Dunaújvárosi Hírlap, 1969. január (14. évfolyam, 1-9. szám)
1969-01-14 / 4. szám
A tizenharmadik boríték Az éves munkát értékelő mérlegek természetesen még sehol sem készültek el, a lényeget azonban — van nyereség, vagy nincs? — ma már mindenki tudja. A ,,tizenharmadik" havi borítékok kiosztásának időpontja egyre izgatóbb közelségbe kerül, s ez — mint ahogy a pénzügyekben mindig is lenni szokott —, nemcsak örömet, de feszültségeket is kelt a gyárakban, üzemekben. Vajon, ki mennyit kap? És egyáltalán, mekkora lesz az az összeg, melyet kiosztanak? A nyereségképzés és felosztás szabályai korábban többnyire csak a főkönyvelőket, gazdaságvezetőket izgatták, most azonban közüggyé lettek. Az ezzel kapcsolatos beszélgetések azonban máris bebizonyították: a nagy többség csak hiányosan ismeri a törvényes lehetőségeket, a helyileg kidolgozott és elfogadott kollektív szerződéseket, s így meglepően sok illuzórikus kívánság is hangot kap a mindennapos csz- • mecserékben. Ezek közül a leggyakrabban visszatérő: osszunk ki minden pénzt, meg i dolgoztunk érte. És a másik: mindenki egyformán kapjon... ! A nyereségérdekeltségre való hivatkozás — az új gazdasági mechanizmus szellemének és lényegének megfelelően —, az elmúlt esztendő legtöbbször „bevetett” és — most már megállapíthatjuk —, egyik legsikeresebb agitációs, mozgósító érve volt: könnyelműség lenne , tehát szótlanul hagyni, hogy a tájékozatlanság és a legkülönbözőbb híresztelések megint ássák az emberek igazságos részesedésbe vetett bizalmát. Az évi nyereség elosztása, felhasználása sehol sem képezi titok tárgyát, érdemes lenne, hát minden üzemben és vállalatnál szemléletes plakátokon ismertetni tahunkon, miből, mennyi pénz keletkezett, haev ebből az összegből hova, s mennyit kell befizetni, 'l'etve félr*» tenni. Mert a vállalati eredmény nem azonos a nyereséf-i-e', a nyeresé** «''Hí nem ; .«lent egyet a kiosztásra kerülő része'eőősi ossz«‘«'"ekkel. Hogy milyen elvonások, befizetési kötelezetségek és más megszorítások terhelik a vállalatok éves szinten elért gazdasági eredményét — itt most a sokféleség miatt nem részletezhetjük. A nagyobb vállalatok gyáregységei, üzemrészei — eredményeiktől nyereségfelhalmozó szerepüktől függően —, általában különbözően részesednek a rendelkezésre álló nyereségből. Előfordulhat például, hogy míg egyik gyáregységben húsz napban határozzák meg a nyereségrészesedés öszegét, addig másikban huszonhat napot fizetnek. Igazság ez? Feltétlenül, amennyiben az arányok helyesen tükrözik az eredményesség érdekében kifejtett többletmunkát. Az érdem szerinti elosztást alapelvvé kell tenni mindenütt — még akkor is ha a kényelmességi szempontok sok esetben az egyenlősdi mellett szólnak. A körülmények gondos elemzése természetesen ez esetben is rendkívül fontos, hisz előfordulhat, hogy egy-egy kollektíva saját hibáin kívül, a műszaki ellátottság vagy a vezetés hiányosságai miatt, nagy erőfeszítések ellenére sem képes teljesíteni a rábízott feladatot. A terv- és statisztikai osztályokon, bérszámfejtő csoportoknál csattognak a számológépek. Rövidesen mindenki megtudja mekkora összeg lesz a borítékban. Ezek a forintok — amellett, hogy gyarapítják a dolgozók jövedelmét —, az éves munka kritikáját is adják, s így a kifizetések időszaka egyben a tanulságok levonásának időszaka is kell, hogy legyen. Ha vastag a boríték, akkor magától értetődik a jövő, csak így tovább! —ha vékony, akkor érdemes mindenkinek elgondolkodni afelett, hogy hol, és hogyan kell az idén többet adnia... Békés Sándor AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1969. JANUÁR 14., KEDD Becsülettel helytálltak a munkában és a kiképzésben a Mező Imre Munkásőr Zászlóalj ünnepi zászlóaljgyűlése Szombaton, január 11-én délután a Mező Imre Munkásőr Zászlóalj ünnepélyes keretek között tartotta meg zászlóaljgyűlését a Dunai Vasmű kultúrtermében. Kovács József zászlóaljparancsnok helyettes megnyitójában üdvözölte a zászlóaljgyűlés kedves vendégét, Mező Imrénét, a zászlóalj névadójának özvegyét. Az ünnepi zászlóaljgyűlésen részt vett Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a Városi Pártbizottság első titkára, dr. Maróti János, a Dunaújvárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Vörös Géza, a megyei munkásőr parancsnokság képviselője, a társfegyveres testületek képviselői, a város üzemeinek és vállalatainak, valamint a tömegszervezetek vezetői. A zászlóaljgyűlésre nagy számban jöttek el a munkásőrök hozzátartozói is. A parancsnokság beszámolóját Wirth István zászlóalj parancsnok tartotta meg. Elmondotta, hogy a Mező Imre Munkásőr Zászlóalj fennállásának 12. évéről jó eredményekről számolhat be. A munkásőrök 1908-ban nemcsak a kiképzési évet zárták eredményesen, hanem becsülettel helytálltak abban a munkában is, amelyet munkahelyük állított elébük az új gazdaságirányítási rendszer első évében. A dunaújvárosi munkásőrök erkölcsi egysége, fegyelmi helyzete jó, az elmúlt évben is részt vettek minden olyan feladat megoldásában, amikor rájuk a város lakossága váratlan eseményeknél számított. A parancsnok elmondta, hogy a zászlóalj állományának egyharmada kezdettől fogva tagja a munkásőrségnek, azok helyébe pedig, akik 11—12 éves szolgálat után leszereltek a munkásőrségből, újak lépnek, fiatal munkások, akiket a rendszerünkhöz fűződő politikai hűség, helytállás és áldozatkészség vezet a munkáshadsereg soraiba. A parancsnok vázolta az 1969. évi feladatokat, s kérte a munkásőrök feleségeit, hogy a jövőben is nyújtsanak segítséget férjeiknek a társadalom számára fontos megbízatásuk maradéktalan teljesítéséhez. A parancsnok és a városi pártbizottság első titkára ezután átadta a kiváló alegységeket megillető emlékzászlókat. Az 1968-as évben második század, a második század a negyedik szakasza és mindegyik századból egy-egy raj szerepelt a kiváló alegységek listáján. Ezután hét parancsnok kapta a Kiváló Parancsnok és 21 munkásőr a Kiváló Munkásőr kitüntetést. A zászlóaljgyűlést a Fejér megyei Pártbizottság, a Dunaújvárosi Pártbizottság és a vasmű pártbizottsága nevében Takács Imre elvtárs köszöntötte. Elmondta, külön is jelentősek az 1968-ban elért kiképzési — ígérem,— mondta Horváth eredmények, hiszen e fontos párt György a 48 fiatal munkásőr nevemunka mellett, a munkásőrök minden — hogy ez a fegyver a munkás, ha helyükön is becsülettel helytálltak a jó gazdasági eredmények eléréséért. A párt — mondotta — ismételten tisztázta és tisztázza a lényeges politikai kérdéseket, és ez biztonságot ad a munkásereknek, hogy helyes, igaz ügyet szolgáljanak. A város fejlődése is azt mutatja, hogy a dunaújvárosiak szeretik városukat, részt vesznek gondjaink együttes megoldásában. A munkásőrség a legszorosabban nőtt össze a város dolgozói tömegeivel, elismerést vívott ki a lakosság előtt. Majd a leszerelő munkásőrökhöz fordulva kijelentette: a pártbizottság nevében a leszerelő munkásőröket felmentjük a szolgálat alól, köszönetet mondva sok éves áldozatos munkájukért. A fiatalok pedig, akik most teszik le esküjüket, kívánom, hogy váljanak a munkásőrség olyan harcosaivá, mint azok, akiktől a fegyvert átveszik. A pártbizottság első titkárának üdvözlő szavai után a Mező Imre Úttörőcsapat nevében Kaszter köszöntötte Sándor tanuló a munkásőröket, és virágcsokrot adott át Mező Imréné elvi társnőnek. A zászlóalj gyűlésen hét munkásőr kapta meg az 5 éves szolgálatért emlékérmet, harminc munkásőr a 10 éves szolgálat után járó Szolgálati Érdemérmet, 27 leszerelő, illetve tartalékba vonuló munkásőr pedig Munkásőr Emlékérmet kapott. A leszerelők nevében Tőke József mondott köszönetet és búcsúszavakat a harcostársaknak. „Ha szükség lesz ránk — mondotta — a néphatalom védelmében bármikor újra csatasorba állunk”. S a zászlóalj történetében először a leszerelők nevében fehér hímzett szalagot adott a zászlóalj csapatzászlójára. Kedves meglepetés volt, hogy a Mező Imre úttörők saját készítésű kis emléktárgyakat adtak át a leszerelő munkásőröknek. A zászlóaljgyűlés legszebb pillanata volt, amikor 48 új munkásőr a csapatzászló előtt letette a munkásőr esküt. A fegyvert a leszerelők nevében Posváncz József hegesztő, a MEAF dolgozója adta át Horváth György fiatal lakatosnak. osztály és csakis a munkásosztály érdekeit szolgálja a jövőben is. A zászlóaljgyűlés végén az Úttörőzenekar az Internacionálét játszotta el. MA: Adósmorál ’68-69 * Berkesitől Nagy Lászlóig * Pódium * Két beszélgetés Tatai beszámoló Kiállították a Castrum I városrész makettjét A városi tanács és a Dunaújvárosi Tervező Iroda eddig is rendszeresen ismertette, bemutatta a városépítéssel kapcsolatos terveket, elképzeléseket. Legutóbb a Dunaújvárosi Hírlap karácsonyi számában ismertettük Remetey Tibor tervezőmérnök tollából a Castrum II. városrész terveit. A cikkhez mellékelt fotók is szemléletesen érzékeltették a Castrum II. épületkomplexumait. A beépítési terv alapján elkészült makettet a múlt héten helyezték el az új tanácsház előcsarnokában, hogy városunk lakossága még szemléltetőbben láthassa az elkészült terveket. A Castrum II. városrész terveit a közelevőben a Tudományos és Művészeti Klub egyik rendezvényén is ismertetni fogják. Párttitkárok továbbképzése Balatonaligán A múlt héten a dunaújvárosi üzemek, vállalatok pártalapszervezeteinek és csúcsszervezeteinek titkárai egyhetes politikai továbbképzésen vettek részt Balatonaligán. Az MSZMP Fejér megyei Bizottsága által rendezett tanfolyamot Herczeg Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára nyitotta meg és időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatta a hallgatóságot. Ezt követően számos előadás hangzott el a pártmunka módszereiről, az új gazdaságirányítási rendszer tapasztalatairól és az újabb feladatokról, valamint ideológiai kérdésekről. A tanfolyam tapasztalatait Homoki József elvtárs, a Fejér megyei Pártbizottság titkára foglalta össze és válaszolt a hallgatók kérdéseire. Ezen a héten Dunaújváros hivatali párt alapszervezeteinek titkárai, a pedagógus pártszervezetek titkárai és az intézmények párttitkárai vesznek részt — ugyancsak egy hétig tartó — továbbképzésen. Újjávarázsolják az Eötvös-házat Az ercsi községi tanács három évvel ezelőtt megvásárolta azt a lakóházat, amelyben évtizedeken át élt Eötvös József író, költő, államférfi, a magyar kritikai realizmus első nagy alakja. A házat most 350 ezer forint ráfordítással újjávarázsolják. Eötvös múzeum, körzetiorvosi rendelő, és öregek napköziotthona kap helyet az épületben. Az év első Inturiszt csoportja A 32 tagú csoport a kijevi terület kolhozaiból jött látogatóba hozzánk. Az utat jó munkájuk jutalmául kapták. A Hivatal vezetői „magyar vodkával” (kecskeméti barackkal) kedveskedtek a vendégeknek. Az elmúlt évben 274 szovjet csoport járt városunkban. Reméljük, hogy ebben az évben a háromszázadik csoportot is köszönthetjük.