Dunántúli Protestáns Lap, 1929 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-06 / 1. szám

1929 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. tébe, mert szabályosan előadva alkalmas arra, hogy a szivet-lelket fölemelje, gyönyörködtesse és Istenhez ve­zesse; amellett bármelyik énekelni szerető gyülekezet is fokozott mértékben örömmel és érdeklődéssel hallgatja meg olykor a saját tagjaiból alakított énekkarnak val­lásos vagy hazafias szép énekét. Fülöp József, 3. oldal, I wirzannat Hogy ki volt ő, azt e lap olvasói közül a leg­többen bizonyára nem is tudják, de akik tudják, azok­nak azután meg kellett ismerniök az ő jóságát és sze­rető szívét. Minden magyar theológus, aki az ő ottléte alatt megfordult a baseli alumneumban, akár mint ven­dég, akár mint rendes alumnus, az bizonyára mindjárt az első találkozáskor megismerte rajta azt az aggódó szeretetet, mellyel a Baselban tanult külföldi theológu­­sok egészsége és jóléte felett őrködött. Nem ment férjhez, azonban az isteni gondviselés mégis megtöltötte szívét a gyermekek iránt való szere­tettel, s bár neki nem volt gyermeke, mégis az ő gyer­meke volt az alumneumnak minden növendéke, akikről valóságos édesanyai szeretettel gondoskodott. Ha egyik­másik talán szomorkodott, az ő szerető és aggódó szíve máris mozgósította az egész házat, hogy meg­tudják, vájjon mi a baja, vagy miért bánkódik s miért szomorkodik az illető, hogy azután meggyógyítsák, vagy megvigasztalják. Ha csak ezt tette volna, akkor is ki­törölhetetlen emléket kellett hagynia minden Baselben tanult theológus szívében annak a jó Hausmutternek, aki a gondjaira bízott ifjú diákokat a legnagyobb gond­dal vezette és táplálta. De nekünk magyar theológusoknak életében külö­nös emléket állított az irányunkban különös mértékben megnyilvánult jóindulata. Mindenkor örvendező lélekkel, a jóindulatot igazán kifejező arcának ragyogó tekinteté­vel mesélte el, hogy már a háború alatt is milyen sokat járt az akkori osztrák-magyar konzulhoz, hogy az ő közreműködésével elküldhessék azokat az ajándékokat Magyarországba, amiket a magyarok számára gyűjtöttek. Ami csak magyar volt, az mind érdekelte őt. Ha vissza­gondolok Baselben eltöltött időmre, megjelenik emléke­zetemben, amint a legkisebb dolog is, ami előttünk már igazán csekélységnek látszik, felkeltette érdeklő­dését és addig nem is nyugodott, amíg valaki meg nem magyarázta neki. Magyarország térképét nagyszerűen ismerte. Mikor kiment egy-egy új alumnus, mindjárt elővette a térképet és megmutatta,­­ hogy hol is lakik, ami természetesen végtelen nagy boldogsággal töltötte el őt. Ha magyarországi képeslapokat kaptak, azokat kivételesen mindig sorba mutogatta és mindig szívből jövő jóindulattal, igazi szeretettel és elragadtatással fűzte hozzá dicsérő elismerését. Méltán kiérdemelte hát minden baseli diák sze­­retetét és amikor megkaptam halálának hírét, igazán lesújtott és megdöbbentett engem, s azt hiszem, hogy fájó érzés töltötte el valamennyi volt baseli theológus szívét, akik az utóbbi években Baselben megismerték a jó Tante-t és megszerették az őket édesanyai sze­retettel gondozó Hausmuttert. De mortuis nihil, nisi bene. Neki erre nincs szük­sége mert ő igazán jó volt, s aki ilyen jó volt, arról csak jót lehet mondani. Fáj nekünk is, hogy elköltözé­sével árván hagyta az alumneumot s fájdalmunknak legjobb kifejezése az, ha mi is megemlékezünk itt róla, mint a baseli magyar diákok svájci édesanyjáról s a magyar nemzetnek lelkes barátjáról. Méltán megérdemli, hogy a kint tanult magyar theológusok is kegyelettel emlékezzenek meg róla. Temetése múlt hó 15-én volt. Em­lékét szivünkbe zárjuk és megőrizzük hálás kegyelettel. B. S (F1-----------— , ^ 1* KÖNYVISMERTETÉS 1 1 Harsányi István:­ A magyar Biblia. Bethlen Könyv­tár 10—11. sz. A Bethlen Gábor Irodalmi és Nyom­dai R.-t. kiadása. Budapest, 1927. 8-r. 146­­. A magyar Biblia történetével többen foglalkoz­tak már irodalmunkban. Bod Péter, Varga István, Balogh Ferenc, a maguk idejében nagyon jó össze­foglalásokat adtak, de a tárgy oly nagy terjedelmű, hogy mindig szükség van újabb művekre, melyek az időközben felszínre került ismeretlen adatokat feldol­gozzák. Nemrégiben jelent meg Musnai László füzete, most meg a megjelenése óta fájdalom, oly váratlanul elhunyt H­arsányi István sárospataki theol. tanár, az ismert jeles irodalomtörténész adott ki kitűnő köny­vet az örökké aktuális kérdésről, milyen volt a köny­vek könyvének magyar nyelven a története. Harsányi könyvének minden lapjáról kitűnik, hogy vérbeli könyvésszel van dolgunk, aki mindennek utána néz és lehetőleg pontos adatokra építi fel kö­vetkeztetéseit. Alaposan ismeri a tárgyról szóló régibb és újabb irodalmat — egyedül Miklós Ödön holland nyelven megjelent értekezését nem látom az irodalom­ban felsorolva: De Hongaarsche Bibels in Nederland, mely a Hét Book 1917. évi folyama 321—329. lap­jain jelent meg és amely értékes összefoglalása a Hol­landiában megjelent magyar bibliákról szóló ismere­teinknek. A bibliakiadások között nem találom felemlítve a Skót Nemzeti Bibliatársulat által kiadott Újszövetséget. A Bethlen Gábor részvénytársulat nagy szolgála­tot tett e mű kiadásával. Harsányi korai halála nagy vesztesége református egyháztörténeti irodalmunknak. Dr. Koncz Endre: Az adománygyűjtések sza­bályai. Budapest, 1927. 8-r. 52­­. Ára 2.50 P. Dr. Koncz belügyminiszteri osztálytanácsos nél­külözhetetlen könyvet írt mindazok számára, akik bár­milyen engedélyhez kötött gyűjtést kívánnak egyházi, iskolai, jótékony vagy közművelődési célra indítani. A laikus előtt többnyire ismeretlen érvényes rendele­tek és szabályok alapján világos képet ad a gyűjtő teendőiről, az engedélyek megszerzésétől az elszán­t­olás szabályszerű megejtéséig minden részletről. A könyv megrendelhető az egyházkerületi irat­terjesztésben is. Ágoston Sándor, Kovácsy Sándor, Szabó Zoltán: Református valláskönyv. Az S. H. S. királysági refor­mátus egyházmegye megbízásából. 2-ik kiadás. Mag­vető iratterjesztési kiadása. Feketics, 1927. 144 l. Nagyon ügyes összeállításban közli a vallás­­tanítás anyagát, nemcsak az elemi iskolait, hanem a középiskolait is egész az V. osztályig. Legfontosabb újítás benne, hogy a rendszer alapjául a Biblia taní­tását teszi. Igen életrevalónak tartjuk az Egyházi életről szóló részleteket, ezek valóban hiányt pótolnak. A könyv használhatóságát bizonyítja, hogy mint a Magvetőben olvassuk, az erdélyi egyházkerület is be­vezette iskoláiban. A könyv kiváltképen alkalmas arra is, hogy hozzánk áttérő felnőttek kezébe adhassuk.

Next