Dunaújvárosi Hírlap, 1969. január (14. évfolyam, 1-9. szám)

1969-01-14 / 4. szám

A tizenharmadik boríték Az­ éves munkát értékelő mérlegek természetesen még sehol sem készültek el, a lé­nyeget azonban — van nyere­ség, vagy nincs? — ma már mindenki tudja. A ,,tizenhar­madik" havi borítékok kiosz­tásának időpontja egyre izga­­tóbb közelségbe kerül, s ez — mint ahogy a pénzügyekben mindig is lenni szokott —, nemcsak örömet, de feszültsé­geket is kelt a gyárakban, üze­mekben. Vajon, ki mennyit kap? És egyáltalán, mekkora lesz az az összeg, melyet ki­osztanak? A nyereségképzés és felosz­tás szabályai korábban több­nyire csak a főkönyvelőket, gazdaságvezetőket izgatták, most azonban közüggyé lettek. Az ezzel kapcsolatos beszélge­tések azonban máris bebizo­nyították: a nagy többség csak hiányosan ismeri a törvényes lehetőségeket, a helyileg kidol­gozott és elfogadott kollektív­­ szerződéseket, s így meglepően­­ sok illuzórikus kívánság is han­got kap a mindennapos csz- • mecserékben. Ezek közül a­­ leggyakrabban visszatérő: os­­­­­szunk ki minden pénzt, meg­ i dolgoztunk érte. És a másik:­­ mindenki egyformán kapjon... ! A nyereségérdekeltségre való­­ hivatkozás — az új gazdasági­­ mechanizmus szellemének és lényegének megfelelően —, az­­ elmúlt esztendő legtöbbször­­ „bevetett” és — most már meg­állapíthatjuk —, egyik legsi­keresebb agitációs, mozgósító érve volt: könnyelműség lenne , tehát szótlanul hagyni, hogy a­­ tájékozatlanság és a legkülön­bözőbb híresztelések m­egin­­­­t ássák az emberek igazságos részesedésbe vetett bizalmát. Az évi nyereség elosztása, fel­­használása sehol sem képezi titok tárgyát, érdemes lenne, hát minden üzemben és válla­latnál szemléletes plakátokon ismertetni tahunkon, miből, mennyi pénz keletkezett, haev ebből az összegből hova, s mennyit kell befizetni, 'l'etve félr*» tenni. Mert a vállalati eredmény nem azonos a nye­­­­reséf-i-e', a nyeresé** «''Hí­ nem ; .«lent egyet a kiosztásra kerü­­­­lő része'eőősi ossz«‘«'"ekkel. Hogy milyen elvonások, be­­fizetési kötelezetségek és más m­egszor­ítások terhelik a vál­­­­lalatok éves szinten elért gaz­­­­dasági eredményét — itt most a sokféleség miatt nem rész­letezhetjük. A nagyobb válla­­­­latok gyáregységei, üzemré­szei — eredményeiktől nyere­ségfelhalmozó szerepüktől füg­­­­gően —, általában különböző­en részesednek a rendelkezés­re álló nyereségből. Előfordul­hat például, hogy míg egyik gyáregységben húsz napban határozzák meg a nyereségré­szesedés öszegét, addig másikban huszonhat napot fi­­­zetnek. Igazság ez? Feltétle­nül, amennyiben az arányok helyesen tükrözik az eredmé­nyesség érdekében kifejtett többletmunkát. Az érdem sze­rinti elosztást alapelvvé kell tenni mindenütt — még akkor is ha a kényelmességi szem­pontok sok esetben az egyen­­lősdi mellett szólnak. A körül­mények gondos elemzése ter­mészetesen ez esetben is rend­kívül fontos, hisz előfordulhat, hogy egy-egy kollektíva sa­ját hibái­n kívül, a műszaki ellátottság vagy a vezetés hiá­nyosságai miatt­­, nagy erő­feszítések ellenére sem képes teljesíteni a rábízott feladatot. A terv- és statisztikai osz­tályokon, bérszámfejtő csopor­toknál csattognak a számoló­gépek. Rövidesen mindenki megtud­ja mekkora összeg lesz a borítékban. Ezek a forintok — amellett, hogy gyarapítják a dolgozók jövedelmét —, az éves munka kritikáját is ad­ják, s így a kifizetések idő­szaka egyben a tanulságok le­vonásának időszaka is kell, hogy legyen. Ha vastag a bo­ríték, akkor magától értetődik a jövő, csak így tovább! —ha vékony, akkor érdemes min­denkinek elgondolkodni afe­lett, hogy hol, és hogyan kell az idén többet adnia... Békés Sándor AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1969. JANUÁR 14., KEDD Becsülettel helytálltak a munkában és a kiképzésben a Mező Imre Munkásőr Zászlóalj ünnepi zászlóaljgyűlése Szombaton, január 11-én délután a Mező Imre Munkásőr Zászlóalj ünnepélyes keretek között tartotta meg zászlóalj­gyűlését a Dunai Vas­mű kultúrtermében. Kovács József zászlóaljparancsnok helyettes meg­nyitójában üdvözölte a zászlóaljgyű­lés kedves vendégét, Mező Imrénét, a zászlóalj névadójának özvegyét. Az ünnepi zászlóaljgyűlésen részt vett Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a Városi Pártbizottság első titkára, dr. Maróti János, a Dunaúj­városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke, Vörös Géza, a megyei munkásőr parancsnokság képviselő­je, a társ­fegyveres testületek kép­viselői, a város üzemeinek és válla­latainak, valamint a tömegszerve­­zetek vezetői. A zászlóaljgyűlésre nagy számban jöttek el a munkás­őrök hozzátartozói is. A parancsnokság beszámolóját Wirth István zászlóalj parancsnok tartotta meg. Elmondotta, hogy a Mező Imre Munkásőr Zászlóalj fenn­állásának 12. évéről jó eredmények­ről számolhat be. A munkásőrök 1908-ban nemcsak a kiképzési évet zárták eredményesen, hanem becsü­lettel helytálltak abban a munká­ban is, amelyet munkahelyük állí­tott elébük az új gazdaságirányítási rendszer első évében. A dunaújvá­rosi munkásőrök erkölcsi egysége, fegyelmi helyzete jó, az elmúlt év­ben is részt vettek minden olyan feladat megoldásában, amikor rájuk a város lakossága váratlan esemé­nyeknél számított. A parancsnok el­mondta, hogy a zászlóalj állomá­nyának egyharmada kezdettől fogva tagja a munkásőrségnek, azok he­lyébe pedig, akik 11—12 éves szol­gálat után leszereltek a munkás­őrségből, újak lépnek, fiatal mun­kások, akiket a rendszerünkhöz fű­­­­ződő politikai hűség, helytállás és áldozatkészség vezet a munkáshad­sereg soraiba. A parancsnok vázolta az 1969. évi feladatokat, s kérte a munkásőrök feleségeit, hogy a jövőben is nyújt­sanak segítséget férjeiknek a tár­sadalom számára fontos megbízatá­suk maradéktalan teljesítéséhez. A parancsnok és a városi párt­bizottság első titkára ezután átadta a kiváló alegységeket megillető em­lékzászlókat. Az 1968-as évben második század, a második század a negyedik szakasza és mindegyik századból egy-egy raj szerepelt a kiváló alegységek listáján. Ezután hét parancsnok kapta a Kiváló Pa­rancsnok és 21 munkásőr a Kiváló Munkásőr kitüntetést. A zászlóaljgyűlést a Fejér megyei Pártbizottság, a Dunaújvárosi Párt­­bizottság és a vasmű pártbizottsága nevében Takács Imre elvtárs kö­szöntötte. Elmondta, külön­ is jelen­tősek az 1968-ban elért kiképzési — ígérem,­­— mondta Horváth eredmények, hiszen e fontos párt­ György a 48 fiatal munkásőr neve­­munka mellett, a munkásőrök min­­den — hogy ez a fegyver a munkás, ha hely­ükön is becsülettel helytáll­tak a jó gazdasági eredmények el­éréséért. A párt — mondotta — ismételten tisztázta és tisztázza a lényeges politikai kérdéseket, és ez bizton­ságot ad a m­un­káserekn­ek, hogy helyes, igaz ügyet szolgálja­nak. A város fejlődése is azt mutat­ja, hogy a dunaújvárosiak szeretik városukat, részt vesznek gondjaink együttes megoldásában. A munkás­őrség a legszorosabban nőtt össze a város dolgozói tömegeivel, elismerést vívott ki a lakosság előtt. Majd a leszerelő munkásőrökhöz fordulva kijelentette: a pártbizott­ság nevében a leszerelő munkás­őröket felmentjük a szolgálat alól, köszönetet mondva sok éves áldoza­tos munkájukért. A fiatalok pedig, akik most teszik le esküjüket, kívá­nom, hogy válja­nak a munkásőr­ség olyan harco­saivá, mint azok, akiktől a fegyvert átveszik. A pártbizottság első titkárának üd­vözlő szavai után a Mező Imre Út­törőcsapat nevé­ben Kaszter köszöntötte Sándor tanuló a munkás­őröket, és virág­csokrot adott át Mező Imréné elv­i társnőnek. A zászlóalj gyű­lésen hét munkás­őr kapta meg az 5 éves szolgálatért emlékérmet, har­minc munkásőr a 10 éves szolgálat után járó Szolgá­lati Érdemérmet, 27 leszerelő, illetve tartalékba vonuló munkásőr pedig Munkásőr Emlékérmet kapott. A leszerelők nevében Tőke József mondott köszönetet és búcsúszava­kat a harcostársaknak. „Ha szükség lesz ránk — mondotta — a népha­talom védelmében bármikor újra csatasorba állunk”. S a zászlóalj történetében először a leszerelők ne­vében fehér hímzett szalagot adott a zászlóalj csapatzászlójára. Kedves meglepetés volt, hogy a Mező Imre úttörők saját készítésű kis emlék­tárgyakat adtak át a leszerelő mun­kásőröknek. A zászlóaljgyűlés legszebb pilla­nata volt, amikor 48 új munkásőr a csapatzászló előtt letette a mun­kásőr esküt. A fegyvert a leszere­­lők nevében Posváncz József hegesz­tő, a MEAF dolgozója adta át Hor­váth György fiatal lakatosnak. osztály és csakis a munkásosztály érdekeit szolgálja a jövőben is. A zászlóaljgyűlés végén az Úttö­rőzenekar az Internacionálét ját­szotta el. MA: Adósmorál ’68-69 * Berkesitől Nagy Lászlóig * Pódium * Két beszélgetés Tatai beszámoló Kiállították a Castrum I­ városrész makettjét A városi tanács és a Dunaújvá­rosi Terve­ző Iroda eddig is rend­szeresen ismertette, bemutatta a vá­rosépítéssel kapcsolatos terveket, el­képzeléseket. Legutóbb a Dunaújvá­rosi Hírlap karácsonyi számában is­mertettük Remetey Tibor tervező­­mérnök tollából a Castrum II. vá­rosrész terveit. A cikkhez mellé­kelt fotók is szemléletesen érzékel­tették a Castrum II. épület­­komplexumait. A beépítési terv alapján elkészült makettet a múlt héten helyezték el az új tanácsház előcsarnokában, hogy városunk la­kossága még szemléltetőbben lát­hassa az elkészült terveket. A Cast­rum II. városrész terveit a közel­­evőben a Tudományos és Művészeti Klub egyik rendezvényén is ismer­tetni fogják. Párttitkárok továbbképzése Balatonaligán A múlt héten a dunaújvárosi üze­mek, vállalatok pártalapszervezetei­­nek és csúcsszervezeteinek titkárai egyhetes politikai továbbképzésen vettek részt Balatonaligán. Az MSZMP Fejér megyei Bizottsága által rendezett tanfolyamot Her­­c­z­e­g Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fe­jér megyei Pártbizottság első titkára nyitotta meg és időszerű kül- és bel­politikai kérdésekről tájékoztatta a hallgatóságot. Ezt követően számos előadás hangzott el a pártmunka módszereiről, az új gazdaságirányí­tási rendszer tapasztalatairól és az újabb feladatokról, valamint ideo­lógiai kérdésekről. A tanfolyam ta­­pasztalatait Homoki József elv­­társ, a Fejér megyei Pártbizottság titkára foglalta össze és válaszolt a hallgatók kérdéseire. Ezen a héten Dunaújváros hivatali párt alapszer­vezete­inek titkárai, a pe­dagógus pártszervezetek titkárai és az intézmények párttitkárai vesznek részt — ugyancsak egy hétig tartó — továbbképzésen. Újjávarázsolják az Eötvös-házat Az ercsi községi tanács három évvel ezelőtt megvásárolta azt a lakóházat, amelyben évtizedeken át élt Eötvös József író, költő, állam­férfi, a magyar kritikai realizmus első nagy alakja. A házat most 350 ezer forint ráfordítással újjávará­zsolják. Eötvös múzeum, körzeti­orvosi rendelő, és öregek napközi­otthona kap helyet az épületben. Az év első Inturiszt csoportja A 32 tagú csoport a kijevi terület kolhozaiból jött látogatóba hoz­zánk. Az utat jó munkájuk jutalmául kapták. A Hivatal vezetői „ma­gyar vodkával” (kecskeméti barackkal) kedveskedtek a vendégeknek. Az elmúlt évben 274 szovjet csoport járt városunkban. Reméljük, hogy ebben az évben a háromszáza­dik csoportot is köszönthetjük.

Next