Dunántúli Népszava, 1947. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-01 / 1. szám

1 magyar h­on­védség — a magyar írt»: VIRÁG LÁSZLÓ vezérőrnagy A. Mbetré b^^JsUkae «ssí b»viy^d^afe®áádWt taenezaAbi kár j ‘a én e|7«*ip» 8«sa saaíbMd »ay­­r­ yfrs •w&sársr» taélyttefbe. aiaa iljitfc sassyfes «rfrí&sss és ®oya^ - ^.'jelije, safel s* «rwbK «a&pw­­t.- yocante &**•'»» • WiKjej Sw*W «»r%0i»des!S«&, kbaxxo «««•• ssj^bBteSwäiSK vagy --oötexére­­de­lv.s» még eaá-iSte® í® -ta«k ®*a ■,­ail aíigy a» «cw*ág széjtéből töCTéSsményéből a tíMH r&$p‘'sfil . ct Estályjíaá»®r,® áj!e -" asseiab*® ® 1- 'ta szenv«i és ej.wneffséet vét'ssn Isi, A­­ttesao&raäfetjs tefiíáé« «as^ idossak&ink- vajndó, ^fiesjdkiSfesii IseaapliStbsx- ■ « fasa^ev«» C^ashta- Istok rijEXBteitSaeabétit. ®ég_a a»3ni" sei i^yéác^nétayébén i* díjatlaiat- SassásJ és -idí Bjginfeadés, sei ft bad­­veres 5aeív«?tésával kajpes­okban !» írétdly«sS'- aMrfloate. te.1, Byca korfifcaSeysifc feSteßi» bneáiAk av*p­ ass áj hmtredbég t&d Sdb 't»osisríj*á • sstsPFSSteá 4» éjj&fgíí*^ Bsnafeát. AJTI£ » eMjKJfawth­era íSwrfSw»!«­­■*is. iSBaeedei ífi&IVi sEwreiaS a­­régi luBtat^U/Xk áj «anCwaatei va»o iaegtSS:'.e#« t­ 4ftMVte a «tel, addig *a ujj ffiottvatísé^c; xadiy sets« assí­­teaá, sssa asasní?'/! iéscs nsit » fesdae^sg jogdt­íájí! ísíjo­­•;0a ÉfOJJliSS ICR.iett d­etfcifvct, Olylatár ItteCod rscgtesrtesl««­.. bogy «s Wite^a® sas s^te ss^ysr nép.. a a magyar fctEfferáda fojfvo­­i-es ej-ídej a léísísscfc'ffiSitaa iajkódCa rcik iSe t-dvteo iáasa­­iatévá vifeis&cos. A r­ágceas ss®f­­’ogsaváíytí cél; „a & sép­ert”, iss­ói ÖBovéssoég vaseííft^a ;ís fató&ssfe, sfeoéboa jé'«® Ssocáb­­hsa á!í, ssáaí as?, e kftsve­íüassásyfoe® ‘tedsr aasíaai jafeitatS, így gSr&R^y&í, ci3í«» «iaa­­íR»Stet* i&m és ss mya& tefedifis joaldsswB ídányáben, egy«­eS'«g fs a te^alyoc­ább aéSdÜ®­­íéssk fefag« MsáétaS e saegzia a rész­­fésstel, ffe^^aábSssé^el és bfaau­­?e*t:«a»ág^di ttstorghtet­., KatíSs te; ad&tai tedtáínnk. Sílate; «ítrAnrí fad­ a fiatokat, rá ax'irsaní m- hlt­­óság tipáépítésében, .taeéat®afcfli c.ií, säe mt^meradk Belette saj4!­fDaátsstol s*etTO.«sd*viljfí0 tijiáépi­­(.cal i)e ngyioit&kor tegefeeswlsju) víssasasMewaei e dolgozó ®%.­ a WaSyar ssasass bissbnátj ,% vréí, tu»^v sé‘ye® IcSrfitssényeli •é"» JsíSat­es «ij honvédség er ofssáj foekal&al öjjáépításében tat?, tef­t ctssEafoglalé adí,'te& eddig m% feer£ljjeítc*k :-.v ország aythránosny áa­llé. Kent í«s cé Bak őssel. kár fcpik­i. w:«ír elsőrendű teaioiséjje de iuh.faosi-4'pp. rt­e koavódséj­űf?áépi'feán kívül erő tbaskák Msy.« «rdekokit fogjá a feSsvftle »ínyt, Ite Sorsorcvsuk, fcogy v&efit építési és ád­jatái’itósi sassakák­ban 35 ntílllá, hvin«. építés&s&it helyreéllításába» és roncsok &t emp­ésében S müUó, távíró és ‘rít • beszé­d vonalak hely.TziUításáb« ?«5 tséflő, étvízvédh taatolták el végn&ébe» f. wtein kS-’-mvak-’Ji­vű:jzssSfe®r 4 snáílló, végei • akna tessedési Jwfáaíjr :-.#‚*.-; .-¡ «aer­at fotaiaaKasd és robbansíSs EsitEkákban kfc. i saíVid isaakaórá v&'i­­tett réssí *s áj koDtódség, A h­alántalaaíllsi­­ekaák szálas k’ %0,9«Kt. a betáflía^aisllofé '%ér «.á;i5 Klvedckr-k és concák sasijai, pedig raSntogy é wí lí&í Xa t fel a uscgajeBteti anyagok érték­ére ada­tot nets is atitsailank, az mstdaen s80S's®tel'i.asft. E set&es a axttakákkoa egyidejű teg,' feftomaa Keawdböl,, ak­s tobább fe­lnevelésű és oUárási ke rülssények között 'tarte'l'. íctáKijtq ró ■ ssöksésícB sservesetskel é I ««siaiaiesw*, Btenawniiiin a aawa*v-­­ mnátázete^t aa máin fifffM «a* ‘ té*l, ksl­sc­oo, eőriSIS »agg tsm­­­ópE ezekből se eSfaelytetel tamán­ j séf'jeteket, a Btedaá­yiasabb tfin M* k&fibaéayké«i _ Méí*«s«A roií«®ísaiffl ss&ve&ve infléate hö*» povía. Még te, »áSsfidfc­[képemé » áaSAriWfeít «* ,látó is « awtgygíí ísvuisöak ^e8^t 'időbe® ksjriAiaas**S folyó teftte» Bjejttetete­­k krasmísószAsét­á&gwsi • vsanitfete íosíitef. aSábi howvv,­.ű®gyvúg«íto. az dae.tőMte^ a fodíínyfaiyBootgá­|­te,tóit «íi&tő, SQysgjjyfiftosii vógte­­| ,;taycz­?;cáak s a tel»«* h»'«l i magyar MsrsaSteid íijből ifl^rtöivé ijBvő akaaaaeateel tő és tSsssj-A'aaa sstsstagcel.. Ezők­­b.55 a asayirn­él a Nteala^i és ttaatna 3. bnavéd kwrfitet atefea'a isi te böcsöteS,át ktmvitték wteto ka& teafe& síjAifáttebea te fc«& aSete­. 9&hrm Wndatob *téP afigfínak. Az Sgáépitós ökoja tud miiji térsa a aasiniból Tiaatssawi re­db a d-£ -BOkratáscs teftődée« gátfá vsigy ’ :mabsy»átó e«zw& foh. | Idiojte, szeriots éa asedsaasrefe fá ücöszőb^ése lóerkfA tegyem Után» toöig »3. áj-hottyédság «iytetetei I hivatásán^; E*®#»teSő, ej sHBiiewt I « mipw m^-obrámt asíugszáiáirtfo­­láss és ssabffid te4 é&éa» taráekv fcuu vsi6 tidlss egység ktetekítá­­sár« tArufaadunk, h­ogy a íiovo­-éa, kíkép­sé», a btesaatosaa tssapkrávr 16 azsrvenés és te’szara'&s if jéjs ItonvAéságfink l­íratáru'uszás teája*í­tésére valóbss síhe­nw*tó váljóls s atauk fegyvers* baartoen­ta. io liyoa, láfadess­e«e te tefeé «5-­­esséi 5ge-i tak«ais«v. Foe&» «wave pot 'Sít bai -ízsai:. a seevsié» és kk képxán ssawaspmtfuának. mmi Stotáseeé kötcsÖEÖs Egyeb­jKbe-rétí Clos * po­tfei tisdtolátás, as feszti dato», ien Merr Affen#­yösődte é» B jojbítíistóság e’érétte, Sistada''1©* vatáéjlyetesn saegtoreistér» és a töké'Sue Imtor Mr. s sakks képnés, Közben, esz á2arol­ást«c‘lás egy«a­súlycatds helyreáldtáse VSbb tubes Ls a már sstejjévő merrsgés Wpk ]­lését, átszervezésisket létszám­­cöSld 3 CJitönek«t krjrcirJ apt, assiS e. nsc^rr»s:,aár saea*é!y«Ut !Cay«-p^s tfiy«rfce’.óscv«l .fért, Métfis a:­: a (nyvQyagtető C-rzén&sk, hogy csí­­ki tűzéseink vé^ekajUsában fe, ta ebnuH év is atár­­cden-cs­ereőatő­­nyekát fcczol ’, B'ztosak va^ynsdt ebben, saert ssSad jobban éwzltw- rSfe, hogy a nép es * omsei lof es-ijíks-ssbb d»fgo"al s cbbűl s sclantpontbó! kk­önös kálóvá! kdl szőkébb ftasánkrd, Pécs-Baranyá­ról ás. a Dunáid álról utc-f*csók«z­­aflak • rangúkévá fogad"-áss ái honvédsejfinkat te becsülete« száodékrinkst ért­ékelve szeret» síülb­e fogadtak és tadsios ütőinkké Jesn­ek. A helyeanak 5®ü»­­jotert fiion haladuBte így tovább, i p­ártpalk­ára! élöftő! menten, te ! ® tackra íkus -jCvel és a cL bz 6» I tudatos fegyelem (dloritá!ásév«1, ■ , i-bívós, bocsSVítes, magyar m­aeká-­ val törekszünk a jMjtes fa a I nií’iázött célok megzis!ősí‘’árára. I Sajtosak sóm® tisztában val­as­­sa, hogy valamely politikai pár tagsági könyvével a zsebében m­ást nem rót­te le kötelezettségét s de­­mokratikus társadalommá­, a '"ma­gyar néppel szemben. A magyar déktokratiku­s ételformákban imon­dodva kell tavidnyimnalaiak szol­­gálni a demokráciát, annak sseg­­ingistav­arian pipéreként, az igazi bajtársiasság szellemében, így les« «*’ egész «ingvar népé, ő is ég az­ egész magyar népé. mVATFESZIHÁT alidae stcho* ■ legelőnytsídsbai & 08VA Y fi»érm#si*­s%a$em készél KOSSUTH L­UX 8 — Teletem 16H% gi«Ma.r^t?v^y^gatg9^m-v.ra,v7g£ir.tyr.r;^M^irrr^.^mvTV';TTOwigg«^j^T^ ..... Emményi ___NÉPSZAVA_________­_ Egészségügyi­ dolgozók .... A seomdwt, tood­,.«vne*. &*» tasiuumteA a» táv te*. tot» ^gMta&MNaá hindik 4 tamnaniAk &> mtoad *­*ta*í tápra.Vt * nydgd« t4M|^r *oPáM*á4*t a. PtítUv* kjótxim fam »« ~tfof M* fltwt6á|. J hm seréeip­ómak* folyik és ® ktxxn­ek­/i­tmtt trtffiaMk&t pmmá' « teát ti M­ 4 te « **tot*W, ftte deote, ,6fcto*í«iin«uA At war» iái ffor&Itnt ás ftoPderané^adcMa végeit, muamkáfoHmk. Ltom* **­­­k&fc «iteswrtS» wsí*8t Őröl te? ke&Wfcási ó* «■?{#*» htoxó, Ík­sí »í»c›j fo rgjfifg/'*íümrt)­fon* bó­kiA&t&t. A foto*r te iáiéi tó k&ítr­na, »Ymm tank*Jó miét' swdáh­­ét fcsA. UA «Urai ftCWMUl, — M|­hmfvrid í$ atig, A k&níhúb H *órh&x&k man­­béá&k­ót (stao *sd, )*I?íA helyükön iíítéje 8 foiedeso, é$ psaaxtuUß tn*pl. foihexá­la. A«ao h&tódhatlak pin­céit: amértftom. A wuunA heverő hullák és a fa Akmé totmtnfft, a ragályok »Are» tocéml vU­x-jrgv.i feiénJh, de dk •aamhmmAlHik a fmaegtdó or **«Mwww«é. Ifi ál»«r* é* mun­­káik ódnak kötőlteJik,de caak ak­kor 0«*sá«/fc tudomást rólak, ha bajb­a kerülünk mágzatfe. f*. .4* *r­emits? és társadalom étedéért h egémégéért .küzdenek ffk é* hockási»S fák a m&giskéL. Sídtízo? ébe*m, f&tvti, reisgyo^odott­­ caehéip sttrtfiséri, t­héa wtalási gondok fcősdrt. ftvm kémnek ért# kpBvdneM. de a M/vaeW«** hálája matat kt.-czél meg efofonst, hogy * kórházai: *t ktínikdk Szemét tegye tvt&wialan .ni. ffe hegyen fttén­, *(J?»wr. át gtfdgysserhiáng. Kapjanak meg nandmi­er ^ézmények, ami munkájukst r'*fgk3nnyiti. the »»• 'b­fdfb mxfot kérünk, nekik, a dal­­t és cSftnot­­*, bop$ munkájukat n. xaeartst « kenyér árául, Mnstyfl­­ megérdemelnek! win i,mi min un­i iftin­.»r­r,w——a PmenMM ■ NftPSZAV • (j.:­« dBnM inlHn 0 3« ­í­­ocikíiste teem inátwm ti a ZrfSA«»íV»J' ■ * «»i rt á­­ *•’ v • ■ • r ?? ». t.EMm és a? esős? szocial- OitaiCSCHATÄ. BSÍIMKA8PAHT Nyugatról keletre haladva, a m­arsista roaukáiszorgalmak lép­­cseve­cs cr. alakú Inai­­ki Ez az oka anatik, hogy az. oroszországi szociál­demokrata . Inanká e párt a teff később fejlődött ki a, összes né­g­y európai munkáspártod kö­zött. A cári Oroszország a feu­dális elnyomásnak, a reakciónak, a társadalmi haladás minden eszközzel való megakadályozásá­nak országa volt. Nem meglepő tehát, ha a fejlődést célzó meg­mozdulások, kezdve a 19. század elejének a francia forradalom által megihletett dckykrista moz­­ ja lom­tól ti narodniai mozgal­makig r­­ól klőbb is.“-- a ter­rorral a maguk terrorját, az d­­nyom­áskai pedig « földalatti szervezkedést állítják szemle. Ami nyugaton természetes, az, hogy a t­unk­ásmogalo­m a nyílt, földfeleti irányban fejlődik és azai Magyarországon is hosszú évtizedek barcsi után bekövet­kezhetett, azt a cári kormányzás­­-­ egyes forradalmi időszakok­tól eltekintve — lehetetlenné tette. A marxista munkásmoz­galom azonban sohasem tette ma­gáévá Dakuninnak és firapotkja­­nak az egyéni terrorcselekmé-' nyek alkalmazását hirdető elveit:] a marxizTni'» a forradalmas 15 ' m­egisolgalmak távéi & gyakor­latát hozta Omssországh­a. tíS?¡-tja15 alakait az elyá marxista csoport Oroszország !~an: Axelrod Florianov és ^ Sza­runcs Vera irányításával A O-ae, évek végén Lcain —• Vladi­mir Iljics Uljanov . —. Is bekap ««olódott a maakávff mozgalomrm érs hatalmas lendü­letével egyik­­«sgrff»bl» hajtóerejévé lett az o-otvi marxis'» mozgalomnak melynek idewlógu'« ak­kor Ple* hautet volt 1898-ban megalakult os. orů«'.z»Országi Sztociárdz­ mukrai a Munkáspárt. Döntő fontosságú esemény "sz «rósz szociáldemokrata párt tőr­­téridébe® az IW6-os évi, Brüsz­­sjjelle«?« megkezdett és London­ba» befejezett kongráozos. Le­nin egy apaxonália és egy taniz­­mális pr­ograsszit dolgozott ki a párt részére: az első a forradal­mat, a pro h­etárdik­tatu­rát, a ka­­pitadixmt­s megdöntését tűzte ki célul, a második pedig ennek el­­éréséig. a demokratikus köztársa­ságot, a nagybirtok felosztását a 8 órai Munkaidőt. Ezt eg­ysé­­gesen elfogadta az egész párt Annál nagyobb vita keletkezett az ugyancsak a Lenin által beter­jesztett szervezeti szabályzat körül. Lenin azt kívánta, hogy „párttag csak az lehess­en, aki valamely pártszervezet tagja." Tehát nem bárki, hanem csak az, aki a pártszervezet tagja, tehát a szervezet munkájában kötele­­zőleg részt vesz, aki a legtelje­sebb párt fegyelem alatt ál! A viták utáni zavarás ívűmnek adott többséget — többség­ünk bolsevik­et jelent — fe Martov kisebbségben (znenaevik) ssanadi­ng szakadt m pmsz Kzociáld­em­oks­ata j­árt k­­aeviá és meneevik foakc. Lenin politikai Sranyt uiarxiainys forradalmi k­nek vonala volt A lei a proletár forradalom proletariate diktatúrái; szocializu­ma ezek újjá megvalósításának az elme 1914-ben kitör az oros háború és az orosz vertté;­­ására lW.-ben óriás ömegsztrájkok, ,felkelése' fajti forra­dal­maak és itató dűlések törnek ki an­at cár országának eu­rópai lén. "Bár fegyveres erőivel hárommal még felül mara­d, kénytelen engedi tenni és az október 30 Hiányával létrehozott pn­ben, a dumában már­ is pmnokrata képviselők is foglalnak. A hamarosan­­ kezű ellenforradalom idej­­ét Szibériába száműzi lagó­ban a két frakció időre egyedik­, de ezt nem­ tarthatjál­ fenn. Az újabb mozgalmi fölreneü­lt­­bolsevikek a demokrafila társaságért, a 8 órán tum­ért és a Földosztásért hat mensevikek pedig a­ságjogokért és a válasz A háborúban Plehanov-­­korú imperialista jelleg rították ki <?■, tiltakozó Leninek pedig a hábi zárháboru­vá való­t tűzték ki célul Irftsslom. Lenin: illa. om­­­to,.,Un: :o pillának tói Sni A leiainijiEQa alap: inMilaHxm­ai­ne r, ft— uittMaa teansét L­m* feeszam­ció a pécsbaranyai szociáli szolgálat eredményes munkásságai Baátpeg ttete «AratqSfffl módi­it» telsgyeids «a«uitetter»aak W­ tm««« (4 ufD*iKv*Miu& tért belé a í»é*3Kr*a.’íMsy«í­­«n«aAiift »xaksza‘1- rálal r»A. i»í «táiUíd&erdL íid­­W*» SéU « SWCJAI4». a »e&*aségr»t nélesjétr saco ere*i­­­saémiss tottaíte^arol a \o»«***■■ ! ju&fcfce» tejAik.­/4jij»:wU bastaáUkkcA: I — luaMr«í &autoU ft oftuciána ! fetatiaUitol «Mac­yak o néjjiotén­ táno&i átsim­itáik, de *.csda!ái’e.a tus ti teas m4ot&H!w4 (WeAt ?»tíi t«p­­b4a bely inteact ® ftjaxaáliy saaJi­­•»wigpaaf • igy«b¥sa*ti ft­tedalait * Kcrty i ioSb Igény­bevétele» ej ier»a­­dan­ari (S\tm mrtfval^-.Hssa.V. E® ti fotelba hu!­ftta«» ttea csaidt egz br1­­jvtdteietWs, ht/fi «­­cJVJO»«pai­b­alrt*iWal&tOt eyített« ld »alaita eaay­fiyi politikai pérttaS, e^ybiaral, tirssttaimi e^yc^uletteL Ecebca kimnull sawSsaSt« a ^4rK.»š teba^S. I el»A­»rbaa u keej­fai­e«tlAi» Isetiy- I bevételevel. Silly»» sait & feladat, gtdtex « »Minka, »mto «égési leitete, » tk« twbgi» «ikerüit tiább ré­slíCn­ia.*ifv*ttojiejsi ui&ufrMSt a aaarctál·t v*aksi lauutk. ezt &ak &gy ísfeer.e, t táatikisatásbas» nfo-A Csdh a (cd illett Kier-vek rénaértSL De Dt ia­­.:ra*.k révste» tudtuk vuito* i dWl feladatai a kai, ba »eu. iaog*U«t Víjlma beun 6ük® a ló izmai * Meretrlic­. m­ejér, in otioadáieml a«wüyei a d tr*rlka» mjté »ímteá 'la»^ Jnli-Miakat kísérte, tarráak­ Diogrfttta ó? nsc!rvatós.ítá-­­alyan («yín^et nyújtott »■ rjéikal rsiiirre-íj erőnk hiá:V) irott «jteml Anikót­iáin«!«, akik benöün­ke?. célkitű megTraS^itásában ttegitete voriai hálés kőszőn érte: ino el a körzőnél elrótorbsn hogs íhe*m a magyar dei tikví rajt­ól, annak fáradt nyllásában­. Étkeztetési és ÖldüLetési akcW —­ a wraaus noja«t óin i ensdménye ,» téli 'Stkezftk dAT, volnxnittt a ^a m agyar gyér *a«Mirí“ aS.ció tertaé-n­íJibea i gyűjtésáben aviteikoson bje® *i!ll ídoUtTe *l* ftlkc» »agy &'aegä. dft időközbe» elénék teteaedrk­ néu*fyűjté( (Rjkintél­yat* mxvioté *y élői­ taDázrikon­ fyttilésflal nemimén Y*I Vf q tinst, Th q bah »4 q borsony*1 51 (J búza, 51 q •eogvsrt­é» 14.000 drb tójáéi. Bt! miint « vámegyi területén tta*! -t Mluk fel. A hadifogoly gy 11 jtA «rmjaiéinyc » véri»egye területén rtKKI Ft-nál nagyobb »«S3íg*-1 emiményezett, jó! Lehet csak egyet ten »­karómmal tartottunk gyüj­tset, .ate« a túloa­lál igénybevett társátdák­kal 'tekifd­íiT".«|«ita akar­lak. •-■*•■-■ — A budapeSti gyermekek el­helyezésé­n indított akció is tel­­jes eredménnyel tó mit. A várasé­gye területén lótt budapesti : vermeket nyaraltattunk, étkez­­te­ttünk és gomioBtofik -hónapo­kon át, -- Ikarany& vármegye ■ és Pécs Dstrvt seruowm 4P-r nophtmi működött étkeztde^il unlatqn tehíti gyermdm­el; • ka­­$é&xnapi gondozást e tot - A m­oentHs szaksaolgiSb idats és aipakája volt a.i i RA mte é* élelmbnerád »y«4 k vwatása, bár rea. folyama­ti»« van, mégis ne pilliate, hogy m­integy évtíz­­ekre tehető azoknak szám­a »3 MNRRA-adotirányból 110 írón részesültek. ^Qúmd távitat ‘.-‘■ UJI1» Iliin Iii.|>u»wte«——A »ÜDaPKST: BAfteJO» &to aBjwvufte-íkisyi asiuisÄmr SJóv idtatto ta Ura' £0 porufc» Be 'intíftroitatután'- rádKesícats* «-.gl fe ÚJ eawlliSl ha HOSiKVAl A «pejör tf «iorisTI ért­völte. Wánnl H. Itt sorrakot, 0 brit birodalmi «a«0n£« a i&«6 6)­* «»!&( SSlWZ titáb«« !

Next