Dunaújvárosi Hírlap, 1973. február (18. évfolyam, 10-17. szám)
1973-02-02 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' Bérfejlesztésre összesen: •** 33,6 millió forint • Beszélgetés a béremelés irányelveiről Závodi Imrével, a Dunai Vasmű vezérigazgató-helyettesével Március elsejétől az állami iparban mindenütt, így a Dunai Vasműben is a szokottnál lényegesen nagyobb összeget fordítanak béremelésre. A rendkívüli összeg elosztása fokozott felelősséget ró egy-egy vállalat gazdasági vezetőire és társadalmi szerveire. A Kohó- és Gépipari Minisztérium a Vas- Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben a napokban határozta meg, hogy a Dunai Vasmű munkásainak és közvetlen termelésirányítóinak a központi keretből 20 millió 770 ezer forintot kell kapniuk. Ez összeg elosztásának irányelveiről, valamint a saját forrású bérfejlesztés differenciálásának irányelveiről beszélgettünk Závodi Imrével, a Dunai Vasmű vezérigazgató-helyettesével. — A kormányhatározat szerint minden szakmunkás és termelésirányító bérét legalább nyolc, míg minden betanított és segédmunkás bérét legalább négy százalékal kell megemelni. Ki számít szakmunkásnak? — Az irányelvek szerint csakis azok a szakmunkások, akik szakmunkás munkakörben dolgoznak, mégpedig a szakmunkás-bizonyítványuknak megfelelő munkakörben. Ellenben szakmunkásnak minősül minden szakmunkás-bizonyítvánnyal nem rendelkező dolgozó is, amennyiben a szakmunkás munkakört már három évnél régebben töltik be. A központi bérkeret felosztása a Dunai Vasműben is lehetőséget ad a munkásállomány-csoporton belüli differenciálásra. Tehát lehetőség van arra, hogy egyes munkakörökben nyolc, illetve négy százaléknál magasabb arányban szabják meg az egyes munkások béremelési minimumát. A differenciálásnál milyen elveket, illetve tényezőket köteles a Dunai Vasmű figyelembe venni? — Törekednünk kell arra, hogy a nő dolgozóink és férfidolgozóink közötti esetleges indokolatlan bérkülönbséget megszüntessük. Emellett differenciálnunk kell, pontosabban szólva: kellett a többműszakban dolgozók javára. Ezt azért mondom múltidőben, mert ez a vasműben január elsejével megtörtént. A továbbiakban figyelembe kell vennünk a nehéz fizikai munkát végzők helyzetét, s az ő bérüket a személyi minimumot meghaladó mértékben kell felemelni. Ezenkívül a vasműben különösen fontos, hogy az úgynevezett 3—4-es munkakörülményi fokozatba tartozó, nehéz munkát végző melegüzemi betanított munkások béremelésének el kell érnie, illetve meg kell közelítenie szakmunkás-minimumot. Attól függően, hogy az illető melegüzemi betanított munkások tevékenysége mennyire szorosan kapcsolódik az ott dolgozó szakmunkások tevékenységéhez. — Hogyan emelik a Dunai Vasműben például egy hengerész bérét, akinek fizetése lényegében attól függ, hogy a különböző minőségű lemezfajtákból hány tonnát hengerel? — Tételezzük fel, hogy az illető hengerész személyi alapbére tíz forint. Ezt az alapbért, amit tulajdonképpen csak akkor kap, amikor nem termel, mondjuk 10 százalékos emelés esetén tizenegy forintra kell felemelni. De emellett — és ez minden darabbéres bérformára vonatkozik — a munkadarab, a gyártott tonna ..díját", sőt elsősorban ezt a darabbérként kapott összeget kell felemelni. Itt még m>egemlítem, hogy az alapbér plusz teljesítménybérben dolgozóknál a teljesítményhez kötött bérrésznek is értelemszerű arányban emelkednie kell. Az alapbéremelések hatására viszont szükségképpen a pótlékok, a kiegészítő fizetések is emelkedni fognak. A központi béremeléssel egyidőben kerül sor a saját forrású vállalati keretek felhasználására is. Mekkora ez az összeg ebben az évben a Dunai Vasműben, milyen elvek szerint és hogyan fogják elosztani? — A saját forrású bérfejlesztés összegére vonatkozóan annyit tudok mondani, hogy a vállalat igazgató tanácsa három és fél százalékos vállalati bérfejlesztést javasol elfogadásra a Vállalati Szakszervezeti Tanácsnak. Ez az összeg ebben az évben összesen 12,8 millió forintot tesz ki. A javasolt három és fél százalékból körülbelül 0,4—0,5 százalékot már elosztottunk. Elsődleges feladat volt ugyanis, hogy az 1973. január elsejével életbe lépő új munkaköri besorolások alsó határáig, illetve legalább eddig a határig minden egyes vasműs dolgozó fizetését felemeljük. Ez a bérkiegészítés a Dunai Vasmű tizenháromezer dolgozójából 527 munkást és 103 alkalmazottat érintett. Ami a további elosztás elveit illeti, a vállalatvezetőség rendkívül fontosnak tartja — és ezért figyelemmel is kíséri —, hogy a személyre szóló, név szerinti besorolásnál nehogy valaki a központi keretből való részesedése miatt kimaradjon a vállalati bérfejlesztésből. — Amennyiben a vállalati bérfejlesztés a január 1-i bérkiegészítések utáni aránya 3—3,1 százalék, előfordulhat-e, hogy az egyik gyárrészleg négy, a másik gyárrészleg mondjuk két százaléknyi bért oszthat el? — Természetesen igen. A gyárrészlegek gazdasági szerepüknek, jelentőségüknek megfelelően, az ottani munkaköri sajátosságok figyelembevételével differenciáltan részesülnek a bérfejlesztésre szánt összeg fennmaradó részéből. Ezt az összeget azonban a gyárrészlegnél dolgozó munkások és alkalmazottak bértömegének arányában kell a munkások és alkalmazottak között elosztani. A gyárrészlegvezetők a társadalmi szervekkel közösen hasonló elvek szerint, állománycsoportra való tekintet nélkül, a két éve érvényben lévő követelményszintek munkaköri figyelembevételével osztják, tovább a rendelkezésre álló összeget az üzemek között. Itt is előfordulhat, hogy az egyik üzem öt, egy más csak két százaléknyi bérfejlesztésben részesedik. A továbbiakban már személyekre szólóan kell meghatározni az egyes dolgozók béremelését, mégpedig az említett követelményszintek alapján. Hogy a követelményeknek mennyiben felelt meg egy-egy dolgozó, ezt művezetője, üzemvezetője és a munkahelyi társadalmi szervezetek közösen állapítják meg. Az említett év eleji fizetéskiegészítésben részesült 527 munkás már nem a tavalyi keresete százalékában részesül a központi és a vállalati bérkeretből, hanem a január elsejei, már felemelt bére az alap. A központi és a vállalati bérfejlesztés együttes összege 1973-ban várhatóan 33,6 millió forint lesz. A béremelés, mint termelési költség, csökkenti a vállalati nyereséget. Véleménye szerint lehet-e ezt a nyereségcsökkentő tendenciát ebben az évben ellensúlyozni? — Azzal kezdeném a választ, hogy mindannyiunk örömére szolgált a Központi Bizottság határozatát követő gyors kormányintézkedés. Kap a vasmű több, mint húszmillió forintot. És ennek a munkások örülnek a legjobban. Személyes meggyőződésem is, hogy ez a béremelés meg kell, hogy növelje a munkások tenniakarását, s bizonyos vagyok abban, hogy ez magasabb színtű munkát, s a tervezetnél jobb eredményeket jelent ebben az évben. Tulajdonképpen erre a várt jobb munkára építettünk, amikor a tavalyi 3,1 százalékos vállalati béremeléssel szemben idén 3,5 százalékos emelést javasoltunk a szakszervezeti tanácsnak. A nyereségcsökkentő hatást jobb munkával fogjuk kompenzálni. Elsősorban a költségek csökkentése révén, aminek konkrét műszaki-gazdálkodási feladatait ezekben a hetekben igyekszünk pontosan meghatározni. — Köszönöm a beszélgetést. Aczél Gábor Újabb szocialista brigádok csatlakoztak az „Egynapi hírt Vietnam újjáépítésére ” akcióhoz A Vietnam újjáépítéséért indított akciót a Dunai Vasmű Minőségellenőrző és Anyagvizsgáló Főosztályának Fasola Henrik szocialista brigádja kezdeményezte, mint erről elmúlt lapszámunkban hírt adtunk. A kezdeményezést — amely azt tartalmazta, hogy a brigád minden tagja egynapi keresetét ajánlotta fel Vietnam újjáépítésére — felhívás követte a Dunai Vasmű és Dunaújváros valamennyi dolgozójához, csatlakozzanak az akcióhoz. Csütörtökön délelőtt a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárában a munkás és alkalmazotti állományú dolgozók csatlakoztak az akcióhoz. A gyár szállítási üzemrészében dolgozó Haladás és Fetőfi II. szocialista brigád kezdeményezte a gyáron belül az egynapi bért Vietnamnak akciót. A fizikai dolgozók külön műszakokat szerveznek, ajánlják fel, amelynek bérét az alkalmazottak pedig egynapi munkabérüket ajánlják fel. A felhívás visszhangra talált a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat dolgozói körében is. A Reform háromszoros szocialista brigád tizenegy tagja brigádgyűlésen elhatározta, hogy egynapi keresetüket fordítják Vietnam megsegítésére. A vasmű Fasola Henrik brigádjának felhívásához csatlakozott a 26. Állami Építőipari Vállalat tervosztályának szocialista brigádja is. A Csörgő Mária vezette szocialista brigád bejelentette, hogy a brigádtagok egynapi bérét felajánlja a háború sújtotta Vietnam újépítésére. XXIII. évf., 10. szám 1973. febr. 2., péntek KnM eanv SKan nammk. «■•».wa mevemmm < ffPMmnKKM*. ÉpiTők—télen Javában folynak a negyedik ötéves terv egyik legnagyobb beruházásának, a dunaújvárosi hullámpapírgyár építésének munkálatai. A mélyépítési munkákat, valamint az ivó- és ipari víz- és szennyvíztisztító építését a Vízügyi Építőipari Vállalat dolgozói végzik. Mint első képünk is mutatja, kihasználják a lehetőségeket. Abban a pillanatban, hogy felenged a föld fagya, folytatják a már megkezdett egy méter átmérőjű szennyvízcsatorna építését a Kocsis József kubikos brigád tagjai. A már kiásott munkagödröt nárpallóval, PVC fóliával fedik le, hogy közben társaik zavartalanul végezhessék az alapbetonozást. Második képünkön az ivóvíztisztító épület oldalfalazása folyik, és a nyílászáró szerkezeteket szerelik helyükre Lakk Mihály hegesztő, Fekete Pál kőműves és társaik. Az előtérben látható, PVC fóliával befedett nyílásokba állítják be majdan a víztisztító tartályokat. A betonszint alatt, jól téliesített munkahelyen már a pince alapbetonozásának és a kapcsolódó munkálatoknál a utolsó részét végzik. Vfi épül Dunaújvárosban 1975-ig? — A megyei tanács vb rendkívüli ülése — Rendkívüli ülésen vitatta meg szerdán Székesfehérváron a Fejér megyei Tanács végrehajtó bizottsága a megye IV. ötéves tervének időarányos végrehajtását. A jelenleg 400 ezer lakosú megye urbanizációs folyamata lelassult, az elmúlt két évben csupán hatezerrel nőtt a két város népessége, így is Székesfehérvár jelenleg 84 ezer, Dunaújváros pedig 49 ezer lakost számlál. A megyei tanács végreható bizottsága elismerően állapította meg, hogy 1971— 72-ben a megyei építőipari vállalatok — a gondosabb előkészítés, a jobb munkaszervezés következtében — 7 százalékkal növelték termelésüket, melynek értéke az elmúlt két év alatt meghaladta a 4 milliárd forintot. Javult a kivitelezés műszaki színvonala, emelkedett a termelékenység és ennek köszönhető, hogy a beruházási feszültség jelentősen csökkent a megyében. Jellemző, hogy az elutasított építési igények értéke az 1971. évi 500 millió forintról 1972-ben 50 millió forintra esett vissza. A IV. ötéves terv fejlesztési feladatainak több mint 40 százalékát a lakásépítés teszi ki, 1975 végéig összesen 17 ezer 700 lakás felépítését irányozták elő megyénkben. Ebből 9 ezer lakás célcsoportos. Az ötéves terv első két esztendejében 2661 célcsoportos lakás készült el. 1973-ben további 1884 lakás épül központi fedezetből. Ebből Dunaújvárosban terv szerint 653 lakás köz a jámű erőből épül az idén. A megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy foglalt állást, hogy a IV. ötéves terv befejező két évére jutó 4122 célcsoportos lakás csak akkor valósítható meg, ha a közművesítésre — elsősorban Székesfehérvár és Dunaújváros vízellátásának javítására — hosszúlejáratú hitelt kap a megye. A végrehajtó bizottság a hitelfedezet elmaradása esetére módosította a lakásépítési tervet. A módosítás szerint a célcsoportos lakások számát 333 darabbal csökkentenék, vagyis öt év alatt Székesfehérváron összesen 4691, Dunaújvárosban pedig 2978 lakás épülne és az így felszabaduló összeget előközművesítésre, a gyermekintézmény-hálózat nagyobb ütemű fejlesztésére és a lakótelepek kapcsolódó létesítményeinek megépítésére fordítanák. A lakásépítés után — a megyei tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott terv szerint — a hátralévő három év jelentősebb dunaújvárosi fejlesztési feladatai a következők: A megye az ötéves óvodaépítési előirányzatát várhatóan már az idén teljesíti, hiszen 1973-ban további 575 gyermek számára készül óvoda a megyében, ebből városunkban 150 személyes bővítés jut. 1974— 75-ben terven felül újabb 545 férőhely építésével számolnak, amelyből Dunaújvárosban várhatóan 100 személyes óvoda valósul meg. Városunk jelentős kulturális beruházása kezdődik az idén: a 14 tantermes és három műhelyteremmel rendelkező közgazdasági szakközépiskola és a 250 személyes középiskolai kollégium. Az új oktatási intézmény kiviteli tervei és előreláthatóan elkészültek 1975-ben befejeződik az építés. A megyei ötéves terv a dunaújvárosi járásban további iskolaépítést irányoz elő. így készül már a perkátai általános iskola, az év végén megkezdik a rácalmási iskola építését és Ercsi is új iskolát, valamint kollégiumot kap 1975-ben A kulturális ágazatban folytatódik a dunaújvárosi Munkás Művelődési Otthon építése, melynek első létesítménye az idén átadásra kerül. Erre a célra, valamint könyvtárfejlesztésre, sporttámogatásra 13 millió forintot fordítanak 1973-ban. Jelentős fejlesztés előtt áll a dunaújvárosi egészségügyi hálózat A kórház bővítésének műszaki előkészítése folyamatban van, a kivitelezést 1974-ben kezdik, mintegy 80 millió forint értékű beruházás magába foglalja a kórház 350 személyes bővítését, valamint a szülőotthon rekonstrukcióját. Fejlődik a szakorvosi ellátás, a szociális otthon, új felszerelést kapnak az egészségügyi intézmények és új bölcsőde épül. Számottevő támogatást kap a szolgáltató hálózat, így megkezdik a dunaújvárosi kenyérgyár bővítését, megépül a vízmű hatodik csapos kútja, bővítik az AFIT autójavítóját, új szervizt épít a GELKA és millió forintos tanácsi támogatással bővíti kapacitását a Vegyesipari Vállalat. Zs. Cs.