Dunaújvárosi Hírlap, 1978. január (23. évfolyam, 2-9. szám)
1978-01-06 / 2. szám
ANYAK, GYESEN Az MSZMP városi végrehajtó bzottsága tárgyalt a gyes helyi tapasztalatairól Tíz év telt el a gyermekgondozási segély bevezetése óta, ám ez az alapvetően humánus intézkedés sokunk számára ma is tartogat tennivalót. A gazdasági vezetőktől a kiszesekig mindenkinek van mit tennie — és kell is tennie — mégpedig nemcsak a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők helyzetének javítása érdekében, hanem valamennyiünk érdekében. Erről tárgyalt — és állásfoglalásában e konkrét helyi teendőket fogalmazta meg — legutóbbi ülésén az MSZMP városi végrehajtó bizottsága . Gazdaságpolitikai kés is! Évről évre sok, ezerkétszáznál is több gyermek születik városunkban, s bár nem minden szülő nő veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, nyilvánvaló, hogy a gyes-sel kapcsolatos kérdések és teendők az kétezer—kétezerkétszáz évente otthonmaradó édesanyán kívül valamennyi szülőt (és leendő szülőt), továbbá mindazokat a vállalatokat, intézményeket, üzemeket érinti, ahonnan az asszonyok ideiglenesen kiválnak, s ahová az anyákat visszavárják. A tizenegy dunaújvárosi vállalat írásbeli tájékoztatóján, brigádvizsgálatokon, s — a Hazafias Népfront nőbizottsági aktíváinak , bevonása révén — a gyesen lévő anyák százaival folytatott személyes beszélgetéseken alapuló jelentés megvitatása után végrehajtó bizottság — mivel a a gyesen lévő nők helyzete társadalmi, gazdaságpolitikai kérdés is — ezért döntött úgy, hogy a gyes a legközelebbi gazdaságpolitikai aktívaértekezletnek is témája legyen. Kulcskérdés: a kapcsolattartás A gyesen lévő nők túlnyomó többsége az iparból hiányzik. A felmérés szerint a gyesen lévő nők több mint fele betanított munkás, egyharmada szakmunkás. Nagyon fontos, hogy e nők többsége a gyes lejárta után (vagy valamivel előbb) visszatérjen eredeti munkahelyére, márpedig ma 30—40 százalékuk más munkahelyet választ. A visszatérők arányának növelése érdekében intenzívebbé, érdemlegesebbé kell tenni a munkahelyek és a kismamák közötti kapcsolatot. Igaz ugyan, hogy a vállalatok, intézmények nőpolitikai intézkedési tervei, a kollektív szerződések általában tartalmazzák a gyesen lévők anyagi, erkölcsi támogatását, jogvédelmüket, hogy csak elvétve akad példa arra, hogy egy-egy visszatérő a kismama bérét nem emelik rendeletnek megfelelően (betonelemgyár, MÁV), de szükséges lenne többek között rendszeresebbé és gazdagabbá tenni a kismamatalálkozókat is, ahol a résztvevők a munkahelyi eseményekről, jogaikról, lehetőségeikről, s a velük szemben támasztott igényekről is tájékoztatást kapnának. A képzés szükségessége Városunkban a gyesen lévőknek megközelítően tíz— tizenöt százaléka tanul a gyes ideje alatt. Ez az arány — bár a korábbiakhoz képest fejlődést tükröz — a szervezésre, a meggyőzésre fordított erőfeszítéseket, továbbá a továbbképzés szükségességét figyelembe véve rossz. Tény ugyan, hogy a vállalatok, intézmények a gyesen lévő nők tanulását a szóbeli és az írásos tájékoztatáson kívül anyagi eszközökkel is ösztönzik, sőt, több helyen (a vasműben, a papírgyárban, a fonodában) a jövendő anyák továbbképzésével már a terhesség időszakában foglalkoznak, a kismamák közül különösen kevesen vállalkoznak az általános iskola elvégzésére és kevesen vesznek részt a szakmai, politikai tanfolyamokon. Az arány javítása érdekében a végrehajtó bizottsági állásfoglalás minden kommunista gazdasági és társadalmi vezető kötelességévé tette, hogy újabb, hatékonyabb módszerekkel ösztönözzék tanulásra a gyesen lévőket, s még a szülés előtt tegyenek konkrét javaslatot minden egyes nőnek, hogy milyen képzésben vegyen részt a gyes ideje alatt. Ehhez ismerniük kell, hogy egyénenként ki mire képes, és ismertetniük kell, ki mit érhet el — munkakörben, anyagiakban —, amennyiben vállalkozik a tanulásra. perspektíva bemutatása mellett a tanulást akadályozó személyes gondok megoldásából is részt kell vállalniok. Ki, mit tehet? A gyesen lévők tanulásának, kulturálódásának segítése céljából szükséges egy olcsó pótmama-szolgálat megszervezése, amelyben főiskolások, kiszesek, továbbá nyugdíjasok és maguk a gyesen lévők is részt vehetnének. Ez a munka elsősorban a tanácsra és a népfrontra hárul. A vállalatok — a fonoda példájára — kössenek szerződést a gyermekgondozást vállaló nőkkel, a városi tanács koordináljon a gyermekét intézményben elhelyezni nem tudó szülők, valamint a gyermekgondozást vállalók és a szerződést ajánló vállalatok között. Miután a gyesen lévők nagy része fiatal, leginkább a KISZ-szervezeteknek adhat nagyon szép és hasznos feladatot a munkahelyhez tartozó, de otthon lévő anyák segítése. Emellett a pártvégrehajtó bizottság állásfoglalása szükségesnek tartja, hogy a városi KISZ-bizottság már az első negyedévben vizsgálja meg egy vagy több — a gyesen lévő KISZ-tagok számára létrehozandó — területi alapszervezet működtetésének lehetőségét. A végrehajtó bizottság — több más, fontos állásfoglalás mellett — a pártszervezetek és a társadalmi szervek feladatául szabta az általános szemlélet állandó formálását annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a gyesen lévők mozgalmi tevékenysége. E feladat része a férfiak nevelése is, mert általános tapasztalat, hogy a gyesen lévőket nem annyira a gyerek, mint inkább a férj kiszolgálása köti le. Aczél Gábor Ék vendéglátó vállalat szocialista brigádjai is folytatják a munkaversenyt Az 1977-es esztendő végével befejeződött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny-mozgalom. A szocialista brigádok szinte még be sem fejezték vállalásaik teljesítését, máris arról hallunk, hogy folytatják a versenyt, újabb felajánlásokat tesznek. A Dunavidéki Vendéglátó Vállalat évzáró és tervtárgyaló értekezletén a November 7. szocialista brigád tagjai hirdettek meg új munkaverseny-mozgalmat. A főiskola Rózsa Ferenc diákotthonának éttermében dolgozó tizennégy tagú brigád Kommunisták Magyarországia Pártja megalakulásának 60. és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy a saját termelésű áruk forgalmát 5 százalékkal emelik. Felhívták a vállalat szocialista brigádjait, csatlakozzanak a munkaversenyhez. Az értekezleten két brigád, a százhalombattai DKV üzemi konyháján dolgozó Hámán Kató szocialista brigád és a papírgyári konyhán dolgozó Engels Frigyes szocialista brigád már be is jelentette csatlakozását. / VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK XXVIII. évf. 2. szám 1978. január 6., péntek MA: A papírgyár vegyszerei * Egy édes hajnal * Hidegindítás * Forradalmi jubileumi tárlat * A munka eredménye a ' Illést tartott a KISZ városi bizottsága A KISZ városi bizottsága szerdai ülésén a középiskolai KISZ-szervezetek munkáját értékelte, majd megvitatta, hogy az üzemi szervezetek milyen eredménnyel járultak hozzá a pártszervezetek cselekvési programjainak megvalósításához. A gimnázium és a két szakközépiskola KISZ-alapszervezetei már négy éve nem azonosak egy-egy osztályközösséggel. A diákok érdeklődési körüknek, személyes kapcsolataiknak megfelelően választják meg, hogy melyik alapszervezetben kívánnak dolgozni, így úgynevezett vegyes életkorú, vagy vertikális alapszervezetek alakultak ki, amelyeknek elsős és negyedikes diákok egyaránt tagjai. Ez az új rendszer módot ad arra, hogy egy-egy tizennégy éves kiszes előbb és jobban megismerje a mozgalmi munkát, hogy a nagyobb diákoktól közvetlenül tanuljon. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek még ezek a vegyes életkorú közösségek azért is, mert tagjaik más-más osztályba járnak, ami óhatatlanul más-más elfoglaltságot jelent. A mozgalmi programok és a soron következő nevelési feladatok egyeztetése így a pedagógustól és KISZ-vezetőtől egyaránt naagyobb gondosságot követel. Míg az iskolai KISZ-szervezetek tagjainak legfontosabb kötelessége a tanulás, addig az üzemi kiszesektől munkájuk becsületes elvégzését kell megkövetelni elsősorban, KISZ-szervezeteiktől pedig azt, hogy minden eszközzel segítsék elő a munkahelyük pártszervezete által megjelölt feladatok megvalósítását. Ezek közül napjainkban az egyik legjelentősebb a cselekvési programok gazdasági céljainak elérése. A kiszesek a napi munkájukon kívül az ifjúsági mozgalom sajátos, fiatalos eszközeivel járulhatnak ehhez hozzá. Így többek között védnökségek vállalásával, rendkívüli munkaakciók szervezésével. A dunaújvárosi KISZ-szervezetek szinte kivétel nélkül éltek is ezekkel a lehetőségekkel. A magasabb szakmai képzettség megszerzésére ösztönözték a fiatalokat, szakmai versenyeket, pályázatokat hirdettek, tért hódít az alkotó ifjúság, továbbá a kiváló ifjú mérnök, közgazdász, technikus újjászervezték a mozgalom, hiányosságokat feltáró Radar-mozgalmat, megjutalmazzák a kiváló ifjú újítókat. A gazdasági munka javításában általában a nagyüzemek fiataljai járnak az élen. A KISZ- bizotság állásfoglalása szerint a párt cselekvési programjai megvalósításában még hatékonyabban kell közreműködniük a kiszeseknek mindenütt, még ott is, ahol a pártszervezetek megfeledkeztek a feladataik meghatározásáról. mnl Tiltakozás a chilei népszavazási komédia ellen Chilében szerdán, január 4-én a fegyveres erők és a csendőrség megkezdődött a felügyeletével „népszavazás”. A chileieknek „igennel” vagy „nemmel” kell válaszolniuk egyetlen mondatra, amelynek lényege, hogy a Chilét az emberi jogok megsértése miatt elítélő ENSZ-határozattal szemben támogatják-e Pinochet tábornokot. A szavazási komédiában aki nem tudja a nevét aláírni, annak ujjlenyomatával kell szavaznia, jelentették be korábban, de a szerdai szavazáskor mindenkitől vettek ujjlenyomatot. Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozatot tett közzé a chilei fasiszta junta január 4-i „népszavazásával” kapcsolatban, amelyben megállapította, hogy: „az ilyen módszerű népszavazás elrendelése, kötelezővé tétele — a szabad véleménynyilvánítás tényleges lehetősége nélkül — durván sérti az egyetemes emberi jogokat és újabb meggyiltása a fasiszta terrortól sínylődő chilei népnek. Azokra ugyanis, akik nem jelennek meg a népszavazási komédián, vagy kifejezésre juttatják, hogy nem értenek egyet a katonai diktatúrával, kegyetlen megtorlás vár. A népszavazási komédia újabb tiltakozási, illetve a chilei néppel való szolidaritási hullámot indított el szerte a világban. E tiltakozási kampány részeként január 4-én és 5-én a dunaújvárosi üzemek, intézmények dolgozói szolidaritási gyűléseket tartottak, ahol elítélték népszavazási komédiát és felaháborodásukat fejezték ki az emberi jogok megsértése miatt. Kapós volt a virsli, a malachús és a pezsgő. Kereskedelmi gyorsmérleg, decembertől A december — karácsony és szilveszter is e hónapban lévén — mindig alapos erőpróba elé állítja a kereskedelemben dolgozókat. Jól érzékelteti ezt egyebek mellett, hogy a Dunaker Vállalat dolgozói 90 millió 500 ezer forintot — a szokásos havi bevételnél mintegy 20 millió forinttal többet — forgalmaztak decemberben, 19 százalékkal többet, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. A karácsony előtti héten 23,9 millió forintot, a karácsony utáni héten pedig 10,5 millió forintot költöttek vásárlók a vállalat üzleteiben : malachúsból 8 mázsával, virsliből 10 mázsával, halból 16 mázsával, pezsgőből pedig 3 ezer 600 palackkal vásároltak többet, mint egy esztendővel korábban. A Munkásszövetkezet üzleteiben a tavalyi 3,9 millió forinttal szemben az idén 4,3 millió forintot forgalmaztak a két ünnep között a szövetkezet élelmiszerüzletei: virsliből mintegy 30 százalékkal, égetett szeszekből mintegy 20 százalékkal, tejtermékekből pedig mintegy 10 százalékkal adtak el többet, mint az előző év hasonló időszakában. A két kereskedelmi vállalat vezetői szerint az ünnepi ellátás folyamatos és minden tekintetben megfelelő volt, egyedül szaloncukorból nem tudták kielégíteni a vásárlói igényeket. —kj— Óriáspoliphoz hasonlít a kavicsosztályozó szállítószalag-rendszere. A hatalmas csövekben futó szállítószalagok segítségével jut majd el a sóder a beónt*brokerból a ■ kavicsosztályozóba, s onnan a kavicsdepókba, vagy az automata betongyárba. A betonelemgyári rekonstrukcióról készített riportunk a 3. oldalon (Cseh Tibor felvételi:)