós jobboldal elveinek meg­hiúsítására. Pártunk mindent megtesz, hogy a munkásegység, a Szociáldemokrata Párttal való eredményes együttműködés min­den vonalon erősödjék. Végül Sierő Ernő elvtárs, közle­kedésügyi miniszter hangsúlyoz­ta, hogy azok, akik a parasztság milliós tömegeit szembe akarják fordítani a munkássággal, a kül­politikában azon mesterkednek hogy a hazánkban oly végzetes hintapolitika új válfaját valósít­sák meg. Dunántúli NÉPSZAVA 1945 október 1. kedd PÁRTMOZGALOM A bürokrácia „elsőszámú közellensége“: Tolnai József elvtárs polgármester Kérést, Ígéret, teljesítés — egy órán belül... Tolnai József elvtárs, polgár­­mestert hétfőn felkereste hivata­lában az ipari leányközépiskola népes küldöttsége. Arra kérték polgármester elvtársunkat, hogy tegye lehetővé az iskola megfelelő elhelyezését. Az ipari leánykö­­zép­iskolánál levő tarthatatlan ál­­apotokat vasárnapi számunkban tettük szóvá. Ezeket adta elő a küldöttség is. Tolnai József elv­társ ígéretet tett a legsürgősebb elintézésre. Az ígéretet már egy­­óra múlva tett is követte. Tolnai elvtárs személyesen járt el. Szem­ügyre vette a Katolikus Lagéne­­gylet helyiségeit és azokból kettőt lefoglalt az iskola elhelyezésére, ami a közeli napokban meg is­­ történik. Polgármester elvtársunk­­nak ez az eljárása példár m­utat arra, hogy aktagyártás nélkül is gyorsan és jól meg lehet oldani problémákat, ha valaki őszintén szívén viseli a közösség érdekeit. Pártnapok A Szociáldemokrata Párt párt­szervezetei a héten következő he­lyeken és időben tartanak párt­­napot: Zsolnay-gyár: 2-án, szerdán dél­után 4 órakor. Előadó: Kövesi Béla. Posta: 2-án, szerdán délután 6 órakor a Scitovszky-tér 17. sz. alatt Előadó: Tolnai József. Vasutasok: 2-án, szerdán dél­után 6 órakor Zrinyi­ u. 13. szám alatt. Előadó: Gáli Tibor. Mecsekszabolcs: 2-án, szerdán délután fél 7 órakor. Előadó:­­ Vető Károly. , Pécsbányatelep: 3-án, csütörtö­kön délután fél 7 órakor. Előadó: Polácsi János. Tűzoltók: 3-án, csütörtkön reg­gel 8 órakor. Előadó: Czett József. mnom* FELHÍVÁS! Felszólítják a köz­ponti végrehajtó és ellenőrző bi­zottság tagjait, hogy az elsején, kedden este 6 órakor tartandó pártvezetőségi ülésen ponosan, tel­jes számban jelenjenek meg. A budai külv. pártszervez­et 3-án, csütörtökön délután 6 óra­kor vezetőségi ülést tart. Felkérik a vezetőség tagjait és az utcabizal­miakat, hogy az ülésen teljes szám­mal feltétlenül jelenjenek meg. Előde Bobánovits Jenő. Felkérik a gyárvárosi elvtársa­kat, hogy szerdán, október máso­­dikán délután 5 órakor munkaruhá­ban okvetlen jelenjenek meg. A SzIM belvárosi titkársága ér­tesíti tagjait, hogy október 2-án 6 órakor a Scitovszky­ téri székház­ban gyűlést tart. Kérik a tagok pontos megjelenését. A Rendezőgárda vezetősége ér­tesíti a tagokat, hogy a 3-án ter­vezett gárdanap elmarad, helyette 10-én tartják meg. Megalakult a Pécsi Rendőregy­esület Az államrendőrség pécsi városi és járási kapitányságához tartozó tagok régi vágya valósult me­­vasárnap délelőtt. Ekkor alakul meg a Pécsi Rendőregyesület Az alakuló közgyűlést Ruzsinszky Kálmán főhadnagy korelnök nyi­totta meg, majd dr Aczél László százados ismertette a rendőregye­sület célkitűzéseit. Utána az ösz­­szes demokratikus pártokból ala­kult jelölő bizottság javaslatára az alábbi tisztikart és választ­mányt választották meg egyhangú lelkesedéssel. Elnök: dr Aczél László 1. százados, társelnökök: Fajta Károly őrnagy, Csonka László százados, Perecz József százados és Bérces Rezső főhad­nagy. Ügyvezető elnök: Sipos Ti­bor alhadnagy. Főtitkár: Csérni Ferenc frdgy. Titkár: Farkas Endre őrmester. Ügyészek: drSi­­mándi György százados és dr Kis­­faludi Imre ügyvéd. Kérdésünkre dr Aczél László százados a következőkben ismer­tette a Rendőregyesület célkitűzé­seit. — A jó rendőrség egyik döntő tényezője köznevelésének jó meg­oldása. S ezt a rendőregyesület keretén belül kívánjuk biztosíta­ni. — Az egyesület alapszabálysze­rű célja a kapitányságok kötelé­kéb­e tartozó tagok számára — rendfokozat és szolgálati beosz­tásra való tekintet nélkül — mó­dot nyújtani gazdasági helyzetük védelmére, művelődési igényeik ki­elégí­­tésére, s por­te­véke­n­ységre stb. E cél elérése érdekében már­is megalakultak az egyes szak­­osztályok. Így a jóléti tagozat ve­zetőjéül Márkus István őrmestert a kulturális tagozat vezetőjéül Szöllősy Kálmán főhadnagyot és a sport tagozat vezetőjéül Rábel Károly századost jelölte a köz­gyűlés. Fogjon össze a paraszt és az ipari munkásság —ha na oktatták a villányi járási gazdanapon Villány, szeptember 30 (Kiküldött munkatársunktól.) Járási gazdanapot rendezett Villányban a vármegye gazdasági felügyelősége és termelési biztosa. Mintegy háromszáz főnyi gazda sereglett össze, hogy meghallgas­sa a szakelőadásokat és hangot adjon panaszainak és sérelmeinek. Sokan jöttek a siklósi járásiból is. Az előadók egyike adatokat kö­zölt arról, hogy a villányi járás 41.700 földnyi szántóterületéből mindössze kétezernylcszáz hold m­­aradt meg művelt­lenül, aminek oka részben a földigénylő bizott­ság késedelmes munkája. Kétség­esen az, hogy a telepesgazdák között vannak olyanok is, akik sem tanúsítanak kellő szorgalma­­i munkában, de általánosítani n­em lehet, mert olyanok is van­nak, akik a kezdet ezernyi nehéz­ségei­­­ is megkezdve szép ered­mények­et értek el. Egy­ másik előadó a mezőgaz­dasági termelésünk átállításáról beszélt. A magyar föld legna­gyobb részén búzát termeltek ed­dig. A magyar mezőgazdaság versenyképessége nem volt bizto­sítható. A magyar gazda pedig nem jutott olyan jövedelemhez, amelyet ugyanakkora földről meg­szerezhetett volna, ha más terme­lési ágat művel. Termelési irá­nyunk viselje magán a magyar föld és éghajlat sajátosságait. Érdekes előadást hallottunk a gazdák beszerző és értékesí­t szö­vetkezetéről. Az előadó zord ké­pet festett arról, hogy a gazdá­tól fillérekért megvásárolt termé­nye két-háromszoros áron kerül a fogyasztóhoz. Ez a megrövidülés elkerülhető lenne, ha a közvetítő kereskedelmet kiiktatnák. Nagyon friss és eredeti volt két gazda felszólalás. Az egyik, Bell­ László magyaribályi gazda al­igásállat-hiánnyal foglalkozott , ennek kapcsán azt kérte a kor­mányzattól, hogy tegye olcsóbbá a mezőgazdasági gépeket, mert­­ jelenlegi magas áraik miatt mi, szövetkezeti alapon sem lehe megszerezni pl. egy traktort amelynek az ára 60 ezer forint Egy métermizsa műtrágyáért 70 kg búzát kérnek. Búzát és nem pénzt. Pedig úgy tudjuk, hogy a csereüzlet megszűnt. Ezután rá­mutatott arra, hogy a magyar jö­vendő alapja a magyar föld , annak szeretete. Büszkén vallott hogy ezelőtt két évvel ő is tele­pesként került Magyarbólyba. A mai telepesek helyzete sokkal ne­hezebb, mert az államtól semm segítséget nem várhatnak. Kéri a új telepeseket, hogy ne veszítse el hitüket, ha akadályok tornyo­sálnak eléjük. Varga Dezső m­attyi gazda­­ az iparcikkek és a mezőgazdaság terményárak aránytalanságát sé­relmez­te. Majd szívből jövő me­legséggel hívta fel a parasztság, hogy a munkássággal és értelm­séggel összefogva építse a dem­­kraikus új Magyarországot. A gyűlés utolsó szónoka Orbá Vilmos termelési biztos volt, as kijelentette, hogy nem ismer kü­lönbséget új gazda és a régi gazd között. Rámutatott a tanul: nagy jelentőségére. Délután udvarlátogatás val amelynek során több régi és­­ gazda portást tekintettek meg gazdanap résztvevői. Anyagi helyzetük javítását sürgetik a pécsi közalkalmazotta­ k közalkalmazottak pécsi szak­­szervezete hétfőn délután népes gyűlést tartott, amelyen hangot adtak annak, hogy egyenlő elbá­nást kívánnak a munkássággal. Ne kezeljék őket mint a demo­­kr­rácia mostohagyerekét, mert áldozatosan végzett munkájukkal nem erre szolgálnak rá. A közeljövőben Budapesten megtartandó küldött­­gy­űlés­e Vér­tes András elnököt jelölték, mint a pécsi csoport kiküldöttét. Ő ter­jeszti majd elő azokat a határo­zatokat, amelyeket a gyűlés fo­lyamán hoztak és amelyek mind a közalkalmazotti kar nehéz hely­zetével és sérelmeivel foglalkoz­­­nak. Nem fizetésem­lést kérnek, mert tudják, hogy ezt a stabilizá­­­ció veszélyeztetése nélkül nem le­het keresztülvinni, hanem pro­gresszív alapon megállapított csa­ládi pótlék egyszeri régi beszerzé­si segélyt, ami ne­­gyen kisebb mint száz forint, míg a családta­gok után ötven forint. Kedvező , részletfizetési feltételekkel Meg­szerezhető és közvetlenül a gyá­ból kiutalt ruha- és cipőellátó sürgettek, valamint azt, hogy a r eseti adójukat és a közműn váltságot, — mint a testi munk­soknál — a munkáltató, tehát , ő esetükben az állam viselje. Ez­bakerült a nyugdíjasok nehéz so­ra is és a közszolgáltatások ár­­ak, valamint a lakbérek leszi­lítása. Bizottságot küldtek ki a­ beszerzési és Iu­tel szövetkéz megalakításának előkészítésére. SZAKSZERVEZETI HÍRE A fab­ankárok október 2-án órakor vezetőségi ülést tartana melyre minden tag pontos megjel­nését kérik. A vasutasok nyugdíjas tagoza 2-án 17 órakor Váradi Antal­ utc vasutasotthonban taggyűlést far A szakszervezetek fegyelmi­­­zottsága 2-án fél 17 órakor üté tart melyre kérik a tagok pont megjelenését

Next