Dunaújvárosi Hírlap, 1982. március (27. évfolyam, 18-26. szám)

1982-03-26 / 25. szám

HÍ BV XXXII. évfolyam 25. szám ~ 1982. március 26., péntek ~ Ára: 1,80 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Kérdés a párt-vb-n: Lehetne-e újra dunújvárosi panel Dunaújvárosban? Úl válasz: több igen és kevés nem A legközérdekűbb kérdést a városi tanács elnöke tette fel a városi párt-végrehajtó­bizottság legutóbbi (március 23.) ülésén, amikor megkér­dezte a napirendet előter­jesztő igazgatótól és vezér­­igazgatótól: vajon lehet-e újra dunaújvárosi panelből építeni lakásokat Dunaújvá­rosban? Az előzmény jobbára isme­retes. rozattal Egy miniszteri házá­n már kiöregedett házgyárban leállították a termelést. Ettől kezdve Kecskemétről hozott, jóval drágább elemekből épülnek a dunaújvárosi házak. Ugyan­akkor azonban (és erről la­punk február 9-i számában mi is hírt adtunk) például Pakson viszonylag olcsón, szép nagy lakások épülnek Dunaújvárosban gyártott panelekből. A városi tanács elnöke, mint a párt-vb tagja, azt kérdezte: volna-e 2—3—400 lakástra való kapacitása a BVM dunaújvárosi gyárá­nak? Engl Tibor gyárigazgató elmondotta, hogy az általá­nos leállítás után — meg­rendelés szerint — csak kül­ső falakat (válaszfalakat és térelemeket nem) készíte­nek. Évi 100—200 lakás gyár­tására és 100 lakás szerelésé­­­re ma is van kapacitása az üzemnek. Pakson például kész alapok várják a pane­leket és azok elhelyezése után végzik el a szakipari munkákat. Ilyen megoldásra itthon is készséggel vállal­koznának. Elképzelhető a termelés felfuttatása is, sőt bizonyos mennyiségű válasz­fal előregyártása is. Ezek­ből a panelekből azonban biztonsági előírások miatt legfeljebb kétszintes házak épülhetnek. A városi tanács azonban a területgazdálko­dásra gondolva 4—5 szintes épületeket szeretne. Ez eset­ben viszont elkerülhetetlen lenne egy kisebb mértékű rekonstrukció. A Beton- és Vasbetonipari Művek vezérigazgatója Ko­vács József is a vállalat készségét hangsúlyozta, ami­kor kijelentette, hogy a kér­désre adandó válaszban több az igen, mint a nem. Amen­­­nyiben a vásárló és a gyár­tó érdeke egyezik, akár azon­nal is létrejöhet az üzlet. Legfeljebb nagyságát és lép­tékét kell jól megfontolni, továbbá el kell fogadni az egyszer már „leírt” házgyár termékeinek bizonyos minő­ségi korlátait. A vezérigaz­gató elmondotta, és ezzel a végrehajtó bizottság is egyet­értett, hogy a hazai lakás­építésben frontáttörést a BVM—TIP felhasználását kutató pályázatok eredmé­nyétől lehet várni. Sajnos azonban erre még évekig kell várni. Elhangzott egy szám is: azoknak, akik ma dunaújvá­rosi panelből építenek, 6000 —6500 forintba kerül egy la­kásnégyzetméter. A testület egyébként dunaújvárosi gyár gazdálko­­­dását vizsgáló napirend so­rán megállapította, hogy a nagy rekonstrukció befeje­ződése óta (1980. december 31.) a gyár munkája fokoza­tosan javul, így van ez ak­kor is, ha még az idén is veszteséget terveztek. A múlt évben a berendezések üzembe helyezésén túl a ter­melés szintentartása volt a feladat. Ez utóbbit nem si­került teljesíteni, mert csök­kent a termékek iránti ke­reslet. A kedvezőtlen körül­mények kivédésére új termé­kekkel próbálkozott a gyár. Például garázselemeket ké­szítenek, illetve részt vál­laltak egy csehszlovákiai és iraki exportban. Kiemelt sze­repet kapott a BVM—TIP termékcsalád bevezetése, termékek műszaki és gazda­­­sági előnyeik miatt úgymond igen piacképesek. A 300 ezer négyzetméteres termelői ka­pacitás azonban még nem kihasznált, de reménykednek az érdeklődés és a piac élén­külésében. Az idei tervekről és veszteség csökkentéséről fo­­­lyó testületi vitában elhang­zottak közül figyelmet érde­melnek a következő tények és megállapítások: Az 1981- ben elért 653 millió forintos termelést az idén 685 mil­lió forintra kívánják emelni. Intenzív piacfeltáró munkára van szükség és egyedi ter­mékek gyártására is vállal­kozni kell. A BVM—TIP-hez tartozó termékek gyártását és forgalmazását az eddigi 90 millióról 130 millió fo­rintra kell emelni. A vesz­teségek további csökkentésé­vel a 3 százalékos bérfej­lesztést további 2—3 száza­lékkal lehet növelni. Az év első két hónapjának ered­ményei jók. A felfutás jövő­re fejeződik be, akkorra kell elérni a nyereségszint hatá­rát, ehhez évi 750 millió fo­­­­rint értékű termelésre és rendelésre van szükség. A vezérigazgató elismeréssel szólt a dunaújvárosi gyár vezetőinek törekvéséről, és munkásainak szorgalmáról, kezdeményezőkészségéről. A végrehajtó bizottságnak ha­sonlóan jó véleménye volt a gyár munkájáról. Szárnyashajó, csak hétvégén A MAHART néhány éven át közlekedtette a főváros és Dunaújváros között a szár­nyashajót. Ám ezzel az uta­zási lehetőséggel nagyon ke­vesen éltek. A hatvanezres városból hétköznap öt-tíz, néha még annál is kevesebb utas váltott jegyet a 64 sze­mélyes szárnyashajóra. A MAHART nem tudja tovább viselni a ráfizetést, és az idén már nem közlekedteti hétköznapokon a szárnyasha­jót. A hétvégi szárnyashajó­járatok továbbra is megma­radnak, májustól közleked­nek Dunaújvárosból a Duna­kanyarba és vissza. Munkáslányok verset mondanak Műszak előtt és műszak után verset fehérneműgyári mondanak a munkás­lányok és asszonyok. Sza­valóverseny a gyárban. Negyven vers a fejekben és a szívekben. Nézem az alkalomra ki­csípett lányokat, látom re­megni keblüket és kezüket, hallgatom a jól-rosszul el­mondott verseket, és észre­­veszem, hogy halkan beérik a csoda. Nem is baj, hogy már csak félig figyelem a szava­kat, a költőket. Arra gondolok, vajon hogy hívják azt a magyar­tanárt, aki(k)nek mellére tűznék most egy kitüntetést; vajon az itt pirulok mikor, hol és hogyan lopnak az életükből időt arra, hogy balladákat memorizáljanak; vajon a környezetük érti-e, szereti-e őket a versekért, és észreveszi-e, hogy meg­szépülnek a versektől? Vé­gül arra gondolok, hogy mégis érdemes költővé len­ni Magyarországon. Arany tanár úr, a barsi Simon Pista, a magányos Pilinszki, a lázadó Petőfi, szegény-szegény Attilánk, s a jó Ady Endre, boldog lenne most, hogy húszan, meg akik hallgatjuk őket, újra és újra művészetük tü­­zénél melegítjük a szívün­ket. Napirenden a munkamódszer Ülést tartott a városi pártbizottság Az MSZMP városi bizott­sága tegnap délután ülést tartott. A testület Gadanecz György első titkár előterjesz­tésében megvitatta és elfo­gadta a városi pártbizottság, a végrehajtó bizottság, vala­mint a munka­bizottságok munkamódszerének, munka­rendjének továbbfejlesztésé­re készített programot. Ezt követően a városi pártbizott­ság módosította hatásköri listáját. Majd a végrehajtó bizottságnak a két pártbi­zottsági ülés között végzett tevékenységéről adott szá­mot egy jelentés. A testület ülése bejelentésekkel zárult. Tisztújítás Rendkívüli testületi ülést tartott kedden a KISZ Fejér megyei Bizottsága, amelynek munkájában részt vett Boór Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára és Nagy Jenőné, a megyei tanács elnökhelyet­tese is. A testület megvitatta és elfogadta a KISZ Fejér megyei Bizottsága és a Fejér megyei Tanács közötti, öt évre szóló megállapodást. együttműködési A bizottság az ülésen személyi ügyekben is döntött. Farkas Istvánt, a Dunai Vasmű KISZ-bizottsá­­gának titkárát a KISZ me­gyei bizottság tagjává, és egyben a KISZ Fejér megyei Bizottságának titkárává vá­lasztotta. Összeült az országgyűlés Tegnap délelőtt megkezdte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A képviselők elsőként a jogalkotás hely­zetéről szóló miniszteri beszámolót hallgatták meg. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter expozéjában a ko­­difikációs munka fejlődéséről, az elmúlt évtizedben meg­újuló jogrendszerünkről beszélt, s részletesen szólt a fel­adatokról is, hangsúlyozva a törvények előkészítésének fontosságát, a folyamatosságot és a következetes végre­­­hajtást. Az országgyűlés — amely lapzártakor még tart a­ közművelődési törvény végrehajtásáról szóló miniszteri beszámolóval folytatta munkáját. Az országgyűlés tavaszi ülésszakáról a Fejér megyei Hírlap és a központi napilapok közölnek részletes beszá­molókat. A vasműben és a 26-osoknál Tervek és tettek A környezet védelmére, a rend és a tisztaság megtar­tására a megyei pártbizott­ság határozata nyomán Dunai Vasműben is intézke­­­dési tervet dolgoztak ki. A vállalat párt-végrehajtó bi­zottsága március 22-én vi­tatta meg a tervet. Legjelentősebb eredményt a Duna vízszennyezésének csökkentésében ért el a vas­mű, amit a bírság mérséklő­dése jól kifejez. 1977-ben 17 millió, 1980-ban 235 ezer fo­rint bírságot fizetett a vas­mű. A martinkemencék füst­gáztisztításának megoldása késik. A filter első egysége az első félév végén, a máso­dik egysége pedig augusztus­ban készül el. A Dunai Vasmű folyamat­ban lévő nagyberuházásainál — konverter, kokszolómű — messzemenőkig figyelembe veszik a előírásokat. környezetvédelmi A VII. ötéves terv első éveiben elkészül az erőműi kazánok füstgáztisz­títását szolgáló berendezés. Az intézkedési terv rész­letesen meghatározza a fel­adatokat, s a végrehajtó bi­zottság évenként értékeli majd ezt a tevékenységet. a­­z A 26-os Állami Építőipari Vállalat párt-végrehajtó bi­zottsága március 15-i ülésén vitatta meg a környezetvé­delmi intézkedéseket. Tervük építési területekre, munka­helyekre bontva tartalmazza a feladatokat. A központi la­boratórium az ellenőrzést ki­terjeszti a területeken kelet­kező csurgalékvizek szennye­zettségének vizsgálatára, hogy megelőzzék az élővizek vegyi szennyeződését. A rendszeres munkavédelmi — vezetői — bejárások felada­tai közé beiktatták az épí­tési területek környezetvé­delmi szemrevételezését is. Dunaújvárosból: 5.50, 7.50 és 14.50-kor Budapestről: 8.20, 12.20 és 16.20-kor Három új busz Pestre Február 2-án és 5-én meg­jelent „Mentesítő járat (nem) indul...” és „Mit (nem) vár­hatunk a Volántól ?” című ri­­­­portjainkban a Dunaújváros és Budapest közötti buszköz­lekedés zsúfoltságáról írtunk, s közreadtuk a 20-as Volán forgalomfejlesztési főosztály­­vezetőjének a válaszát, amely szerint új járat beállítására csak 1983. májusában tudnak sort keríteni. A héten felkereste szer­kesztőségünket Németh Gyula, a székesfehérvári 14- es Volán menetrendkészítő csoportvezetője, aki közölte, hogy a megyei közlekedési vállalat vezetői módot talál­tak a dunaújvárosi gond enyhítésére. Két, eddig Ercsi és Dunaújváros között közle­kedő, alig kihasznált busz­járat menetrendjét április elsejétől módosítják, s ezzel lehetőséget teremtenek napi három új budapesti járatpár közlekedtetésére. Az új já­ratok 5.50-kor, 7.50-kor és 14.50-kor indulnak Dunaúj­városból, 8.20-kor, 12.20-kor és 16.20-kor az Engels tér­ről. Útközbn csak Adonyban, Ercsiben és Érden állnak meg. Április 1-től nem köz­lekedik a 6.10-kor és 9.10- kor Ercsibe menő, s onnan 7.25-kor és 10.25-kor vissza­induló két járatpár Az újítás nyereségforrás is Gyorsabban, gyorsabban Kedden délután rendezték meg a vasmű újítóinak ta­nácskozását. Az elmúlt két év eredményeit dr. Répási Gellért vezérigazgató-he­lyettes, műszaki igazgató foglalta össze. Az újítások­ból eredő vállalati megtaka­rítás 1981-ben 176 millió fo­rint volt. A díjként kifize­tett összeg 5,9 millió forint­ra emelkedett a két évvel korábbi 2,3 millió forinttal szemben. A vezérigazgató­helyettes fő feladatnak következő évekre, az anyag-­­ és energiamegtakarítást je­lölte meg. Vélemények a tanácsko­zásról: Dr. Rutai István (kereske­delmi igazgató-helyettes). — Szellemi termékek értéke­sítésével a tavalyi évben vál­­­lalatunk 12 millió forint bevételt ért el. A vasmű mű­szaki gárdájának tudását di­cséri, hogy vásárlóink nagy kohászati kultúrával rendel­kező országok (NDK, NSZK, Svédország, Csehszlovákia) vállalatai. Javaslom, hogy az értékesítési folyamatban — mely népgazdasági, vállalati és egyéni érdek —, a részt­vevők garantált díjazásban részesüljenek, s a díjazás forrása az értékesítésből be­folyt összeg legyen ... Ese­tenként lassúak az illetékes fórumok. Több országban értékesített újításunkra, szel­lemi termékünkre 1979. óta nem kapjuk meg a magyar szabadalmat! Tóth Gusztáv (fejlesztés­vezető, kohászati gyáregy­ség): — Az újításokból elért meg­takarítások területén évek óta a vasmű a legeredmé­nyesebb a kohászati vállala­tok között. A versenyben elért eredményeink ugyan­akkor ezt nem tükrözik ... Tavaly megállapodtak kohászati vállalatok az újt­a­tások kölcsönös cseréjében. Akadozva halad az ügy. Vé­leményem szerint azért, mert nincsenek megfelelő módon ösztönözve az érdekeltek az újítások átvételében. Vincze Ferenc (tervezőiro­da) : — Valamennyiünk cél­ja és érdeke, hogy minden elfogadható ötlet minél gyor­sabban jelenjen meg a ter­melésben. Ebben nagy sze­repe van a kiviteli terveket készítő tervezőknek. Az újí­tás nemcsak a mának, de a holnapnak is szól. Javaslom, hogy a kiviteli tervek készí­tési idejét a szellemi termék értékének arányában állapít­sák meg. Indokolt esetben legyen mód azt rövidíteni, vagy hosszabbítani is. Nagy Ferenc (üzemfenn­tartás): — Az újítási hóna­pok keretében benyújtott újításokat másfél hónap alatt elbírálják. Miért nem lehet ezt a gyakorlatot követni egész évben? Az egyszerű, kis ötlet, ésszerűsítési ja­vaslat is hozhat a maga te­rületén nagy hasznot. Külö­nösen fontosnak tartom munkavédelmi újítások gyors a bevezetését. Hegyi Zoltánné (lemezfel­dolgozó gyáregység) — Az egyszemélyi elbírálónak na­gyon nehéz feladata van. Jó­nak tartom azt a kezdemé­nyezést, hogy a gyáregység­vezető ezt a hatáskörét meg­osztja a gyárrészlegvezetők­­kel. Másik módszer lehet, ha az egyszemélyi elbíráló szak­értői stábbal értékelteti benyújtott újítást. Így a leg­­­jobban hozzáértők monda­nak véleményt még az el­bírálás előtt. A tanácskozáson részt vett Soltész István ipari minisz­terhelyettes, aki felszólalá­sában vázolta a magyar ko­hászat helyzetét. Nagyra ér­tékelte a vasmű újítóinak­­ eredményeit, megköszönte­­ munkájukat, majd 39 újító­nak nyújtotta át a Kiváló Újító kitüntetés különböző fokozatait. A tanácskozás végezetül megválasztotta küldötteit, Hegyi Zoltánnét, Sárai Já­nost, Petrucz Györgyöt, akik a májusi országos értekez­leten 4000 vasműs újítót fog­nak képviselni. Sz. * Dr. Rutai István Tóth Gusztáv Vincze Ferenc Nagy Ferenc Hegyi Zoltánné

Next