Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-02 / 1. szám

2. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. Új. évben. □-------□ irmait az aratás, elvégződött a nyár és mi­­ nem szabadultunk meg! (Jer. 8 : 20.) De elmúlt immár az ősz is, el a második kará­ig_____a csony is, és mi nem szabadultunk meg a pusztító háborútól, a gyötrő kétségektől ! Micsoda mélységes keserűség sóhajt egy milliók ajkán. Ki hitte volna ezt, kérdik mindenfelé méltó szörnyü­­ködéssel, de talán sehol akkora megdöbbenéssel, mint ott, ahol a vérzivatar kitörésekor kaján irigységgel, titkolt örömmel abban a hitben ringatták magukat, hogy a nagy gőzhenger három hó alatt agyon zúzza azt az ellenfelet, aki becsületes munkájának gyümölcsét, a bizalmat, a tisztes hasznot mind szélesebb-szélesebb körben kezdte szedni és élvezni. Még szent karácsony ünnepének hatása alatt állunk. Az isteni szeretet melegségének ereje még egyre hevíti sziveinket. Még élénken viszhangzik lelkünkban az angyali üdvözlet: „Dicsőség a magasságos mennyek­ben Istennek és e földön békesség és az emberekhez jóakarat!“ Nem volt nekünk még olyan karácsonyunk, amelyben annyira a szivünkhöz szólt volna ez üdvöz­let, annyira kimerítette volna vágyainkat, mint ez a mostani karácsony. Sohase éreztünk annyira együtt a prófétával és sohase könyörögtünk oly buzgón vele, mint most: „Tekints alá az égből és nézz le Szent­séged és dicsőséged hajlékából! Hol van buzgó szerel­­med és hatalmad ? Szivednek dobogása és irgalmad megtartóztatják magukat én tőlem ! . . . Hiszen Te, Uram, vagy a mi Atyánk, megváltónk ... Ók vajha megszakasztanád az egeket és leszállnál“. (Ézs. 63: 15, 16; 64: 1.) De mégis nem értettük-e valahogy félre úgy az angyali üdvözletét, mint a próféta szent­epedését ?! Nem pusztán a külső békére, nem tisztán a hozzánk tartozóknak a háborúban kockáztatott testi életére tapadt-e a figyelmünk? Gondoltunk-e a belső, lelki békességnek és az emberek közötti testvériségnek egyedül igaz és szent forrására, a Krisztusban való igaz hitre ? Ez után az igazi világosság után, amely megvilágosít minden embert. Ez után epekedtünk-e ? Ez után az igaz világosság után, aki hatalmat ad azoknak, akik őt befogadják, arra, hogy Isten fiai legyenek ! Erről a csodálatos hatalomról szóló öröm­­szenetet János evangéliuma hirdeti. E hit hallatára fölkapjuk a fejünket, figyelünk és keressük az Isten fiait. De ám jól nézzünk szét! Nyitott szemmel, bátran nézzünk, úgy, mint a jó őrszem. Jól nyissuk ki a füleinket és úgy hallgassunk. Aztán amit látunk és hallunk, ne fedjük be a hamis­ság, a hazugság leplével, hanem az őrszem lelkiismere­tességével és határozottságával számoljunk be kedve­zőtlen, leverő tapasztalatokról is. Hol találjuk föl azt a hatalmat, azt a lelki erőt, ami arról tesz bizonyságot, hogy az ember Isten fia? Bizonyára nem találjuk föl azoknál a vezető államférfiaknál, akik hol hiú dicsőség­vágyból, hol hatalmi vágyból, hol a nagyobb nyereség, más népek nyomorából kipréselt haszon és kényel­mesebb élet vágyából évtizedeken át ássák az aknákat más népek alá, szítják a nemzeti ellenszenv tüzét, iz­gatják és a háború iszonyatába sodorják a különben békés népeket. Nem találjuk fel azoknál a vezető államférfiaknál, akik képesek voltak ezt a szörnyű fölfordulást, rémes pusztulást rázúdítani a népekre, a saját népükre is egy olyan rút aknamunka, olyan rút gyilkosság miatt, amiben való részességüket kézzel­­lábbal tagadják, amit maguk is elítélnek, megbélye­geztek?! Nem találjuk föl azoknál, akik ezt a bátorul, esztelen gőggel megindított háborút még másfél év múlva se hagyják abba, akik bár minden téren hátra szorultak, megszégyenültek, még mindig hetvenked­­nek és százezreket kergetnek a halál torkába, milliókat löknek gyászba és nyomorba ?! Nem találjuk az Isten lelke erejét azokban a más földrészen élő üzérekben se, akiket nem indít könyörületre a rettentő pusztulás, hanem csak a nyereséget nézve, gyártják, egyre gyárt­ják és küldik ellenségeink részére a gyilkos eszközöket? ! És még elég szemérmetlenek úgy állani oda a világ elé, mint semlegesek! Holott segítségük nélkül már régen be kellett volna ismerniük ellenségeinknek, hogy le vannak győzve és már régen ragyoghatna fölöttünk a békesség napja. Most már nem csak mi, kik úgy érezzük, hogy teljes joggal vagyunk elkeseredve Amerika ellen, de az Egyesült Államok egyik legismertebb írója, John Brisben Wakler vágta szemébe Wilson elnöknek otromba képmutatását, a békebarátoknak New­ Yorkban tartott gyűlésén, midőn a többek közt ezeket mondta: „Micsoda rettenetes bélyeget nyomott rá Wilson elnök örök időkre az amerikai népekre azzal, hogy megtűrte a vérrel való kereskedést. Háborús lelkesedés nélkül, saját védelmünk oka és alapja nélkül, sőt a gyűlölet mentsége nélkül, egyesegyedül a dollár piszkos kívánsága miatt indították Fülöp József : Szolnoky Gerzson: Uray Sándor: Ács Károly: Karácsonyi és évfordulói Háborús idők imádságos Tábori énekeskönyv. Ne felejts Istent. Imakönyv a beszédek és imádságok­ könyve. — Ára 1 korona. Ára 36 fillér, prof. nép számára. Vászon-Ára 160 korona. ® @ ® kötés 2­40 K, bőrkötés 4 K. Vallásos irányú könyvek, népies kiadványok, remek kötésű zsoltárok, bibliai fali mondások nagy választékban kaphatók. Kis Tivadar könyv-, zenemű- és papírkereskedésében Pápán, Fő­ utca 21. szám.

Next