Dunaújvárosi Hírlap, 1970. január (15. évfolyam, 1-9. szám)

1970-01-03 / 1. szám

ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1970. JANUÁR 3., SZOMBAT JANUÁR A nyereségterv teljesítése és a várható nyereségrészesedés a Dunai Vasműben Az esztendő utolsó napján beszélgettünk Szabó Ferenccel, a Dunai Vasmű főkönyvelőjével. A téma természetesen a vállalati nyereségterv teljesítése, és a várható nyereségrészesedés volt. Mint a főkönyvelő elmondotta, 1969-ben sok gonddal, nehézséggel küszködött a vállalat. Zavarok mutatkoztak a belső termelésben az alapanyag ellátásban, sőt az értékesítésiben is. Mindezek kedvezőtlenül befolyásolták az első három negyedév nyereségét. A november—december hónapok azonban az átlagosnál magasabb vállalati nyereség realizálását tették lehetővé. Novemberben közel 100 millió forint nyereséget mondhatott magáénak a vállalat, 40 millió forinttal többet, mint a korábbi hónapok átlaga volt. Decemberben kedvező termelési kiszállítási körülmények következtében még nagyobb nyereségre van kilátás. Hozzájárult ehhez az is, hogy a nagy átfutási idejű exportszállítások haszna év végén jelentkezik. A Dunai Vasmű 1969-ben körülbelül 900—950 millió forint nyereséget termelt, és ha ehhez hozzászámoljuk a 200 millió forintos termelési adót, akkor elmondhatjuk, hogy a múlt évhez viszonyítva 100 —150 millió forinttal több nyereséget állítottunk elő. Sőt, azzal is büszkélkedhetünk, hogy változatlan áron számolva nyereség szempontjából az 1969. év volt a Dunai Vasmű legsikeresebb esztendeje — mondotta Szabó Ferenc főkönyvelő. Kérdésünkre, hogy miként alakul a dolgozók nyereségrészesedése, a főkönyvelő az alábbi választ adta: — Dolgozóink a tavalyi szintnek megfelelő, körülbelül egy havi fizetést jelentő nyereségrészesedésre számíthatnak. A pontos összeghez természetesen ismerni kell a vállalati nyereség végleges számait és meg kell várni illetékes szakszervezeti testületek döntését is. A dolgozók nyereségrészesedése az idén két részből tevődik össze Egyik a korábbi évekből is ismert forrás, nevezetesen az adózás, tartalékalap képzés és egyéb közgazadasági számítások után megmarad r nyereségrész. A másik forrás p,r idén először alkalmazott úgynevezett exportvisszatérítés, mely közvetlenül gyarapítja a dolgozók nyereségrészesedését. A Dunai Vasmű vezetői az óév első hónapjaiban szerződést kötöttek a Külkereskedelmi Minisztériummal a tőkésexport növelésére. A szerződés megkötése a vállalat vezetőinek előrelátását dicséri, a szerződésben vállaltak teljesítése pedig a vállalat dolgozóinak helytállásáról vall dicsérő szóval. A Dunai Vasmű 1969-ben 40 százalékkal emelte tőkésexportját. Önként adódik a kérdés: a Duna Vasmű dolgozói több nyereséget termeltek, mint 1968-ban, és ehhez még hozzájárul az exportvisszatérítésiből származó, kifizethető nyereség is mégis miért csak a tavalyi szintnek megfelelő év végi nyereségrészesedésre számíthatnak a gyár dolgozói. — Már vártam a kérdést — mondta a főkönyvelő és rövid bevezetés után a következőket válaszolta: — A kétszáz millió forintos termelési adó levonása után a vállalati nyereség alacsonyabb, mint 1968-ban volt. Nekünk pedig ebből a 900— 950 millióból ítéli kiindulni minden további számításnál. A nyereséget terhelő fix kiadások, illetve nem pénzbeni juttatások is nagyobbak voltak, mint 1968-ban. Több pénzt fordítottunk munkaruhára, üdülési és sport célokra, és ami legfontosabb, lakásépítésre. 1969-ben megnőtt a nyereséget ugyancsak terhelő bérfejlesztés üteme. 1968-ban 2,7 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, 1969-ben pedig közel 4 százalékos ''bérfejlesztést kaptak dolgozóink. A ' renti’ő rendeletek értelmében a bérfejlesztésre fordított összegek az 1967-as bázisévtől kezdődően halmozottan terhelik az évi nyereséget. Ez pedig azt jelenti, hogy az idei nyereségrészesedésből bérfejlesztés címén már a bértömeg 6,7 százalékát kellett levonni. Persze, ez év végén levonásként jelentkezik, de a pénzt év közben dolgozóink mégis csak megkapták. A számítások szerint a vállalati nyereségnövekedés üteme nem tette lehetővé, hogy az évközi 4 százalékos bérfejlesztés, a megnövekedett nem pénzbeni juttatások után, még év végén is a tavalyi összegnek megfelelő részesedést kapjunk. Erre csak a már említett exportvisszatérítés felhasználásával van lehetőség. A nem csekély évközi bérfejlesztést és a remélhetőleg változatlan szintű év végi nyereségrészesedést tekintve mégis elmondhatjuk, hogy a több munka meghozta gyümölcsét, mert éves viszonylatban növekedett a gyár dolgozóinak összkeresete. A nyereségrészesedés kilátásainak tisztázása után felkerestük Budai Tibort, a terv- és munkaügyi főosztály vezetőjét. Tőle az új elosztási rendszer felől érdeklődtünk. A nyereségrészesedés felosztásában — mint ismeretes — megszűntek a kategóriák, és a minisztertanács rendelete szerint a felosztás alapjául az éves összkereset szolgál. Ezen túlmenően a kormány a vállalatokra, illetve a kollektív szerződésekre bízta az elosztás módját. — Tartjuk magunkat a kormány alaprendeletéhez — mondotta Budai Tibor. Készül a javaslat, amelyet a vállalati szakszervezeti tanács elé terjesztünk jóváhagyás végett. A VSZT jóváhagyása előtt tehát mindenről csak mint elképzelésről, javaslatról lehet beszélni. A terv- és munkaügyi főosztály javaslatai szerint az elosztás új rendszerében nagyobb megbecsülést kapnak a törzsgárda tagok, illetve közülük is azok, akik 10—15—20 éve a Dunai Vasműnél dolgoznak. Ez a javaslat minden bizonnyal a dolgozók legteljesebb egyetértésével találkozik, hiszen a törzsgárdisták anyagi megbecsülése régi téma gyárszerte. A VSZT elé terjesztendő javaslat szerint megkülönböztetett anyagi megbecsülés illeti a folyamatos üre- 600 millió forint A Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárában a papírgép rekonstrukciója visszavetette a termelést. A termeléskiesést tetézte, hogy a munka elvégzése után hosszabb próbaüzemelés következett és a kívánt kilogrammtóra gépteljesítményt nem sikerült elérni. A cellulózgyártást a IV. negyedévben a mostoha időjárás hátráltatja A fagyos, jeges szalma sok géptörést, üzemzavart okozott . Ezek következtében a cellulóztermelés 96 százalék, a papírgyártás 99 százalék körül várható — mondotta Erős József, főkönyvelő . A facsiszolattermlés 100 százalékos volt, az export cellulóztermelést pedig 110 százalékra teljesítettük. A gyár termelési értéke 1969-ben 600 millió forint. Hengerműi rekordok A vasmű egészének termeléséről még nem tudunk beszámolni, az 1969. évi eredményt a készletek és állóeszközök értéke jelentősen befolyásolja. A hengermű gyárrészleg termeléséről Hajdú András, gyárrészlegvezető az alábbi tájékoztatást adta: — Ellentmondásos év volt, mely számunkra nem is végződött rosszul. Az év nagy részében acélhiánnyal küszködtünk, az előnyújtó-motor cseréje is átmeneti nehézséget okozott. Mégis szép rekordokkal zártuk 1969-et. A meleghengermű egész évben 317 ezer tonna, a hideghengermű 353 ezer 831 tonna készárut termelt. A rekordok közül a meleghengermű előnyújtó teljesítménye igen jelentős: a XV. negyedévben 252 ezer tonnát hengerelt, ami reményt nyújt évi egymilió tonna önteés hengerlésére. Az előnyújtó decemberben is 90 ezer tonnát hengerelt, a szalagsor erdménye is meghaladta a 76 ezer tonnát. A hideghengerműnek mind a négy üzeme túlteljesítette decemberi tervét A vegyi üzem 42,1 ezer tonnát pácolt, a hőkezelő üzem 41,8 ezer tonnát hőkezelt, a hengersor 40,7 ezer tonnát hengerelt és a kikészítő üzem 48 ezer tonnát darabolt A decemberi termelés 37 ezer tonna készárut jelentett. A hideghengermű 1969. évi termelése majdnem 83 ezer tonnával több az 1968. évinél. Az egész éves termelés 37,6 százalékát exportálták, vagyis több mint 132 ezer tonna finomlemezt ötvözött (dinamó) lemezből 2670 tonnát, ónozott lemezből 11 ezer 300 tonnát, spirálcsőből 25,5 ezer tonnát gyártottak egész évben. 1970: egymillió tonna acél? Az acélmű termelése 1969-ben több ok következtében elmaradt a várakozástól. Az okok közül először az oxigénes technológia késését említik. Vata László, gyáregységvezető szabadkozva mondta: — Befejeztük 1969-et, ha nem is úgy, ahogy szerettük volna. A decemberi termelésünk 77,5 ezer tonna acél volt, az egész évben pedig 870 ezer tonna acélt csapoltunk. Az 1970- es év terveiről annyit tudunk, hogy egymillió tonna acélt várnak tőlünk. Ez havonta 83 ezer tonnás termelést kíván, úgy gondoljuk, nem elérhetetlen már. Ezer lakás A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára is elmaradt 1969. évi tervétől. — 1100 lakás volt az előirányzatunk, s eddigi számításaink szerint alatta maradtunk, ha nem is sokkal — mondotta Boronkai László, főkönyve . — Szegednek 92 lakással maradtunk adósok, a megyében decemberben, a városban pedig december 21-én leállt a lakásszerelés. Ebben az útviszonyok is közrejátszottak. Azt mondhatom, 1969 nehéz évünk volt, s bár nem hozott olyan eredményeket, mint szerettük volna, azért nem múlt fejlődés nélkül. Korszerűbbé is váltak termékeink és javult a minőségük.nek három műszakban dolgozó munkásait és alkalmazottait. Kérdésünkre a főosztályvezető elmondotta, hogy javaslatukban egyetlen gyárrészleget, vagy gyáregységet sem különböztetnek meg, már ami a nyereségrészesedés alapösszegét illeti. — A gyár vertikalitásából kifolyólag nem lenne célszerű egy-egy üzemet, vagy gyáregységet kiemelni — különösen nem utólag — mondotta. — A nyereségrészesedés elosztására vonatkozó javaslatainkban is a munka termelékenységének növelését, illetve az erre való ösztönzést tűztük célul. A munka termelékenységének nöövelésére más tervek is vannak már. A főosztályvezető elmondotta, hogy 1970-ben minden való színűség szerint vasműszerte bevezetik a bértömeg gazdálkodást, mégpedig a kollektívákra igen kedvező módon. A bértömeget természetesen létszámhoz és megkívánt termelési eredményekhez kötik. Ha egy-egy kollektíva a megkívánt termelési szintet kisebb létszámmal éri el, úgy a megtakarított bértömeg 70 százalékával rendelkezhet, abban az esetben, ha létszámcsökkentési szándékát előre bejelenti. Ami a kormány új létszámgazdálkodási rendeletét illeti, a Dunai Vasmű illetékesei sokat várnak végrehajtásától. MM Számvetés 1969-ről Az ifi év első munkanapján érdeklődtünk a város három legnagyobb gyárában: hogyan sikerült az 1969-es év? A pontos mérlegek még nem készültek el, de nagyjából ismeretesek az eredmények. A papírgyár és a vasbetongyár elmaradt az előirányzatától, a vasmű nagyszerű decemberi hajrával valószínűleg teljesítette csökkentett tervét. Az év utolsó hetében a nagy havazás és a közlekedési viszonyok mindhárom gyárban hátráltatták a kiszállítást. A papírgyár az export tervét teljesítette túl a vasműben pedig különösen a három hengermű tett ki magáért. Hóakadályok nincsenek, de a buszok és vonatok késnek Az új év havazással köszöntött be, ismét körülményessé vált az utazás. A 14. AKÖV tájékoztatása szerint Dunaújváros környékén nincsenek hóakadályok az utakon, a járatok kisebb késésekkel közlekednek. Pénteken reggel valamennyi munkásjárat beérkezett, egyedül a perkátai autóbusz késett több mint fél órát. A távolsági járatok közül a soproni, komáromi és győri autóbusz nem közlekedik, Budapest és Pécs irányában nincs fennakadás, ugyancsak járnak a székesfehérvári autóbuszok és az egri távolsági jár 1 A helyi autóbuszközlekedésben fennakadás, a csúszós út mi perces késéssel kell számoln A MÁV dunaújvárosi áll is megnyugtató tájékoztatást Hóakadályok nincsenek, a vonatok 30—40 perces késéssel ___ lekednek. Pénteken a bajai gyors másfél órát késett, egy személyvonat miatt Sárpilisnél vesztegelt. Az állomást és a vasúti pályát nagy erőfeszítéssel megtisztították a hótól.