Dunaújvárosi Hírlap, 1974. február (19. évfolyam, 9-16. szám)
1974-02-01 / 9. szám
VILÁG, PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 Mi legy a mérce ? Vállalatoknál, üzemekben és intézményekben most készülnek az elmúlt év eredményeit értékelő mérlegek. S ezekben a napokban mérik le ugyanezeken a hogy a szocialista helyeken, brigádok mit tettek az elmúlt évben a termelés frontján, a szocialista közösségi élet formálásában, mennyit tanultak, fejlődtek, gyarapodtak tudásnem, és lemérik majd azt is, hogyan képviselték saját körükben a munkáshatalmat .Volt időszak, amikor mércét kerestünk a mérésre, másokkal való összehasonlíatásra. Nem egyszer egymás ellenére és túllicitálására törekedve. Százalékokba és pontokba szorítva a különböző feltételek között dolgozók, és különböző alapokról indulók tevékenységét. mércék legtöbbször felmondták a szolgálatot, bebizonyítva, hogy irreális dolog a szociális, a brigádok szerteágazó tevékenységének hasznossága,, lendítő erejét, közösségformáló hatását sablonokba préselve egymás mellé tenni. A politikai, gazdasági és a tartalmi célok ismertek. A mérce nem lehet más, mint az, hogy adott kollektívák, adott munkahelyek szocialista brigádjai, korábbi helyzetükhöz hasonlítva — saját maguk — mennyivel tettek többet, mennyivel dolgoztak jobban, hatékonyabban munkahelyi politikai, gazdasági és társadalmi célok megvalósításáért. Önmagukhoz mérve önmagukat, megvizsgálni a fejlődés és a lemaradás, az előrelépés és a megtorpanás különböző tényezőit. Ez az önvizsgálat, ez az elemzés adhatja meg az elbírálás alapjelt, hogy a kollektíva jogosult-e a szocialista cím viselésére, újabb fokozat elérésére. A viszonyítás azonban mégsem maradhat meg szűk brigádkeretek között. Mert azt is meg kell alaposan vizsgálni, hogy abban a nagyobb közösségben, ahol a brigádok tevékenykedtek, hogyan érvényesül a nagyobb önállóság, az egyéni és kollektív kezdeményezések mennyire bontakozhattak ki, a helyi gazdasági, politikai és társadalmi vezetők milyen segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a szocialista brigádok valóban tartalmas versenyvállalásokat tehessenek. Olyanokat, amelyek a munkahelyek, és a vállalat egészének munkáját is hatékonyabbá tehetik. Hiszen itt találkoznak a munkahely, a vállalat és a népgazdaság érdekei. Az értékeléseknek egyben arra kell irányulniuk, hogy már az új követelmények megfogalmazást nyerjenek. Tehát nemcsak a múltat kell vizsgálni, hanem felhasználni az alkalmat annak előrevetítésére, hogy milyen nagy feladatok várnak a szocialista brigádokra az elkövetkező időben. Pártjink Politikai Bizottságának állásfoglalása e kérdésben hangsúlyozza: ..a szocialista brigádmozgalom milliós tömegereje jobban éreztesse hatását, és eredményeit a soron lévő gazdasági feladatok megvalósításában" . E cél megvalósításához az szükséges, hogy a szocialista brigádok értékelésekor a brigádmozgalom fejlődését segítő kérdésekről is tárgyaljanak. Arról, hogyan lehetne kialakítani az erkölcsi és anyagi ösztönzés eddiginél hatékonyabb hogy fokozódjék módszereit, a termelő, az alkotó munka társadalmi rangja, a fizikai munka megbecsülése. Hogyan lehetne az üzemi demokrácia tartalmát, formáit magasabb szintre emelni; hogyan lehetne a gazdasági és társadalmi vezetők rendszeres, közérthető tájékoztatásával biztosítani, hogy a dolgozók az üzem, a vállalat egészét érintő döntések előtt véleményüket javaslataikat elmondhassák, mindezzel megvalósítva a vállalaton, üzemen belüli munkáshatalmat. Legyen tehát az értékelés egyben olyan fórum is, ahol áttekintik az üzem helyzetét, abba illesztik bele a brigád tevékenységét és mérik, hogyan felelt meg a brigád a termelés mennyiségi és minőségi követelményeinek, és mit tett maga a brigád a mozgalom szocialista jellegének erősítéséért. Minden verseny jellemzője, velejárója, hogy vannak benne elsők, másodikok és sokadikok. Az élenjárók munkájának értékelése módot ad arra, hogy a derékhad tapasztalatokat szerezzen belőle saját további munkájához. Az élenjáróknak egyben feladatuk is — hiszen ettől szocialista a brigádverseny —, hogy személyes és kollektív példamutatásukkal brigádtársaik elé új, reális, de magas szintű, mozgósító hatású elvárásokat állítsanak. A szocialista brigádmozgalom társadalmi helyét és megbecsülését mutatja: pártunk Politikai Bizottsága felhívta a gazdasági és társadalmi vezetők vezető funkciók figyelmét a betöltésére alkalmas brigádvezetők és tagok kiemelésére, rendszeres képzésére, a gazdasági és társadalmi testületekbe való bevonására. Nemcsak érdemes, hanem fontos megvizsgálni, hogy e hosszabb távú feladat és cél érdekében milyen lépéseket tettünk már eddig. Társadalmunk nem nélkülözheti a szocialista brigádokban felgyűlt tapasztalatokat, a munkájukat hivatásnak tekintő szocialista brigádvezetők és társaik meglátásait, tettrekész munkáját, öntudatos szemléletét. Szükséges tehát, azt is megmérni, hogy a helyi gazdasági és társadalmi vezetők milyen segítséget adtak a szocialista brigádoknak, biztosították-e vállalásaik teljesítéséhez még kedvezőbb feltételeket, a úgy ahogyan azt a társadalmi elvárások számukra is megszabták. Tévedés ne essék, a szocialista brigádok éves munkájának értékelésekor nemcsak helyezéseket kell megállapítani, nemcsak a jutalmak, elismerések ügyében kell dönteni, hanem fokozni az igényt a szocialista brigádban, hogy élni tudjanak a munkáshatalom jogaival, hogy még jobban érezzék munkahelyükön tulajdonosi felelősségüket. Sasvári György Még az idén megkezdődik az új autóbuszpályaudvar építése Meddig fog tartani az ideiglenes állapot a Béke téren, teszik fel sokszor és sokan a kérdést városunkban. Most örömmel tájékoztathatjuk arról olvasóinkat, hogy eldőlt végre az új pályaudvar ügye, s remélhetőleg két éven belül korszerű, 28 kocsiállásos új autóbuszpályaudvar fogadja a Dunaújvárosba érkezőket. Soós Imre, a városi tanács elnökhelyettese elmondotta, hogy 28-án, hétfőn a városi tanács vezetői tárgyalást folytattak Papp Jánossal, a Volán tröszt vezérigazgatóhelyettesével, Kocsis Tiborral, a 14. Volán vállalat igazgatójával, Veres Alberttel, az UVATERV tervezőmérnökével a létesítendő új dunaújvárosi autóbuszpályaudvarról. Megállapodás született a megbeszélésen arra nézve, hogy a Volán tröszt késedelem nélkül megrendeli az UVATERV-nél a dunaújvárosi autóbuszpályaudvar terveit. — Kérésünk az volt az UVATERV-től, hogy a beruházási programot készítsék el 1974. március 15-ig. Mi, a városi tanács részéről szeretnénk egy hónapon belül, azaz április 15-ig jóváhagyni az elkészített beruházási programot. A kiviteli terv a megállapodás szerint két ütemben készül. Kértük, hogy az alépítmény kiviteli tervét ez év július 31-re, a felépítmény kiviteli tervét pedig az év végére készítse el az UVATERV. Szeretnénk, ha az alépítmény megépítéséhez már az idén szeptemberben hozzákezdhetne a Betonútépítő Vállalat, s maga a pályaudvar 1975. április 1-re el is készülne, a pályaudvar épülete pedig 1975. december végére készen lenne. Mint ismeretes, a dunaúji városi autóbuszpályaudvar végleges helye a Vöröshadsereg útja, Szórád Márton út, Apáczai Csere János út által közrefogott háromszög alakú terület. iiiiiiiiiiiiiiiiimiimiitiiiifimiiiiii XXIV. évf., 9. szám 1974. febr. 1., péntek /9 Húsz év alatt tízmillió tonna vas Az idén húsz esztendős a dunaújvárosi nagyolvasztómű. Húsz esztendő alatt a két vasolvasztó több, mint tízmillió tonna vasat adott a népgazdaságunknak. Az első csapolás február 28-i huszadik évfordulójára ez a mennyiség meghaladja a tízmillió 450 ezer tonnát. A nagyolvasztómű I. sz. kohóját 1954 óta háromszor, a II. kohót 1957. okt. 17. óta kétszer építették át, korszerűsítették. A két kohó együttesen az 1958. évinél ezer tonnával többet, átlagosan 2200 tonna vasat csapol naponta. A húsz év alatt a saját acélmű és a hazai öntödék ellátásán kívül majdnem 700 ezer tonna vasat exportáltak, többségében tőkés piacra. v | MA: AZ ANYASÁGI SEGÉLY ÚJ FELTÉTELEIRŐL AZ OLAJVÁLSÁG HATÁSA A KÖZLEKEDÉS-SZERVEZÉSRE ? * ^ 2 A VÁROS IVÓVÍZELLÁTÁSÁNAK ? JELENE ÉS JÖVŐJE ^ 2 | 1 NÉPESEDÉSPOLITIKA BÉBI- ÉS GYERMEKCIPŐBEN ELBESZÉLVE \ | | ISMERI ÖN A TEJUTAT? } * 1 A SPORTEGYESÜLETEK 1973. ÉVI ÖSSZESÍTETT RANGSORA A ‡ Több tehetséges fizikai munkást a vezetésbe A káderpolitikai és személyzeti munka a városi pártbizottság ülésének napirendjén A városi pártbizottság szerdán, január 30-án ülést tartott. A pártbizottsági ülés napirendjén a párt- és tömegszervezetek kádermunkájáról, az állami személyzeti munka helyzetéről szóló jelentés szerepelt, amelyet Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára terjesztett elő. A jelentést tizenhárom felszólalás után a testület több kiegészítéssel elfogadta. Napirendre került továbbá az 1970. évi városi küldöttértekezleten hozott helyi párthatározatok végrehajtásának tapasztalatairól szóló tájékoztató jelentés, amely a testület három évi munkájának áttekintő mérlegét adta. A pártbizottság jóváhagyta az 1974. évi feladattervet és az első félév munkatervét. Majd a felettes pártszervek határozatának megfelelően várospolitikai munkabizottságot választott. Ennek elnöke Kóréh Sándor, a városi pártbizottság titkára, titkára Péter Mihály, a városi pártbizottság csoportvezetője, tagjai: Soós Imre, a városi tanács elnökhelyettese, dr. Horváth Aurél, a MTESZ elnöke, a vasmű metallurgiai főosztályának vezetője, Balla József, a Dunaújvárosi Tervező Iroda főmérnöke, Baranyai Ferenc építészmérnök, Tuboly János, a vasmű beruházási főosztályának vezetője, és Simon Sándor, a vegyesipari vállalat főkönyvelője. Utolsó napirendként a városi pártbizottság első titkára szóbeli tájékoztatót adott a pártbizottságnak a testület két ülése között végzett végrehajtó bizottsági és apparátusi munkáról. A tájékoztatót a pártbizottság tudomásul vette A városi pártbizottság több órás vitában alakította ki álláspontját a párt- és tömegszervezetek kádermunkájáról, az állami személyzeti munka helyzetéről és jelölte meg a további feladatokat. Megállapította, hogy városunkban a káder- és személyzeti munkában alapvetően érvényesülnek pártunk káderpolitikai elvei. Mind a választott, mind a kinevezett vezetők esetében érvényesül a politikai megbízhatóság, a munkásosztály ügye iránti elkötelezettség elve, amely szakértelemmel és megfelelő vezetői készségekkel kell, hogy párosuljon. Emelkedett a vezetők iskolai végzettsége és általános műveltségi színvonala. Pozitív változások tapasztalhatók a vezetők korösszetételében: mind több harminc éven aluli fiatal kerül párt, tömegszervezeti és gazdasági vezetői posztra. Dunaújvárosban a megválasztott illetve kinevezett vezetők száma 5261, közülük 49,5 százalék tagja a pártnak, 34,3 százalékuk fizikai munkás, 37,2 százalékuk nő és a harminc évnél fiatalabb korosztály 36 százalékot képvisel. A fenti adatokból kitűnik, hogy a megválasztott és kinevezett vezetők ilyen szempontból vizsgált arányai megfelelőek, kivéve a fizikai munkások részvételét a város politikai vezető testületeiben, a pártszervezetek és a tömegszervezetek vezetőségében. Számításba kell venni ugyanis, hogy városunkban a foglalkoztatottak 78 százaléka fizikai munkás, így a közélet vezető posztjain a jelenleginél lényegesen magasabb arányt kellene képviselniük. A pártbizottság felhívta a pártszervezetek figyelmét, hogy legközelebbi választások alakalmával erre a szempontra különös figyelmet fordítsanak. A pártbizottság állást foglalt abban, hogy a kinevezett gazdasági vezetők politikai elkötelezettsége, szakismeretük, iskolai végzettségük megfelel a követelményeknek, nagyobb igényt kell azonban támasztani bizonyos munkakörökben az idegen nyelvek ismeretére és más, a beosztással kapcsolatos igényre. A gazdasági vezetők többségénél kedvező erkölcsi szemlélet tapasztalható. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy több esetben gazdasági vezetőink a csoportérdekeket, sőt nem egy esetben az egyéni érdekeket a közérdek, a társadalmi érdek fölé helyezik. A vezetők bizonyos csoportjainál tapasztalható a munkások iránti közömbösség. Az utóbbi időben öt felsőszintű és 43 alsóbb szintű vezető ellen kezdeményeztek fegyelmi eljárást, közülük többet alkalmatlanság, illetve visszaélés miatt funkciójukból leváltottak. A vezetők egy része elzárkózik a közéleti tevékenység elől, másoknál a túlzott megterhelés jelei mutatkoznak. A pártbizottság véleménye szerint jelenleg is többen vannak vezetői poszton olyanok, akik tisztségükre alkalmatlannak, vagy méltatlannak bizonyulnak. Sajnálatos módon az ellenőrző és irányító szervek munkájában helyenként tapasztalható megalkuvó magatartás miatt az alkalmatlanságot vagy méltatlanságot hosszú idő múlva mondják ki, amikor az illető vezető helyzete környezetében már tarthatatlanná válik. Vannak vezetők, akik elzárkóznak attól, hogy teljes értékű helyettest neveljenek ki maguk mellett, e mulasztásukkal mintegy bizonyítva „pótolhatatlanságukat”. Más esetekben tapasztalni lehet, hogy gazdasági vezetők mereven elzárkóznak attól, hogy környezetükben tehetséges, rátermett fizikai munkásokat vezető posztokra állítsanak. Sajnálatos módon gondok megoldását gátolja a pártszervezetek egy részének passzív magatartása is. A kritikai légkör hiánya nem egy pártszervezetnél azt eredményezi, hogy a kádermunkával kapcsolatos véleményt vagy ellenvéleményt a kommunisták ritkán fogalmaznak meg A Dunai Vasműnél és a Papírgyárnál történtek kezdeményezések, hogy tervszerű továbbképzéssel a fizikai munkások legjobbjait alkalmassá tegyék vezető posztok betöltésére. E kezdeményezésekről a városi pártbizottság elismeréssel nyilatkozott. Mint ismeretes, bizonyos munkaköröket betöltő vezetőkről időről időre írásos minősítés készül. A pártbizottság ajánlatosnak tartja a vezetők kinevezése és minősítése előtt a vezető környezetét, munkatársait szélesebb körben megkérdezni, ezzel mintegy továbbfejleszteni a személyzeti munka demokratizmusát. Tarthatatlan ugyanis az a nézet, amely a politikai végzettséget azonosítja a politikai alkalmassággal, illetve az oklevelet vagy diplomát a szakmai hozzáértéssel Ilyen szemlélet esetén elsiklik a joggal elvárt szocialista vezetői magatartás és a vezető személyiségének szerepe, jelentősége. Szükséges valamennyi vezetőt mindennapi munkája során minősíteni: elismeréssel, bírálattal, jutalmazással és a mindennapi munka értékelésének más megnyilvánulásaival. Az a megalkuvásból fakadó törekvés, hogy a vezetők hibáinak feltárásától eltekintenek, formálissá és sematikussá teszi a minősítéseket, a minősítések között elsikkadnak az emberi értékek között feltétlenül meglévő valóságos különbségek. A személyzeti apparátus helyzetét elemezve a városi pártbizottság ismételten leszögezte, hogy a legfőbb káderes” mindenütt az adott terület első számú vezetője. A személyzeti apparátus a vezető érdemi, segítője káderpolitikai kérdésekben. Városunkban közel negyvenen foglalkoznak személyzeti munkával. E személyzeti apparátus politikai és szakmai felkészültsége megfelelő, többségük nagy gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezik. E munka fontosságát mutatja, hogy végleg sikerült szakítanunk azzal a korábbi gyakorlattal, hogy olyan embereket, akik más területen alkalmatlannak bizonyultak, személyzeti munkára irányították. A városi pártbizottság által elfogadott feladattervben hangsúlyt kap többek között a jelenlegi vezető állomány felülvizsgálása; a tehetséges, rátermett munkásoknak, fiataloknak fokozottabb bevonása a vezetésbe; a vezetőképzés tervszerű megoldása, a minősítések tartalmi színvonalának továbbfejlesztése. A városi pártbizottság végül, állást foglalt amellett, hogy választott, illetve kinevezett vezetők ügyeinek eldöntésében a felettes szervek minden esetben kérjék ki azok véleményét, akik az illető közvetlen környezetében élnek és dolgoznak. N. J.