Dunántúli Népszava, 1947. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-01 / 1. szám
1 magyar honvédség — a magyar írt»: VIRÁG LÁSZLÓ vezérőrnagy A. Mbetré b^^JsUkae «ssí b»viy^d^afe®áádWt taenezaAbi kár j ‘a én e|7«*ip» 8«sa saaíbMd »ayr yfrs •w&sársr» taélyttefbe. aiaa iljitfc sassyfes «rfrí&sss és ®oya^ - ^.'jelije, safel s* «rwbK «a&pwt.- yocante &**•'»» • WiKjej Sw*W «»r%0i»des!S«&, kbaxxo «««•• ssj^bBteSwäiSK vagy --oötexéredelv.s» még eaá-iSte® í® -ta«k ®*a ■,ail aíigy a» «cw*ág széjtéből töCTéSsményéből a tíMH r&$p‘'sfil . ct Estályjíaá»®r,® áj!e -" asseiab*® ® 1- 'ta szenv«i és ej.wneffséet vét'ssn Isi, Attesao&raäfetjs tefiíáé« «as^ idossak&ink- vajndó, ^fiesjdkiSfesii IseaapliStbsx- ■ « fasa^ev«» C^ashta- Istok rijEXBteitSaeabétit. ®ég_a a»3ni" sei i^yéác^nétayébén i* díjatlaiat- SassásJ és -idí Bjginfeadés, sei ft badveres 5aeív«?tésával kajpesokban !» írétdly«sS'- aMrfloate. te.1, Byca korfifcaSeysifc feSteßi» bneáiAk av*p ass áj hmtredbég t&d Sdb 't»osisríj*á • sstsPFSSteá 4» éjj&fgíí*^ Bsnafeát. AJTI£ » eMjKJfawthera íSwrfSw»!«■*is. iSBaeedei ífi&IVi sEwreiaS arégi luBtat^U/Xk áj «anCwaatei va»o iaegtSS:'.e#« t 4ftMVte a «tel, addig *a ujj ffiottvatísé^c; xadiy sets« assíteaá, sssa asasní?'/! iéscs nsit » fesdae^sg jogdtíájí! ísíjo•;0a ÉfOJJliSS ICR.iett detfcifvct, Olylatár ItteCod rscgtesrtesl««.. bogy «s Wite^a® sas s^te ss^ysr nép.. a a magyar fctEfferáda fojfvoi-es ej-ídej a léísísscfc'ffiSitaa iajkódCa rcik iSe t-dvteo iáasaiatévá vifeis&cos. A rágceas ss®f’ogsaváíytí cél; „a & sépert”, issói ÖBovéssoég vaseííft^a ;ís fató&ssfe, sfeoéboa jé'«® Ssocábhsa á!í, ssáaí as?, e kftsveíüassásyfoe® ‘tedsr aasíaai jafeitatS, így gSr&R^y&í, ci3í«» «iaaíR»Stet* i&m és ss mya& tefedifis joaldsswB ídányáben, egy«eS'«g fs a te^alyocább aéSdÜ®íéssk fefag« MsáétaS e saegzia a részfésstel, ffe^^aábSssé^el és bfaau?e*t:«a»ág^di ttstorghtet., KatíSs te; ad&tai tedtáínnk. Sílate; «ítrAnrí fad a fiatokat, rá ax'irsaní m- hltóság tipáépítésében, .taeéat®afcfli c.ií, säe mt^meradk Belette saj4!fDaátsstol s*etTO.«sd*viljfí0 tijiáépi(.cal i)e ngyioit&kor tegefeeswlsju) víssasasMewaei e dolgozó ®%. a WaSyar ssasass bissbnátj ,% vréí, tu»^v sé‘ye® IcSrfitssényeli •é"» JsíSates «ij honvédség er ofssáj foekal&al öjjáépításében tat?, teft ctssEafoglalé adí,'te& eddig m% feer£ljjeítc*k :-.v ország aythránosny áallé. Kent í«s cé Bak őssel. kár fcpiki. w:«ír elsőrendű teaioiséjje de iuh.faosi-4'pp. rte koavódséjűf?áépi'feán kívül erő tbaskák Msy.« «rdekokit fogjá a feSsvftle »ínyt, Ite Sorsorcvsuk, fcogy v&efit építési és ádjatái’itósi sassakákban 35 ntílllá, hvin«. építés&s&it helyreéllításába» és roncsok &t empésében S müUó, távíró és ‘rít • beszéd vonalak hely.TziUításáb« ?«5 tséflő, étvízvédh taatolták el végn&ébe» f. wtein kS-’-mvak-’Jivű:jzssSfe®r 4 snáílló, végei • akna tessedési Jwfáaíjr :-.#‚*.-; .-¡ «aerat fotaiaaKasd és robbansíSs EsitEkákban kfc. i saíVid isaakaórá v&'itett réssí *s áj koDtódség, A halántalaaíllsiekaák szálas k’ %0,9«Kt. a betáflía^aisllofé '%ér «.á;i5 Klvedckr-k és concák sasijai, pedig raSntogy é wí lí&í Xa t fel a uscgajeBteti anyagok értékére adatot nets is atitsailank, az mstdaen s80S's®tel'i.asft. E set&es a axttakákkoa egyidejű teg,' feftomaa Keawdböl,, aks tobább felnevelésű és oUárási ke rülssények között 'tarte'l'. íctáKijtq ró ■ ssöksésícB sservesetskel é I ««siaiaiesw*, Btenawniiiin a aawa*v- mnátázete^t aa máin fifffM «a* ‘ té*l, kslscoo, eőriSIS »agg tsmópE ezekből se eSfaelytetel tamán j séf'jeteket, a Btedaáyiasabb tfin M* k&fibaéayké«i _ Méí*«s«A roií«®ísaiffl ss&ve&ve infléate hö*» povía. Még te, »áSsfidfc[képemé » áaSAriWfeít «* ,látó is « awtgygíí ísvuisöak ^e8^t 'időbe® ksjriAiaas**S folyó teftte» Bjejttetetek krasmísószAsétá&gwsi • vsanitfete íosíitef. aSábi howvv,.ű®gyvúg«íto. az dae.tőMte^ a fodíínyfaiyBootgá|te,tóit «íi&tő, SQysgjjyfiftosii vógte| ,;taycz?;cáak s a tel»«* h»'«l i magyar MsrsaSteid íijből ifl^rtöivé ijBvő akaaaaeateel tő és tSsssj-A'aaa sstsstagcel.. Ezőkb.55 a asayirnél a Nteala^i és ttaatna 3. bnavéd kwrfitet atefea'a isi te böcsöteS,át ktmvitték wteto ka& teafe& síjAifáttebea te fc«& aSete. 9&hrm Wndatob *téP afigfínak. Az Sgáépitós ökoja tud miiji térsa a aasiniból Tiaatssawi redb a d-£ -BOkratáscs teftődée« gátfá vsigy ’ :mabsy»átó e«zw& foh. | Idiojte, szeriots éa asedsaasrefe fá ücöszőb^ése lóerkfA tegyem Után» toöig »3. áj-hottyédság «iytetetei I hivatásán^; E*®#»teSő, ej sHBiiewt I « mipw m^-obrámt asíugszáiáirtfoláss és ssabffid te4 é&éa» taráekv fcuu vsi6 tidlss egység ktetekításár« tArufaadunk, hogy a íiovo-éa, kíképsé», a btesaatosaa tssapkrávr 16 azsrvenés és te’szara'&s if jéjs ItonvAéságfink líratáru'uszás teája*ítésére valóbss síhenw*tó váljóls s atauk fegyvers* baartoenta. io liyoa, láfadesse«e te tefeé «5-esséi 5ge-i tak«ais«v. Foe&» «wave pot 'Sít bai -ízsai:. a seevsié» és kk képxán ssawaspmtfuának. mmi Stotáseeé kötcsÖEÖs EgyebjKbe-rétí Clos * potfei tisdtolátás, as feszti dato», ien Merr Affen#yösődte é» B jojbítíistóság e’érétte, Sistada''1©* vatáéjlyetesn saegtoreistér» és a töké'Sue Imtor Mr. s sakks képnés, Közben, esz á2arolást«c‘lás egy«asúlycatds helyreáldtáse VSbb tubes Ls a már sstejjévő merrsgés Wpk ]lését, átszervezésisket létszámcöSld 3 CJitönek«t krjrcirJ apt, assiS e. nsc^rr»s:,aár saea*é!y«Ut !Cay«-p^s tfiy«rfce’.óscv«l .fért, Métfis a:: a (nyvQyagtető C-rzén&sk, hogy csíki tűzéseink vé^ekajUsában fe, ta ebnuH év is atárcden-csereőatőnyekát fcczol ’, B'ztosak va^ynsdt ebben, saert ssSad jobban éwzltw- rSfe, hogy a nép es * omsei lof es-ijíks-ssbb d»fgo"al s cbbűl s sclantpontbó! kkönös kálóvá! kdl szőkébb ftasánkrd, Pécs-Baranyáról ás. a Dunáid álról utc-f*csók«zaflak • rangúkévá fogad"-áss ái honvédsejfinkat te becsülete« száodékrinkst értékelve szeret» síülbe fogadtak és tadsios ütőinkké Jesnek. A helyeanak 5®ü»jotert fiion haladuBte így tovább, i pártpalkára! élöftő! menten, te ! ® tackra íkus -jCvel és a cL bz 6» I tudatos fegyelem (dloritá!ásév«1, ■ , i-bívós, bocsSVítes, magyar maeká- val törekszünk a jMjtes fa a I nií’iázött célok megzis!ősí‘’árára. I Sajtosak sóm® tisztában valassa, hogy valamely politikai pár tagsági könyvével a zsebében mást nem rótte le kötelezettségét s demokratikus társadalommá, a '"magyar néppel szemben. A magyar déktokratikus ételformákban imondodva kell tavidnyimnalaiak szolgálni a demokráciát, annak ssegingistavarian pipéreként, az igazi bajtársiasság szellemében, így les« «*’ egész «ingvar népé, ő is ég az egész magyar népé. mVATFESZIHÁT alidae stcho* ■ legelőnytsídsbai & 08VA Y fi»érm#si*s%a$em készél KOSSUTH LUX 8 — Teletem 16H% gi«Ma.r^t?v^y^gatg9^m-v.ra,v7g£ir.tyr.r;^M^irrr^.^mvTV';TTOwigg«^j^T^ ..... Emményi ___NÉPSZAVA__________ Egészségügyi dolgozók .... A seomdwt, tood,.«vne*. &*» tasiuumteA a» táv te*. tot» ^gMta&MNaá hindik 4 tamnaniAk &> mtoad **ta*í tápra.Vt * nydgd« t4M|^r *oPáM*á4*t a. PtítUv* kjótxim fam »« ~tfof M* fltwt6á|. J hm seréeipómak* folyik és ® ktxxnek/itmtt trtffiaMk&t pmmá' « teát ti M 4 te « **tot*W, ftte deote, ,6fcto*í«iin«uA At war» iái ffor&Itnt ás ftoPderané^adcMa végeit, muamkáfoHmk. Ltom* **k&fc «iteswrtS» wsí*8t Őröl te? ke&Wfcási ó* «■?{#*» htoxó, Íksí »í»c›j fo rgjfifg/'*íümrt)fon* bókiA&t&t. A foto*r te iáiéi tó k&ítrna, »Ymm tank*Jó miét' swdáhét fcsA. UA «Urai ftCWMUl, — M|hmfvrid í$ atig, A k&níhúb H *órh&x&k manbéá&kót (stao *sd, )*I?íA helyükön iíítéje 8 foiedeso, é$ psaaxtuUß tn*pl. foihexála. A«ao h&tódhatlak pincéit: amértftom. A wuunA heverő hullák és a fa Akmé totmtnfft, a ragályok »Are» tocéml vUx-jrgv.i feiénJh, de dk •aamhmmAlHik a fmaegtdó or **«Mwww«é. Ifi ál»«r* é* munkáik ódnak kötőlteJik,de caak akkor 0«*sá«/fc tudomást rólak, ha bajba kerülünk mágzatfe. f*. .4* *remits? és társadalom étedéért h egémégéért .küzdenek ffk é* hockási»S fák a m&giskéL. Sídtízo? ébe*m, f&tvti, reisgyo^odott caehéip sttrtfiséri, théa wtalási gondok fcősdrt. ftvm kémnek ért# kpBvdneM. de a M/vaeW«** hálája matat kt.-czél meg efofonst, hogy * kórházai: *t ktínikdk Szemét tegye tvt&wialan .ni. ffe hegyen fttén, *(J?»wr. át gtfdgysserhiáng. Kapjanak meg nandmier ^ézmények, ami munkájukst r'*fgk3nnyiti. the »»• 'bfdfb mxfot kérünk, nekik, a dalt és cSftnot*, bop$ munkájukat n. xaeartst « kenyér árául, Mnstyfl megérdemelnek! win i,mi min uni iftin.»rr,w——a PmenMM ■ NftPSZAV • (j.:« dBnM inlHn 0 3« íocikíiste teem inátwm ti a ZrfSA«»íV»J' ■ * «»i rt á *•’ v • ■ • r ?? ». t.EMm és a? esős? szocial- OitaiCSCHATÄ. BSÍIMKA8PAHT Nyugatról keletre haladva, a marsista roaukáiszorgalmak lépcsevecs cr. alakú Inaiki Ez az oka anatik, hogy az. oroszországi szociáldemokrata . Inanká e párt a teff később fejlődött ki a, összes négy európai munkáspártod között. A cári Oroszország a feudális elnyomásnak, a reakciónak, a társadalmi haladás minden eszközzel való megakadályozásának országa volt. Nem meglepő tehát, ha a fejlődést célzó megmozdulások, kezdve a 19. század elejének a francia forradalom által megihletett dckykrista moz ja lomtól ti narodniai mozgalmakig ról klőbb is.“-- a terrorral a maguk terrorját, az dnyomáskai pedig « földalatti szervezkedést állítják szemle. Ami nyugaton természetes, az, hogy a tunkásmogalom a nyílt, földfeleti irányban fejlődik és azai Magyarországon is hosszú évtizedek barcsi után bekövetkezhetett, azt a cári kormányzás- egyes forradalmi időszakoktól eltekintve — lehetetlenné tette. A marxista munkásmozgalom azonban sohasem tette magáévá Dakuninnak és firapotkjanak az egyéni terrorcselekmé-' nyek alkalmazását hirdető elveit:] a marxizTni'» a forradalmas 15 ' megisolgalmak távéi & gyakorlatát hozta Omssországha. tíS?¡-tja15 alakait az elyá marxista csoport Oroszország !~an: Axelrod Florianov és ^ Szaruncs Vera irányításával A O-ae, évek végén Lcain —• Vladimir Iljics Uljanov . —. Is bekap ««olódott a maakávff mozgalomrm érs hatalmas lendületével egyik«sgrff»bl» hajtóerejévé lett az o-otvi marxis'» mozgalomnak melynek idewlógu'« akkor Ple* hautet volt 1898-ban megalakult os. orů«'.z»Országi Sztociárdz mukrai a Munkáspárt. Döntő fontosságú esemény "sz «rósz szociáldemokrata párt tőrtéridébe® az IW6-os évi, Brüszsjjelle«?« megkezdett és Londonba» befejezett kongráozos. Lenin egy apaxonália és egy tanizmális prograsszit dolgozott ki a párt részére: az első a forradalmat, a pro hetárdiktaturát, a kapitadixmts megdöntését tűzte ki célul, a második pedig ennek eléréséig. a demokratikus köztársaságot, a nagybirtok felosztását a 8 órai Munkaidőt. Ezt egységesen elfogadta az egész párt Annál nagyobb vita keletkezett az ugyancsak a Lenin által beterjesztett szervezeti szabályzat körül. Lenin azt kívánta, hogy „párttag csak az lehessen, aki valamely pártszervezet tagja." Tehát nem bárki, hanem csak az, aki a pártszervezet tagja, tehát a szervezet munkájában kötelezőleg részt vesz, aki a legteljesebb párt fegyelem alatt ál! A viták utáni zavarás ívűmnek adott többséget — többségünk bolseviket jelent — fe Martov kisebbségben (znenaevik) ssanading szakadt m pmsz Kzociáldemoksata járt kaeviá és meneevik foakc. Lenin politikai Sranyt uiarxiainys forradalmi knek vonala volt A lei a proletár forradalom proletariate diktatúrái; szocializuma ezek újjá megvalósításának az elme 1914-ben kitör az oros háború és az orosz vertté;ására lW.-ben óriás ömegsztrájkok, ,felkelése' fajti forradalmaak és itató dűlések törnek ki anat cár országának európai lén. "Bár fegyveres erőivel hárommal még felül marad, kénytelen engedi tenni és az október 30 Hiányával létrehozott pnben, a dumában már is pmnokrata képviselők is foglalnak. A hamarosan kezű ellenforradalom idejét Szibériába száműzi lagóban a két frakció időre egyedik, de ezt nem tarthatjál fenn. Az újabb mozgalmi fölreneültbolsevikek a demokrafila társaságért, a 8 órán tumért és a Földosztásért hat mensevikek pedig aságjogokért és a válasz A háborúban Plehanov-korú imperialista jelleg rították ki <?■, tiltakozó Leninek pedig a hábi zárháboruvá valót tűzték ki célul Irftsslom. Lenin: illa. omto,.,Un: :o pillának tói Sni A leiainijiEQa alap: inMilaHxmaine r, ft— uittMaa teansét Lm* feeszamció a pécsbaranyai szociáli szolgálat eredményes munkásságai Baátpeg ttete «AratqSfffl módiit» telsgyeids «a«uitetter»aak W tm««« (4 ufD*iKv*Miu& tért belé a í»é*3Kr*a.’íMsy«í«n«aAiift »xaksza‘1- rálal r»A. i»í «táiUíd&erdL íidW*» SéU « SWCJAI4». a »e&*aségr»t nélesjétr saco ere*isaémiss tottaíte^arol a \o»«***■■ ! ju&fcfce» tejAik./4jij»:wU bastaáUkkcA: I — luaMr«í &autoU ft oftuciána ! fetatiaUitol «Macyak o néjjiotén táno&i átsimitáik, de *.csda!ái’e.a tus ti teas m4ot&H!w4 (WeAt ?»tíi t«pb4a bely inteact ® ftjaxaáliy saaJi•»wigpaaf • igy«b¥sa*ti fttedalait * Kcrty i ioSb Igénybevétele» ej ier»adanari (S\tm mrtfval^-.Hssa.V. E® ti fotelba hu!ftta«» ttea csaidt egz br1jvtdteietWs, ht/fi «cJVJO»«paibalrt*iWal&tOt eyített« ld »alaita eaayfiyi politikai pérttaS, e^ybiaral, tirssttaimi e^yc^uletteL Ecebca kimnull sawSsaSt« a ^4rK.»š teba^S. I el»A»rbaa u keejfaie«tlAi» Isetiy- I bevételevel. Silly»» sait & feladat, gtdtex « »Minka, »mto «égési leitete, » tk« twbgi» «ikerüit tiább réslíCnia.*ifv*ttojiejsi ui&ufrMSt a aaarctál·t v*aksi lauutk. ezt &ak &gy ísfeer.e, t táatikisatásbas» nfo-A Csdh a (cd illett Kier-vek rénaértSL De Dt ia.:ra*.k révste» tudtuk vuito* i dWl feladatai a kai, ba »eu. iaog*U«t Víjlma beun 6ük® a ló izmai * Meretrlic. mejér, in otioadáieml a«wüyei a d tr*rlka» mjté »ímteá 'la»^ Jnli-Miakat kísérte, tarráak Diogrfttta ó? nsc!rvatós.ítá-alyan («yín^et nyújtott »■ rjéikal rsiiirre-íj erőnk hiá:V) irott «jteml Anikótiáin«!«, akik benöünke?. célkitű megTraS^itásában ttegitete voriai hálés kőszőn érte: ino el a körzőnél elrótorbsn hogs íhe*m a magyar dei tikví rajtól, annak fáradt nyllásában. Étkeztetési és ÖldüLetési akcW — a wraaus noja«t óin i ensdménye ,» téli 'Stkezftk dAT, volnxnittt a ^a m agyar gyér *a«Mirí“ aS.ció tertaé-níJibea i gyűjtésáben aviteikoson bje® *i!ll ídoUtTe *l* ftlkc» »agy &'aegä. dft időközbe» elénék teteaedrk néu*fyűjté( (Rjkintélyat* mxvioté *y élői taDázrikon fyttilésflal nemimén Y*I Vf q tinst, Th q bah »4 q borsony*1 51 (J búza, 51 q •eogvsrté» 14.000 drb tójáéi. Bt! miint « vámegyi területén tta*! -t Mluk fel. A hadifogoly gy 11 jtA «rmjaiéinyc » véri»egye területén rtKKI Ft-nál nagyobb »«S3íg*-1 emiményezett, jó! Lehet csak egyet ten »karómmal tartottunk gyüjtset, .ate« a túloalál igénybevett társátdákkal 'tekifdíiT".«|«ita akarlak. •-■*•■-■ — A budapeSti gyermekek elhelyezésén indított akció is teljes eredménnyel tó mit. A váraségye területén lótt budapesti : vermeket nyaraltattunk, étkeztettünk és gomioBtofik -hónapokon át, -- Ikarany& vármegye ■ és Pécs Dstrvt seruowm 4P-r nophtmi működött étkeztde^il unlatqn tehíti gyermdmel; • ka$é&xnapi gondozást e tot - A moentHs szaksaolgiSb idats és aipakája volt a.i i RA mte é* élelmbnerád »y«4 k vwatása, bár rea. folyamati»« van, mégis ne pilliate, hogy mintegy évtízekre tehető azoknak száma »3 MNRRA-adotirányból 110 írón részesültek. ^Qúmd távitat ‘.-‘■ UJI1» Iliin Iii.|>u»wte«——A »ÜDaPKST: BAfteJO» &to aBjwvufte-íkisyi asiuisÄmr SJóv idtatto ta Ura' £0 porufc» Be 'intíftroitatután'- rádKesícats* «-.gl fe ÚJ eawlliSl ha HOSiKVAl A «pejör tf «iorisTI értvölte. Wánnl H. Itt sorrakot, 0 brit birodalmi «a«0n£« a i&«6 6)* «»!&( SSlWZ titáb«« !