Dunaújvárosi Hírlap, 1972. október (17. évfolyam, 79-87. szám)

1972-10-03 / 79. szám

Levonták az ezer éves város lobogóját Befejeződtek vasárnap Szé­kesfehérvár augusztus 19-én megkezdődött millenniumi ünnepségei. A hathetes ün­nepségsorozat utolsó esemé­nyeként a Szabadság téren ifjúsági nagygyűlést rendez­tek, mintegy 10 000 fiatal részvételével. Megjelent Herczeg Károly, a Fejér me­gyei Pártbizottság első titká­ra, Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetségének főtit­kára, valamint Pálfalvi And­rás, a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának vezető titkára és dr. Tilinger István, a városi tanács elnöke. Az ifjúsági nagygyűlésen 500 du­naújvárosi fiatal is részt vett. A nagygyűlésen Herczeg Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára mondott be­szédet. A nagygyűlés után az or­szágos találkozón résztvevő 1180 dalos ajkáról felhang­zott Pászti Miklós Székesfe­hérvár millenniumára kom­ponált .„Győz az élet!” című közÜsműve, majd dr. Tilin­ger István engedélyt adott a város kék-piros lobogójának a levonására, s ezzel befeje­ződtek a város millenniumi ünnepségei. Ma: Ülést tart a KISZ városi bizottsága A KISZ városi bizottsága ma délután három órai kez­dettel ülést tart. Napirenden: az MSZMP Központi Bizott­ságának 1970. februári ifjú­ságpolitikai végrehajtásáról határozatának szóló jelen­tés. A beszámoló azt vizs­gálja, hogyan halad a végre­hajtás a KISZ-szervezetek­­ben. A bizottsági ülés má­sodik napirendi pontjaként megvitatják a KISZ városi bizottságának patronálási rendszerére vonatkozó javas­latot. Aktíva érte­kezlét a papírgyárban A dolgozók tájékoztatása­­ anyagi erővé válhat Aktívaértekezletre hívta össze a papírgyári pártbizott­ság csütörtökön délután a papír- és szalmacellulózgyár főművezetőit, üzemvezetőit, a pártszervezet, a szakszerve­zet és a KISZ tisztségviselőit. Az volt az értekezlet célja, hogy a meghívottak és köz­reműködésükkel a gyár egész kollektívája, megismerje a dunaújvárosi hullámpapír­gyár 4,3 milliárd forintos be­ruházási programját. A párt­vezetőség abból indult ki: akkor lehet igazán számítani a dolgozók lelkesedésére és aktív közreműködésére, ha — mint beavatottak is — ré­szeseivé válnak az új üzem építésének. Hegedűs Pál, a Könnyű­ipari Beruházási Vállalat du­naújvárosi kirendeltségveze­tője vázolta az új beruházás népgazdasági jelentőségét. Elmondta, hogy 1977-től 50 ezer tonna félcellulóz, 100 ezer tonna hullámalappapír és 40 ezer tonna hullámdo­boz készül majd Dunaújvá­rosban. Nemcsak új gyáregy­ségek, hanem ivóvíztisztító­mű, biológiai szennyvíztisz­tító, ezerötszáz személy ré­szére új konyha és étterem, valamint öltöző és fürdő is épül a beruházásra fordítan­dó összegből. Időben gondos­kodni kell az 1976-ban már részlegesen üzemelő új gyár szakmunkásgárdájáról, ezért 6 tantermes, műhelyekkel felszerelt szakmunkásképző iskolát építenek a Kádár­völgy nyugati oldalán. Elhe­lyeznek az iskola közelében két, száz-száz férőhelyes diákszállót is. Lakner Kálmán, a szalma­cellulóz- és papírgyár igaz­gatója azt elemezte: milyen segítséget adhatnak a mun­kások és műszakiak a hul­lámpapírgyár szereléséhez és üzembe helyezéséhez. Fontos, a jövő esztendőben elvégzen­dő feladatként megemlítette a két papírgyártó gépsor fo­lyamatos termelés mellett el­végzendő rekonstrukcióját is. Az aktívaértekezlet óta el­telt rövid idő is igazolta, hogy érdemes volt a gyár dolgozóit képviselő bizal­miakkal, titkárokkal megis­mertetni­ a továbbfejlődés irányát, módját és annak részterveit. Máris kedvező visszhangot váltott ki a gyári pártbizottság kezdeménye­zése. Az emberek jobban megértik és számontartják, melyik létesítménynek miért és mikorra kell felépülnie. Választ kaptak arra a min­denkori kérdésükre is: mi­lyen perspektívát egész papíriparban nyújt az dolgozó kollektívának a nemrég jó­váhagyott beruházási prog­ram. Az érdekeltek szakszerű tájékoztatása: a megbecsülés jele, a munkahelyi közérzet lényeges eleme. A dolgozók­kal megosztott ismeretet az elérendő cél érdekében oda­­adóan végzett munka anyagi erővé változtatja. ABC-áruház, eltérő adottságokkal A város központjában, a Dózsa György út elején levő ABC-áruház nem tartozik sem a Dunaker, sem a du­naújvárosi munkásszövetke­zet üzletei közé. Működését és felügyeletét a Csemege Vállalat látja el. Az az or­szágos vállalat, amely az idén októberben ünnepeli megalapításának 20 éves év­fordulóját. A vásárlók általában nem tartják számon, melyik cég, vagy vállalat az üzlet „gaz­dája”, hanem aszerint rang­sorolják a boltokat, milyen árukat és milyen áron talál­nak meg a polcokon. Városunk áruellátásának, a kereskedelmének kétségkí­vül használ az egyetlen Cse­mege ABC is. Az a tény, hogy a vásárlók üzletben hagyott forintjai különböző kereskedelmi vállalatok nye­reségét növelhetik aszerint, hová járnak vásárolni, érde­keltté tette a kereskedelmi vállalatok vezetőit és a bolti dolgozókat abban, hogy bő áruválasztékkal és jó vásár­lási feltételekkel megnyerjék maguknak a vásárlókat. Javította az áruellátást, hogy a Csemege országos vállalat lévén olyan, átme­netileg hiánycikként számon­­tartott árukat szállíthat Bu­dapestről, és — ha szükséges más városban levő Csemege üzletekből —, amelyeket a város többi üzletében éppen hiába keres a vevő. Az áru­­választék további bővítését eredményezi, hogy a Cseme­ge Vállalat saját termelő­üzemekkel rendelkezik és a Nagyvásártelepen önállóan beszerzi az árut. Most a 20 éves jubileum kapcsán pedig másutt nem kapható mono­polcikkekkel bővítette vá­lasztékát. Az 1970. január 23-án meg­nyílt dunaújvárosi üzlet — mint Sas István áruforgalmi intéző elmondotta — bevál­totta a hozzá fűzött­ remé­nyeket és a vállalat egyik legkorszerűbb, nagyforgalmú boltja lett. A nyitás évében és tavaly is az évi forgalom 21 millió forint volt. Az idei első háromnegyedév adatai pedig arra engednek követ­keztetni, hogy 1972-ben a 22 millió forintos bevételt is el­érik. A további tervek között első helyen említette Takács Kálmán boltvezető a felké­szülést a következő idegen­­forgalmi idényre. Az idén első alkalommal idegenfor­galmi sarkot rendeztek be a boltban és orosz, angol, né­met nyelvű felirattal köszön­tötték a betérő külföldieket. A felhívásnak: ,,Magyaror­­szágról magyaros ajándé­kot!” sikere volt. Többen el­határozták a bolt dolgozói közül, hogy elsajátítanak egy-egy idegen nyelvet. Ter­mészetesen emellett készül­nek a jubileumi hónapra és a decemberi ünnepi forga­lomra is. Céljuk a vevőkör megtartása, az árukínálat to­vábbi javítása. Ünnepi gyűlés a Fegyveres Erők Napján A magyar szabadságharc 124. évfordulója és a Fegy­veres Erők Napjának tiszte­letére ünnepi gyűlést rende­zett az MSZMP városi bi­zottsága a Dunai Vasmű Mű­velődési Házában szeptember 23-én. Az ünnepségen meg­jelent Sudár Iván, a városi pártbizottság titkára, a fegy­veres testületek képviselői, a város állami, társadalmi és gazdasági szervezeteinek szá­mos vezetője és dolgozója. Az ünnepséget a Móricz Zsigmond Általános Iskola versmondói nyitották meg, majd Fejér Antal, a Dunai Vasmű párt végrehajtó bi­zottságának tagja, személy­zeti és oktatási igazgató mondott ünnepi beszédet. Beszédében az 1848-as sza­badságharc dicső eseményeit, a Pákozdi csatát idézte, mél­tatta a Tanácsköztársaság vöröskatonáinak hősies har­cát, a spanyolországi inter­nacionalisták és a német fasiszták ellen harcoló parti­zánok örök példáját. Hang­súlyozta, társadalom hogy a szocialista fegyverforgatói — katonáink, rendőreink, ha­tárőreink és munkásőreink — odaadással ápolják a tör­ténelmi elődök nagyszerű ha­gyományát. A gyűlést az úttörők ün­nepi műsora zárta. Amíg az új csarnok elkészül, jobb munkaszervezéssel enyhítik a gondokat a MOM dunaújvárosi gyárrészlegében Augusztus közepe óta MOM dunaújvárosi gyárrész­­­legének húsz dolgozója a bu­dapesti anyavállalathoz jár fel naponta dolgozni. A szükség parancsolta ezt: az utóbbi időkben az átlátszó, sokszögletű, műanyagházba épített és festett fémvázas ébresztőóra helyett a nyugati piacon inkább a vörös- és sárgarézből készült század­­eleji formájú órákat keresik. Ezeket az óraházakat azon­ban galvanizálni kell, ehhez viszont a dunaújvárosi gyár­részlegnek nincsenek meg a megfelelő műszaki berende­zései. — A budapesti kikészítő üzem kapacitása korlátozott — mondotta Farkas Béláné, a dunaújvárosi gyárrészleg vezetője. — Minden igyeke­zetünk ellenére is többször előfordult, hogy jelentős ké­séssel kaptuk meg a Buda­pesten galvanizált óraháza­kat. Gyökeres változás csak a jelenleg Dunaújvárosban épülő alkatrészgyártó- és ki­készítő csarnok elkészülte után várható. Addig szükség­­megoldásokkal próbálko­zunk. Először is bemutattuk megrendelőinknek az eddig előttük még ismeretlen fate­kos gyártmányainkat. A több pasztellszínűre festett, ter­mészetes erezetű fatokos óra megnyerte a vevők tetszését. Sajnos ezeken a gyártmá­nyainkon is sok a galvanizá­landó alkatrész. Azt a meg­oldást találtuk a legjobbnak, hogy húsz dolgozónk napon­ta feljár Pestre és besegít a galvanizálásnál. Ennek ket­tős haszna van. Egyrészt megtanulják a galvanizálás alapjait és a dunaújvárosi kikészítő csarnok elkészülte után már bizonyos előkép­zettséggel rendelkeznek majd, másrészt nagymérték­ben segítik a mi termelési­­ tervünk teljesítését. — Úgy tudom, más meg­oldással is próbálkoztak ... — Igen. A budapesti törzs­gyárban is tudják, hogy mennyire akadozik a mi gyárrészlegünk ellátása. KISZ vállalati bizottsága ép­­­pen ezért szervezett kommu­nista szombatot a kikészítő csarnokban. Ebből a szep­tember 16-án rendezett ak­cióból a mi gyárrészlegünk kiszesei is alaposan kivették részüket. Huszonöten Buda­pestre utaztak és ott végez­ték el társadalmi munkáju­kat, negyvenöten pedig itt, Dunaújvárosban dolgoztak, festett fémvázas órákat sze­reltek össze, így, mire meg­érkeztek Budapestről a kom­munista szombaton galvani­zált óratokok és alkatrészek, addigra nálunk minden más jellegű munka elkészült már. — Milyen stádiumban van a dunaújvárosi beruházás? — A Fémmunkás Vállalat kecskeméti részlege a csar­nokok szerelését végzi. Ezzel várhatóan ez év végére el­készülnek. A belső szerelési munkálatok mintegy tíz-ti­­zenkét hónapot vesznek majd igénybe. A tervek sze­rint az új üzemcsarnokok 1974 januárjában kezdik meg a termelést. Alkatrészellátási és galvanizálási gondjaink csak ezek elkészültével ol­dódnak meg. Évente 850 ezer órát készítünk majd Ennek a mennyiségnek kétharmadát exportáljuk. Megkezdődött a II. Dunaújvárosi Vendéglátó Napok rendezvénysorozata Szombaton délelőtt meg­kezdődött a II. Dunaújvárosi Vendéglátó Napok rendez­vénysorozata. A meghívott vendégek között részt vett a megnyitón Takács Imre megyei pártbizottság titkára, a Sárosi József a városi párt­­bizottság első titkára, dr. Me­zősi Béla a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Kristóf Károly­, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak titkára, dr. Illyés Jó­zsef a városi tanács vb tit­kára, Andrikó Miklósné a Bel­kereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese a minisztérium képviseletében köszöntötte a II. Dunaújvá­rosi Vendéglátó Napok szer­vezőit, résztvevőit. Elisme­réssel szólt arról a szakmai munkáról, amelynek­ révén a szervezők a­ mindennapi fel­adatok ellátása mellett meg­­­ismételhették a két évvel ezelőtt, a város születésének 20 éves­­ évfordulóján elsőíz­ben megren­dezett vendég­­­látó napokat. Elmondta, hogy a rendezvénysorozat a szak­mai továbbfejlődést szolgál­ja, s egyben hosszú évekre vállalt elkötelezettséget jelent, amely új hagyomány­os­nak vetette meg az alapját. A minisztérium képviselő­je a rendezvénysorozat érté­kelése során szót ejtett a Dunaújvárosi Gasztronómiai Társaság és a Magyar Sza­kács- és Cukrász Szövetség alkotó együttműködéséről és arról, hogy szerencsésen öt­vözték a táplálkozástudo­­­mány mai követelményeivel régi ételreceptek, főzési hagyományok felelevenítését, újszerű és dicsérendő kezde­ményezésnek tartotta a ven­déglátó vállalatok üzemi lapszerkesztőinek első kon­ferenciáját, mert — mint el­mondta —: „A szakmai saj­tó. .. hatékony eszköz a vál­lalati vezetők és társadalmi szervek céljainak ismerteté­sére, a közös gondok, prob­lémák feltárására.” A minisz­térium képviselője elisme­rően szólt arról, hogy a ren­dező vállalat évek óta nagy gondot fordít a ■ szakmai ■ utánpótlás nevelésére, majd beszédét a következőkkel zárta: „Hosszú évekre központi célunk az átlagos étkezési­­ igény mind szélesebb körű kielégítése. A vállalat ebben a tekintetben­­— különösen Dunaújvárosban — sajátos helyzetben van. A munka­helyi és a kereskedelmi ét­­­termek vendégei a legtöbb esetben ugyanazok. Az üze­mi, hivatali dolgozó, aki ebédjét a munkahelyén fo­­gyasztja el, csak abban az esetben lesz vacsoravendég, ha a kereskedelmi jellegű éttermekben és más üzletek­ben eltérő kínálattal talál­kozik. Ugyanakkor a mun­kahelyi éttermek választéká­val, az ételek minőségével is vonzóvá lehet tenni a válla­lat kereskedelmi jellegű üz­leti szolgáltatásainak igény­­bevételét. Jó kezdeményezés­nek ítéljük a nyugdíjasok, az iskolai tanulók részére biztosított kedvező ételkíná­latot. Ez része a nőkre ne­hezedő gondok átvállalásá­nak. Végezetül szeretném megemlíteni, hogy minden rendezvény annyit ér, amennyit azok szakmai tar­talmából, eszméjéből a min­dennapi gyakorlati munkába is átviszünk. Csak az vállal­kozhat ünnepi rendezvény­­sorozatra aki tudja és vál­lalja, hogy ez törvénysze­rűen a lakosság, a vendégek igényeit is növeli, akik jog­gal várják, hogy az újszerű kínálattal az éttermekben találkozzanak. Úgy vélem, a vállalat további munkájában mindezeket érvényesíteni fogja.” Andrikó Miklósné megnyi­tó beszéde után Venesz Jó­zsef a Magyar Szakács- és Cukrász Szövetség elnöke köszöntötte a meghívott ven­dégeket, majd a résztvevők megtekintették a szakembe­rek számára megrendezett kiállítást. Cs. Gy.

Next