Dunaújvárosi Hírlap, 1982. március (27. évfolyam, 18-26. szám)
1982-03-26 / 25. szám
HÍ BV XXXII. évfolyam 25. szám ~ 1982. március 26., péntek ~ Ára: 1,80 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Kérdés a párt-vb-n: Lehetne-e újra dunújvárosi panel Dunaújvárosban? Úl válasz: több igen és kevés nem A legközérdekűbb kérdést a városi tanács elnöke tette fel a városi párt-végrehajtóbizottság legutóbbi (március 23.) ülésén, amikor megkérdezte a napirendet előterjesztő igazgatótól és vezérigazgatótól: vajon lehet-e újra dunaújvárosi panelből építeni lakásokat Dunaújvárosban? Az előzmény jobbára ismeretes. rozattal Egy miniszteri házán már kiöregedett házgyárban leállították a termelést. Ettől kezdve Kecskemétről hozott, jóval drágább elemekből épülnek a dunaújvárosi házak. Ugyanakkor azonban (és erről lapunk február 9-i számában mi is hírt adtunk) például Pakson viszonylag olcsón, szép nagy lakások épülnek Dunaújvárosban gyártott panelekből. A városi tanács elnöke, mint a párt-vb tagja, azt kérdezte: volna-e 2—3—400 lakástra való kapacitása a BVM dunaújvárosi gyárának? Engl Tibor gyárigazgató elmondotta, hogy az általános leállítás után — megrendelés szerint — csak külső falakat (válaszfalakat és térelemeket nem) készítenek. Évi 100—200 lakás gyártására és 100 lakás szerelésére ma is van kapacitása az üzemnek. Pakson például kész alapok várják a paneleket és azok elhelyezése után végzik el a szakipari munkákat. Ilyen megoldásra itthon is készséggel vállalkoznának. Elképzelhető a termelés felfuttatása is, sőt bizonyos mennyiségű válaszfal előregyártása is. Ezekből a panelekből azonban biztonsági előírások miatt legfeljebb kétszintes házak épülhetnek. A városi tanács azonban a területgazdálkodásra gondolva 4—5 szintes épületeket szeretne. Ez esetben viszont elkerülhetetlen lenne egy kisebb mértékű rekonstrukció. A Beton- és Vasbetonipari Művek vezérigazgatója Kovács József is a vállalat készségét hangsúlyozta, amikor kijelentette, hogy a kérdésre adandó válaszban több az igen, mint a nem. Amennyiben a vásárló és a gyártó érdeke egyezik, akár azonnal is létrejöhet az üzlet. Legfeljebb nagyságát és léptékét kell jól megfontolni, továbbá el kell fogadni az egyszer már „leírt” házgyár termékeinek bizonyos minőségi korlátait. A vezérigazgató elmondotta, és ezzel a végrehajtó bizottság is egyetértett, hogy a hazai lakásépítésben frontáttörést a BVM—TIP felhasználását kutató pályázatok eredményétől lehet várni. Sajnos azonban erre még évekig kell várni. Elhangzott egy szám is: azoknak, akik ma dunaújvárosi panelből építenek, 6000 —6500 forintba kerül egy lakásnégyzetméter. A testület egyébként dunaújvárosi gyár gazdálkodását vizsgáló napirend során megállapította, hogy a nagy rekonstrukció befejeződése óta (1980. december 31.) a gyár munkája fokozatosan javul, így van ez akkor is, ha még az idén is veszteséget terveztek. A múlt évben a berendezések üzembe helyezésén túl a termelés szintentartása volt a feladat. Ez utóbbit nem sikerült teljesíteni, mert csökkent a termékek iránti kereslet. A kedvezőtlen körülmények kivédésére új termékekkel próbálkozott a gyár. Például garázselemeket készítenek, illetve részt vállaltak egy csehszlovákiai és iraki exportban. Kiemelt szerepet kapott a BVM—TIP termékcsalád bevezetése, termékek műszaki és gazdasági előnyeik miatt úgymond igen piacképesek. A 300 ezer négyzetméteres termelői kapacitás azonban még nem kihasznált, de reménykednek az érdeklődés és a piac élénkülésében. Az idei tervekről és veszteség csökkentéséről folyó testületi vitában elhangzottak közül figyelmet érdemelnek a következő tények és megállapítások: Az 1981- ben elért 653 millió forintos termelést az idén 685 millió forintra kívánják emelni. Intenzív piacfeltáró munkára van szükség és egyedi termékek gyártására is vállalkozni kell. A BVM—TIP-hez tartozó termékek gyártását és forgalmazását az eddigi 90 millióról 130 millió forintra kell emelni. A veszteségek további csökkentésével a 3 százalékos bérfejlesztést további 2—3 százalékkal lehet növelni. Az év első két hónapjának eredményei jók. A felfutás jövőre fejeződik be, akkorra kell elérni a nyereségszint határát, ehhez évi 750 millió forint értékű termelésre és rendelésre van szükség. A vezérigazgató elismeréssel szólt a dunaújvárosi gyár vezetőinek törekvéséről, és munkásainak szorgalmáról, kezdeményezőkészségéről. A végrehajtó bizottságnak hasonlóan jó véleménye volt a gyár munkájáról. Szárnyashajó, csak hétvégén A MAHART néhány éven át közlekedtette a főváros és Dunaújváros között a szárnyashajót. Ám ezzel az utazási lehetőséggel nagyon kevesen éltek. A hatvanezres városból hétköznap öt-tíz, néha még annál is kevesebb utas váltott jegyet a 64 személyes szárnyashajóra. A MAHART nem tudja tovább viselni a ráfizetést, és az idén már nem közlekedteti hétköznapokon a szárnyashajót. A hétvégi szárnyashajójáratok továbbra is megmaradnak, májustól közlekednek Dunaújvárosból a Dunakanyarba és vissza. Munkáslányok verset mondanak Műszak előtt és műszak után verset fehérneműgyári mondanak a munkáslányok és asszonyok. Szavalóverseny a gyárban. Negyven vers a fejekben és a szívekben. Nézem az alkalomra kicsípett lányokat, látom remegni keblüket és kezüket, hallgatom a jól-rosszul elmondott verseket, és észreveszem, hogy halkan beérik a csoda. Nem is baj, hogy már csak félig figyelem a szavakat, a költőket. Arra gondolok, vajon hogy hívják azt a magyartanárt, aki(k)nek mellére tűznék most egy kitüntetést; vajon az itt pirulok mikor, hol és hogyan lopnak az életükből időt arra, hogy balladákat memorizáljanak; vajon a környezetük érti-e, szereti-e őket a versekért, és észreveszi-e, hogy megszépülnek a versektől? Végül arra gondolok, hogy mégis érdemes költővé lenni Magyarországon. Arany tanár úr, a barsi Simon Pista, a magányos Pilinszki, a lázadó Petőfi, szegény-szegény Attilánk, s a jó Ady Endre, boldog lenne most, hogy húszan, meg akik hallgatjuk őket, újra és újra művészetük tüzénél melegítjük a szívünket. Napirenden a munkamódszer Ülést tartott a városi pártbizottság Az MSZMP városi bizottsága tegnap délután ülést tartott. A testület Gadanecz György első titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a városi pártbizottság, a végrehajtó bizottság, valamint a munkabizottságok munkamódszerének, munkarendjének továbbfejlesztésére készített programot. Ezt követően a városi pártbizottság módosította hatásköri listáját. Majd a végrehajtó bizottságnak a két pártbizottsági ülés között végzett tevékenységéről adott számot egy jelentés. A testület ülése bejelentésekkel zárult. Tisztújítás Rendkívüli testületi ülést tartott kedden a KISZ Fejér megyei Bizottsága, amelynek munkájában részt vett Boór Ferenc, a megyei pártbizottság titkára és Nagy Jenőné, a megyei tanács elnökhelyettese is. A testület megvitatta és elfogadta a KISZ Fejér megyei Bizottsága és a Fejér megyei Tanács közötti, öt évre szóló megállapodást. együttműködési A bizottság az ülésen személyi ügyekben is döntött. Farkas Istvánt, a Dunai Vasmű KISZ-bizottságának titkárát a KISZ megyei bizottság tagjává, és egyben a KISZ Fejér megyei Bizottságának titkárává választotta. Összeült az országgyűlés Tegnap délelőtt megkezdte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A képviselők elsőként a jogalkotás helyzetéről szóló miniszteri beszámolót hallgatták meg. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter expozéjában a kodifikációs munka fejlődéséről, az elmúlt évtizedben megújuló jogrendszerünkről beszélt, s részletesen szólt a feladatokról is, hangsúlyozva a törvények előkészítésének fontosságát, a folyamatosságot és a következetes végrehajtást. Az országgyűlés — amely lapzártakor még tart a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló miniszteri beszámolóval folytatta munkáját. Az országgyűlés tavaszi ülésszakáról a Fejér megyei Hírlap és a központi napilapok közölnek részletes beszámolókat. A vasműben és a 26-osoknál Tervek és tettek A környezet védelmére, a rend és a tisztaság megtartására a megyei pártbizottság határozata nyomán Dunai Vasműben is intézkedési tervet dolgoztak ki. A vállalat párt-végrehajtó bizottsága március 22-én vitatta meg a tervet. Legjelentősebb eredményt a Duna vízszennyezésének csökkentésében ért el a vasmű, amit a bírság mérséklődése jól kifejez. 1977-ben 17 millió, 1980-ban 235 ezer forint bírságot fizetett a vasmű. A martinkemencék füstgáztisztításának megoldása késik. A filter első egysége az első félév végén, a második egysége pedig augusztusban készül el. A Dunai Vasmű folyamatban lévő nagyberuházásainál — konverter, kokszolómű — messzemenőkig figyelembe veszik a előírásokat. környezetvédelmi A VII. ötéves terv első éveiben elkészül az erőműi kazánok füstgáztisztítását szolgáló berendezés. Az intézkedési terv részletesen meghatározza a feladatokat, s a végrehajtó bizottság évenként értékeli majd ezt a tevékenységet. az A 26-os Állami Építőipari Vállalat párt-végrehajtó bizottsága március 15-i ülésén vitatta meg a környezetvédelmi intézkedéseket. Tervük építési területekre, munkahelyekre bontva tartalmazza a feladatokat. A központi laboratórium az ellenőrzést kiterjeszti a területeken keletkező csurgalékvizek szennyezettségének vizsgálatára, hogy megelőzzék az élővizek vegyi szennyeződését. A rendszeres munkavédelmi — vezetői — bejárások feladatai közé beiktatták az építési területek környezetvédelmi szemrevételezését is. Dunaújvárosból: 5.50, 7.50 és 14.50-kor Budapestről: 8.20, 12.20 és 16.20-kor Három új busz Pestre Február 2-án és 5-én megjelent „Mentesítő járat (nem) indul...” és „Mit (nem) várhatunk a Volántól ?” című riportjainkban a Dunaújváros és Budapest közötti buszközlekedés zsúfoltságáról írtunk, s közreadtuk a 20-as Volán forgalomfejlesztési főosztályvezetőjének a válaszát, amely szerint új járat beállítására csak 1983. májusában tudnak sort keríteni. A héten felkereste szerkesztőségünket Németh Gyula, a székesfehérvári 14- es Volán menetrendkészítő csoportvezetője, aki közölte, hogy a megyei közlekedési vállalat vezetői módot találtak a dunaújvárosi gond enyhítésére. Két, eddig Ercsi és Dunaújváros között közlekedő, alig kihasznált buszjárat menetrendjét április elsejétől módosítják, s ezzel lehetőséget teremtenek napi három új budapesti járatpár közlekedtetésére. Az új járatok 5.50-kor, 7.50-kor és 14.50-kor indulnak Dunaújvárosból, 8.20-kor, 12.20-kor és 16.20-kor az Engels térről. Útközbn csak Adonyban, Ercsiben és Érden állnak meg. Április 1-től nem közlekedik a 6.10-kor és 9.10- kor Ercsibe menő, s onnan 7.25-kor és 10.25-kor visszainduló két járatpár Az újítás nyereségforrás is Gyorsabban, gyorsabban Kedden délután rendezték meg a vasmű újítóinak tanácskozását. Az elmúlt két év eredményeit dr. Répási Gellért vezérigazgató-helyettes, műszaki igazgató foglalta össze. Az újításokból eredő vállalati megtakarítás 1981-ben 176 millió forint volt. A díjként kifizetett összeg 5,9 millió forintra emelkedett a két évvel korábbi 2,3 millió forinttal szemben. A vezérigazgatóhelyettes fő feladatnak következő évekre, az anyag- és energiamegtakarítást jelölte meg. Vélemények a tanácskozásról: Dr. Rutai István (kereskedelmi igazgató-helyettes). — Szellemi termékek értékesítésével a tavalyi évben vállalatunk 12 millió forint bevételt ért el. A vasmű műszaki gárdájának tudását dicséri, hogy vásárlóink nagy kohászati kultúrával rendelkező országok (NDK, NSZK, Svédország, Csehszlovákia) vállalatai. Javaslom, hogy az értékesítési folyamatban — mely népgazdasági, vállalati és egyéni érdek —, a résztvevők garantált díjazásban részesüljenek, s a díjazás forrása az értékesítésből befolyt összeg legyen ... Esetenként lassúak az illetékes fórumok. Több országban értékesített újításunkra, szellemi termékünkre 1979. óta nem kapjuk meg a magyar szabadalmat! Tóth Gusztáv (fejlesztésvezető, kohászati gyáregység): — Az újításokból elért megtakarítások területén évek óta a vasmű a legeredményesebb a kohászati vállalatok között. A versenyben elért eredményeink ugyanakkor ezt nem tükrözik ... Tavaly megállapodtak kohászati vállalatok az újtatások kölcsönös cseréjében. Akadozva halad az ügy. Véleményem szerint azért, mert nincsenek megfelelő módon ösztönözve az érdekeltek az újítások átvételében. Vincze Ferenc (tervezőiroda) : — Valamennyiünk célja és érdeke, hogy minden elfogadható ötlet minél gyorsabban jelenjen meg a termelésben. Ebben nagy szerepe van a kiviteli terveket készítő tervezőknek. Az újítás nemcsak a mának, de a holnapnak is szól. Javaslom, hogy a kiviteli tervek készítési idejét a szellemi termék értékének arányában állapítsák meg. Indokolt esetben legyen mód azt rövidíteni, vagy hosszabbítani is. Nagy Ferenc (üzemfenntartás): — Az újítási hónapok keretében benyújtott újításokat másfél hónap alatt elbírálják. Miért nem lehet ezt a gyakorlatot követni egész évben? Az egyszerű, kis ötlet, ésszerűsítési javaslat is hozhat a maga területén nagy hasznot. Különösen fontosnak tartom munkavédelmi újítások gyors a bevezetését. Hegyi Zoltánné (lemezfeldolgozó gyáregység) — Az egyszemélyi elbírálónak nagyon nehéz feladata van. Jónak tartom azt a kezdeményezést, hogy a gyáregységvezető ezt a hatáskörét megosztja a gyárrészlegvezetőkkel. Másik módszer lehet, ha az egyszemélyi elbíráló szakértői stábbal értékelteti benyújtott újítást. Így a legjobban hozzáértők mondanak véleményt még az elbírálás előtt. A tanácskozáson részt vett Soltész István ipari miniszterhelyettes, aki felszólalásában vázolta a magyar kohászat helyzetét. Nagyra értékelte a vasmű újítóinak eredményeit, megköszönte munkájukat, majd 39 újítónak nyújtotta át a Kiváló Újító kitüntetés különböző fokozatait. A tanácskozás végezetül megválasztotta küldötteit, Hegyi Zoltánnét, Sárai Jánost, Petrucz Györgyöt, akik a májusi országos értekezleten 4000 vasműs újítót fognak képviselni. Sz. * Dr. Rutai István Tóth Gusztáv Vincze Ferenc Nagy Ferenc Hegyi Zoltánné