Dunaújvárosi Hírlap, 1975. július (20. évfolyam, 52-60. szám)
1975-07-01 / 52. szám
A kereskedelem helyzetéről, repesztésének feladatairól tárgyalt a városi tanács Pénteken délelőtt ülést tartott a Dunaújvárosi Városi Tanács, amelyen részt vett Znávodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, és dr. Tapolczai Jenő, a Hazafias Népfront Fejér megyei Bizottságának elnöke. Sófalvi István tanácselnök tájékoztatta a választott testület tagjait a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett munkájáról. Ezt követően dr. Illyés József, az első napirendi pont ötéves tervidőszakban végrehajtott fejlesztéséről, s az ötödik ötéves terv elképzeléseiről tájékoztatta a tanácstagokat. A második napirendi pont előadója, Pifkó József tanácselnök-helyettes az Oktatási és Közművelődési Bizottság munkájáról számolt be a tanácsülésnek. Kátot! illesztés— f@?p§§üs§mltetés A harmadik ötéves terv végén, 1970-ben mintegy 2000 négyzetméternyi üzlet-alapterület hiányzott Dunaújvárosban. Ennyivel volt kisebb a város kereskedelmi hálózata a szükségesnél. Főként a ruházati és iparcikküzletek száma volt kevés a lakosság számához viszonyítva. A negyedik ötéves terv időszakában Dunaújváros lakossága 15 százalékkal nőtt, s erősödött városunk vonzáskörzetére gyakorolt hatása is. A kereskedelmi hálózat fejlesztését tehát úgy kellett végrehajtani, hogy az ne csak az elmaradást pótolja, hanem lépést tartson a város fejlődéséből adódó igénynövekedéssel is. A beszámoló megállapította, hogy arányosan fejlődött a tervidőszakban Dunaújváros kereskedelmi hálózata. Felépült a Kék Duna Áruház, megnyílt a Ságvári II. városrészben az Univerzál kisáruház, s több iparcikküzlet nyílt a Castrum városrészben is. Tizenhárom új élelmiszerbolt is nyílt Dunaújvárosban a tervidőszakban és sikerült terven felül bővíteni a Vigadó téren s a Weiner Tibor körút sarkán levő ABC-áruházakat. Az életszínvonal-növekedés és a lakosság számának gyarapodása mellett a céltudatos, jól megtervezett kereskedelmi hálózatbővítés eredményezte azt, hogy Dunaújváros kereskedelmi forgalma mind a megyei, mind az országos átlagot meghaladóan nőtt. A vizsgált öt esztendőben Fejér megye kereskedelmi forgalma körülbelül 54 százalékkal nőtt, Dunaújváros kereskedelmi forgalmának várható növekedése meghaladja a 78 százalékot. Dunaújváros kereskedelmének évi forgalma először 1974-ben haladta meg az egymilliárd forintot, az idei terv pedig egy egész és egynegyed milliárd forintos forgalommal számol. A forgalomnövekedést nem befolyásolta számottevően a fogyasztói árak évenkénti 215 ,3 százalékos növekedése. A tervidőszakban 51 százalékkal nő a vendéglátás forgalma, amely elsősorban az ételforgalom növekedéséből származott. Dunaújvárosban az országos átlagot meghaladó a munkahelyi étkezést igénybevevők aránya. Nem kielégítő viszont a gyermekélelmezés helyzete. Kevés gyermek részesül az általános iskolákban szervezett étkeztetésben. Nem csupán az üzlethálózat, hanem a város kereskedelmét ellátó vállalatok infrastuktúrája is fejlődött a tervidőszakban. Felépült FÜSZÉRT 3300 négyzetméter a alapterületű, gépesített raktúra. Megkezdte működését az Országos Söripari Vállalat palackozója, amely napi 80 ezer üveg sört tud megtölteni. A tejüzem áttért a zacskós tej előállítására, s három új alagútkemence beállításával, egyéb rekonstrukciókkal a kenyérellátást javította a Dunaújvárosi Sütőipari Vállalat. Végleges helyére költözött a cukrászüzem is. femm ötéves terv béli zsttfejesztési elképzelései Az ötödik ötéves terv készítése folyamatban van. Ezért a végleges, jóváhagyott tervek még nem állnak rendelkezésre, csupán a fejlesztési elképzelésekről lehett számot adni. Dunaújváros fejlődési ütemére, vonzáskörzetében betöltött növekvő szerepére tekintettel a kereskedelmi hálózat további arányos fejlesztését kell célul tűzni. Ez részben a városközpont kereskedelmi hálózatának kialakításából, részben az új városrészek lakosságának napi cikkekkel való ellátásának megszervezéséből adódó feladatokat foglalja magában. A városközpont üzlethálózatának része lesz a Dózsa György úton felépítendő szövetkezeti nagyáruház, s még ebben az ötéves tervben a tető alá kerülő autóalkatrészbolt. Az ötödik ötéves tervben felépülő Dózsa II. városrész üzlethálózata a leendő autóbusz-pályaudvar közelsége miatt a városközpont kereskedelmi hálózatának részévé válik. . Itt ruházati szakbolt, kertészeti szakbolt, bútor- és lakberendezési szaküzlet nyílik a városrész lakosságát ellátó hús-, élelmiszer- és zöldségüzleteken kívül. Még ebben az ötéves tervben folytatódik a Castrum városrész üzlethálózatának építése, ahol újabb élelmiszerüzlet, presszó, ételbár, könyvesbolt, papírüzlet nyitására kerül sor. Az ötödik ötéves terv időszakában újabb húsbolt, OFOTÉRT, a Képcsarnok Vállalat üzlete, egy újabb ABCt-áruház megnyitására lehet számítani a Castrum városrészben. Az ötödik ötéves tervben a leendő Béke városrész lakosságának ellátására 1000 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, vendéglőt kell felépíteni. Szerepel a tervek között az Otthon étterem lebontása, és helyén egy új étterem felépítése, valamint a piacon egy fedett üzletcsarnok létrehozása, s a szabadtér részleges lefedése. A kereskedelem szervezeti fejlődése A többszektorúvá vált kereskedelemben az egészséges konkurrencia kedvezően hatott az árukínálatra, javította a lakosság ellátását. A tervidőszakban újabb, országos hálózattal rendelkező kereskedelmi vállalatok nyitottak (illetve nyitnak) üzleteket Dunaújvárosban, mint például az Úttörő és Ezermesterbolt Vállalat, a Piért, a Képcsarnok Vállalat, az Autóker, az Ofotért. A kereskedelmi forgalom jelentős részét két kereskedelmi szervezet, a DUNAKER és a munkaszövetkezet bonyolítja le Dunaújvárosban. A vendéglátásban a Dunavidéki Vendéglátó Vállalata mellett a HungarHotels és munkásszövetkezet vesz részt. Jelentős előrehaladás történt a tervidőszakban a korszerűbb kereskedelmi módszerek alkalmazásában. Az élelmiszerboltok 90 százaléka, az iparcikküzletek 68 százaléka működik önkiszolgáló formában. A tervidőszak alatt csaknem megduplázódott városunk élelmiszerüzleteiben a mélyhűtő berendezések száma. Nem kielégítő viszont a boltok munkát megkönnyítő szeletelő, csomagoló kisgépekkel való ellátottsága. A kereskedőezemben tapasztalható munkaerőhiány és fluktuáció is gondot okoz. A tavaly bevezetett munkaidő-csökkentés alig könnyített a kereskedelemben dolgozók helyzetén, mert a változatlanul hagyott nyitvatartási idő miatt gond a szabadnapok kiadása. Szükséges az élelmiszerboltok hétvégi és vasárnapi nyitvatartásának csökkentése, egyes iparcikküzleteknél pedig a hétfő délelőtti zárvatartás engedélyezése. A nyitvatartási idő módosítását körültekintő mérlegelésnek kell még megelőznie. * Az előterjesztést követő vitában felszólalt Prókai József, Domokos István Márfi József, Tósakiné Gulyás Erzsébet, Pálfalvi Jánosné, Szívós József, Berczeli József, Dankó Miklós, Fekete Györgyné, Sárai János, Köles István. Néhányan egyetértettek a nyitvatartási idő kilátásba helyezett módosításával, megemlítették, hogy szombaton az esti órákban csaknem üres egyik-másik üzlet, így kevés vásárlót érintene a korábbi zárás. Javasolták, hogy csak azok az iparcikkboltok tarthassanak zárva hétfő délelőtt, amelyek a hétköznap legalább 18 óráig vásárlók rendelkezésére állnak. Többen bírálták Dunavidéki Vendéglátó Vállalatot a munkahelyi étkeztetés színvonalának csökkenéséért, s a gyermekélelmezés megoldatlanságáért. Néhányan a kereskedelmi munka és áruellátás kisebb hiányosságait tették szóvá. Závodi Imre, a megyei tanács elnöke hozzászólásában elismerően értékelte a kereskedelmi hálózat fejlesztésének Dunaújvárosban alkalmazott gazdaságos és célravezető módját, nevezetesen azt, hogy a lakóépületek földszintjeire telepítik az üzletek többségét. A továbbiakban utalt a szervezettség fontosságára mind az áruellátás biztosításában, mind a vásáribk orientálásában, a nyitvatartási idők célszerű meghatározásában. A tanácsülés befejeztével a város vezetői bemutatták a Ságvári városrész tanácstagjainak azokat a beépítési terveket, amelyek részben újabb lakások átadását teszik lehetővé, részben a városrész kereskedelmi ellátását hivatottak javítani. A terv szerint a Bolyai utcára merőlegesen az egyik oldalon egy tízszintes, a castrumi víztorony előtt lévőhöz hasonló „pengeház” épülne, a másik oldalon pedig két háromszintes lakóház. Mindegyik lakóépület földszintjén kommunális, illetve üzlethelyiségeket alakítanának ki, ahol a szükséges üzletek mellett megfelelő orvosi rendelők is helyet kapnának. Az épületegyüttes tízemeletes tagja a városrész központ jellegét emeli ki, míg az épületegyütteshez csatlakozó 500 négyzetméteres ABC-áruház a lakosság naponta szükséges cikkekkel való ellátását biztosítja. Cs. Gjs. aktíva Az MSZMP városi bizottsága tegnap délután gazdaságpolitikai aktívát rendezett a városi tanács dísztermében, amelyen részt vettek a vállalatok vezetői, párttitkárai, gazdasági szakemberei, valamint a mozgalmi szervek képviselői. Az aktívaülésen ott volt Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke is. Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára tartott előadást időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Foglalkozott az MSZMP Központi Bizottságának 1974. decemberi határozata végrehajtásának tapasztalataival; a legutóbbi gazdasági aktíva óta végzett munkával; elemezte a jövedelempolitika,, az üzem- és munkaszervezés, a létszámgazdálkodás, az alkalmazotti létszám alakulásának helyzetét. Kitért a kisgépesítés helyzetére, részletesen szólt a szakmunkásképzésről, a pályaválasztás irányításának feladatairól, valamint a gazdasági tevékenység emberi tényezőit elemezte. Az előadás felölelte mindazokat az elvárásokat, amelyeket a városi pártbizottság támaszt a gazdasági, politikai, mozgalmi vezetőkkel szemben a párthatározatok maradéktalan végrehajtása érdekében. A gazdasági aktíva második részében Sárosi József átfogó képet adott vállalatok 1975. évi első öt hónapi tevékenységéről, gátolta az év hátralevő részének legfontosabb feladatait. Ma: Ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága Ma reggel 8 órai kezdettel ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága. A testület tagjai első napirendi pontként megvitatják a gyermek- és ifjúságvédelmi munka helyzetéről és a további feladatokról szóló jelentést, majd a második napirendi pont szerint meghallgatják a közművelődés helyzetéről és a középtávú közművelődési tervről szóló előterjesztést. A harmadik napirendi pont az Ifjúság-sziget részletes rendezési tervéről szóló tanácsrendelet hatályon kívül helyezéséről intézkedő előterjesztés meghallgatása és tanácsülésre előkészítése lesz. Bolgár ifjúsági delegáció városunkban Szombaton Dunaújvárosban tartózkodott Fejér megye bolgár testvérmegyéjének, a blagojevgrádi terület kommunista ifjúsági szervezetének háromtagú A bolgár ifjúság küldöttsége képviselői az egész napot városunkban töltötték. Előbb a 316. Szakmunkásképző Intézetbe, majd ejp Bánki Donát Szakközépiskolába látogattak. Különösen elismeréssel beszéltek a szakmunkásképzőben látottakról, az intézetről és a korszerű tanműhelyről. Később megtekintették a vasművet, majd a Munkásotthont. Felkeresték ezután a Város született jubileumi kiállítást. A küldöttség vezetője, Anka Findrina , a terület ifjúsági szövetségének titkára távozásukkor köszönettel és elismerisem szólt a látottakról. Mér a búzát aratják Kitűnően fizet a Libelluma Adonyban Péter-Pál előtt két nappal a dunaújvárosi járásban elsőként Adonyban kezdték meg a búza aratását. A rozsdabarna színű táblában gazdag termés várta a gépeket. A Március 21. Termelőszövetkezet kombájn-csoportja, amely ezúttal hét gépből állt, sorakozott fel a tábla szélén. Barna József kombájn üzemvezető, az aratás helyszíni parancsnoka, sokadszor irányítója, valóságos gazdája a kalászosok betakarításának. Egymás után állnak a táblába a gépkolosszusok. Az öt NDK gép közül az egyiken Matics Jánosnak és Zsolnai Attilának még van egy kis igazítani valója, de percek múltán az is a sorban áll, s az is vágja a Libellulát. Két angol John Deer géppel gazdagodott ezidén a kombájn-géppark. Ezeket az egyesülés után a rácalmási szövetkezet hozta ebbe a „házasságba”. Az indulás után alig telt el tizenöt-húsz perc, már villogtak a gépek tetejére szerelt jelzőlámpák, megteltek a gépek tartályai. Öt pótkocsis IFA és két traktor vontatta pótkocsi szállította folyamatosan a búzát a szárítóba. Barna József közben elmondotta, hogy aratási munkaszervezésük szerint a hajnali harmat felszállásától folyamatosan, még éjszaka is dolgoznak majd a gépek, amikor az időjárás megengedi. Minden gépen két vezető van. Azt már Hajnal Gyula növénytermelési főágazatvezetőtől tudtuk meg, hogy az első napon nagymennyiségű búzát takarítottak be. Átlagosan napi ötven vagon búza learatása, cséplése a cél. Ennek pedig másfél millió forint az értéke. A hét kombájn naponta ilyen hatalmas értéket takarít be. — És mennyi az egész kalászos terület? — 1896 hektár — hangzott a válasz. A Libellula után az őszi árpa következik. Majd ismét a búzaaratás jön. A Libellula, ez a bőtermű szovjet búzafajta, gazdag termést hozott. Ötvenhat-ötvennyolc mázsa termésre számítunk ebből hektáronként. — Egyébként mi az egész területről várt, tervezett termésátlag? — Negyvenhat-negyvennyolc mázsa. És bizton hiszgzük — mondotta —, hogy ennél még jobb lesz a búzaátlagunk. Szilágyi Pál (Cseh Tibor felvétele)