Dunaújvárosi Hírlap, 1987. június (32. évfolyam, 44-52. szám)

1987-06-30 / 52. szám

H­l VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK XXXVII. évfolyam, 52. szám 1987. június 30., kedd — Ára: 2,40 Ft HÍ­RIA*! AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Ülést tartott a megyei tanács Romlik az utak állapota Ülést tartott pénteken a Fejér Megyei Tanács. Miután a tes­tület áttekintette a végrehajtó bizottság előző tanácsülés óta végzett munkáját, a Megyei Választási Elnökség számolt be a május 16-án megtartott időközi választás lebonyolításáról és eredményéről. Ezt követően a pénzügyi és tervosztály vezetői ter­jesztették a testület elé beszámolójukat. Tájékoztatót adott a megyei rendőrfőkapitány a megye közlekedési helyzetéről, a köz­úti balesetek megelőzése és csökkentése érdekében tett intéz­kedésekről, a további feladatokról. Tizenkét milliárd forint értéket képvisel Fejér megye tanácsi kezelésű úthálózata, beleszámítva a hidak, át­ereszek, parkolóhelyek, jár­dák értékét is.­­Nem tarto­zik e körbe a települése­ket összekötő, a közúti igaz­gatóságok által fenntartott országos úthálózat.) A nem­zeti vagyon e részének álla­potáról, kezelésének felté­teleiről számolt be dr. Rá­gá­ny Pálné, a megyei tanács közlekedési osztályának ve­zetője. A megelőző másfél évti­zedben a külterületi utak célszerű hálózatát alakították ki, elvégezték a nem meg­felelő teherbírású hidak megerősítését, számottevően növelték a tömegközlekedés lebonyolítására alkalmas ta­nácsi utak hosszát, majd a VI. ötéves tervben lényege­sen, 18 százalékkal növelték — lakossági összefogással is — a településeken belüli kiépített utak hosszát. A legutóbbi időszakban viszont romlott a tanácsi úthálózat állapota. A jó minőségűnek tekinthető burkolatok aránya 8,5 százalékkal, a megfelelő minősítésűeké 6,3 százalék­kal csökkent, miközben nőtt a nem megfelelő és a tűrhe­tetlen minőségű utak aránya. A települések belterületein levő tanácsi utak terhelése a forgalomszámlálási adatok szerint csaknem 1,4-szerese az országos átlagnak. E ter­helés a megye két legnépe­sebb városában többször na­gyobb, mint a többi telepü­lésen, s két és félszerese a másfél évtizeddel ezelőttinek. Dunaújvárosban 106,7 kilo­méter a tanácsi úthálózat, ez húsz százaléka a megye öt városában levő tanácsi utak­nak. Az öt város összehason­lításában nálunk a legala­csonyabb (72,6 százalékos) a kiépített utak aránya, főként az ismert Pentele városrészi helyzet miatt, ugyanakkor a kiépített utakból a nem por­mentesek aránya 7,1 száza­lék, negyede-ötöde a többi városénak. Gondot okoz, hangsúlyoz­ta a beszámoló, hogy a nagy­községi, községi tanácsoknak sem megfelelő szakembe­rük, sem útkezelői feladatok­ra alkalmas szervezetük nincsen, holott 1983 óta feladatkörükbe tartozik mind az úthálózat fejlesztése, mind az útüzemeltetés. Az egyéb­ként is szűkösen rendelke­zésre álló pénzt kellő hozzá­értés híján aligha tudják a tanácsok igazán jó ered­ménnyel felhasználni. A cél­szerűen megválasztott kar­bantartási, felújítási techno­lógia, a forgalmi rend szak­szerű kialakítása viszont az utak maximális, egyúttal (Folytatás a 3. oldalon) Az országos és a tanácsi úthálózat egységes rendszert alkot. A nemzeti vagyon megőrzését szolgálja az útkarbantartás, útkorsze­rűsítés, amire - sajnos - mostanában kevesebb pénz jut Mégis földszintes garázsok lesznek Egy „huszas” a beugró Tervismertető fórumot tartott a múlt héten a Béke városrészi garázsépítési le­hetőségekről Neszmélyi György, a városi tanács mű­szaki osztályának helyettes vezetője, dr. Kerek András, az ÉPINVEST igazgatója és Farkas Tamás, a Munkás Lakásépítő Szövetkezet ügy­vezető igazgatója, akik az alábbiakról tájékoztatták a többszáz érdeklődőt. A városi tanács alapvető álláspontja, hogy lakóterüle­teken nem építhető garázs.­­Ezért nem került sor mind­máig ilyen célú építkezésre az említett városrészben sem. Ám a Béke körút és a vasút közötti terület pe­remhelyzetére és a lakossá­gi igényekre tekintettel, mó­dosította álláspontját a ta­nács, és engedélyezi a gará­zsok létesítését azzal a meg­szorítással, hogy az építke­zésnek egy-másfél év alatt be kell fejeződnie, a „ga­rázsvárosokban” tapasztal­ható rendezetlenség nem is­métlődhet meg, evégett az építkezésnek szervezetten kell történnie és megfelelő­en be kell illeszkednie városképbe, továbbá előny­­­ben kell részesülniük a ga­rázsok elosztásakor a Béke városrészbelieknek. A mostani alkalommal a MÁV fűtőházi bejárata és a 26-os ÁÉV barabjai közötti terület garázsépítési célú hasznosításáról tájékoztatták a megjelenteket. A most felhasználni terve­zett terület előkészítésének költsége magasabb más te­rületekénél, mert itt ki kell váltani egy feszültség alatt álló 10 kilovoltos elektro­mos vezetéket, egységesen és megnyugtatóan meg kell oldani a vízelvezetést, s a Volán-telepi garázsokénál hosszabb víz-gerincvezetéket kell kiépíteni. A szervezők több tervva­riációt dolgoztak ki a gará­zsok elhelyezésére. Mivel a tételes költségelemzés sze­rint tízezer forinttal drá­gább lenne egy-egy garázs kétszintes beépítés esetén, ezt a tervvariációt elvetet­ték, így a korábban számí­tott 362 helyett összesen 230 garázs épülhet fel két ütem­ben (húsz garázs csak 26-os ÁÉV banképületeinek a elbontása után készíthető el), helyben gyártott BVM- térelemekből. Az egy-egy garázsra jutó építési költ­ség — ennek tételeit ismer­tették a jelenlevőkkel — az első százötven, még az idén megépülő garázs esetében 66 ezer 500 forint. Amennyiben a BVM árat változtat a jö­vő évben, a többi garázs ára ennek megfelelően mó­dosul. A garázsokat a Munkás Lakásfenntartó Szövetkezet üzemelteti. Az évi üzemel­tetési és felújítási költség várhatóan 700—800 forint között lesz. A garázsigénylőket jelent­kezésük sorrendjében elégí­tik ki. A sorrend meghatá­rozásában az ÉPINVEST-hez máris beadható jelentkezés, továbbá az ÉPINVEST-tel megkötött szerződés játszik szerepet. A szerződéskötés feltétele az építési költség harmadának befizetése. Szeptember elseje előtt csak Béke városrészi lakosokkal köthető szerződés, hogy előnyük biztosítható legyen. A tájékoztatót követően több kérdés és észrevétel hangzott el, köztük olyan is, amely drágállta a közölt árat, s amely azt kifogásol­ta, hogy kész tények elé let­tek állítva a városrész lako­sai. A válasz ezekre az észrevételekre az volt, hogy a szervezett építési megol­dástól nem lehet eltekinte­ni, mai árak mellett ezek a reális költségek, a maga­sabb ár a területelőkészítés többletköltségéből adódik. Szól a rádió... Ezúttal azonban nem meg­szokott helyen, otthon lakásban, hanem a lakástex­a­til­ben. bolt előtti telefonfülke­Ahol vonalra várok, nem muzsikára. De a kagyló ezzel mit sem törődik: búgó hang helyett a Kossuth rá­dió reggeli zenés műsorát adja — egyenesben. Nem is háborognék ezen, ha otthon kevésbé cseles, „különbejáratú** készüléken lenne. Mivel azonban erre még csak kilátásom sincsen, beérném már egy olyan rá­dióval is, amely legalább vonalat ad . .. — ksa — Vita a zárszámadásról (3. oldal) Űrhajós Kubából Kedves vendégeket fogad­tak szombaton a kisaposta­­gi repülőtéren, az V. Ko­hász Kupa vitorlázórepülő­verseny színhelyén. Tringer Gyula ezredes, MHSZ-főtit­­kárhelyettes kíséretében ér­kezett Arnaldo Tamayo Mendez kubai űrhajósezre­des, az MHSZ kubai test­vérszervezetének az elnöke, valamint Omar Gonzales, Kuba magyarországi nagy­­követségének katonai és lég­ügyi attaséja. Velük volt Farkas Bertalan, illetve Sai­led Béla alezredes, az MHSZ Fejér megyei titkára. A vendégek először a vá­ros és az MHSZ dunaújvá­rosi szervezetének vezetői­vel beszélgettek, majd meg­tekintették a vitorlázórepü­lő-versenyt. Délután megko­szorúzták Gagarin dunaúj­városi emléktábláját (ké­pünk), majd Arnaldo Ta­mayo Mendez kubai ven­dégmunkásokkal találkozott. Az űrhajósok látogatása vá­rosnézéssel, az uszoda és az új labdajátékcsarnok megte­kintésével ért véget. Gyógypedagógusok tanácskozása Összefogni! „Munkánk célja, hogy tu­datos azoknak életprogramot adjunk a gyerekeknek és felnőtteknek, akik sérülésük, fogyatékosságuk miatt az élet árnyoldalára kerültek. Szakmai konferenciánk min­den résztvevője érzi az el­méleti kutatások hatását a mindennapi munkában. Az emberi méltóság nevében kell tagságunk szellemi ener­giáját a sérültek és a társa­dalom érdekében hasznosíta­ni” — dr. Méhes Józsefnek, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete elnökének ezen szavaival ért véget a szerve­zet tizenötödik szakmai konferenciája szombaton Du­naújvárosban. A háromnapos tanácskozás csütörtöki plenáris ülésén Lányiné dr. Engelmayer Ág­nes elmondta: szó . Napjainkban egyre több esik a sérült emberek művelődéshez való jogáról. Többségüknek azonban nincs módjuk rá, hogy éljenek is vele. Egyrészt azért, mert nincs is információjuk lehetőségekről, vagy a közle­­­kedési nehézségek miatt nem jutnak el a könyvtárak­ba, kulturális rendezvények­re. Pedig a kultúrának és a sportnak számos olyan terü­lete van, ahol a siketek, vakok, a mozgássérültek is a számot adhatnak tehetségük­ről, szorgalmukról, képessé­geikről. Ezek a sikerek nö­velik önbecsülésüket, s ez­által maguk is eredményesen harcolhatnak az őket sújtó társadalmi előítéletekkel. Baranyi Ferenc költő: — Az időtálló műalkotások az emberi kiteljesedést szol­gálják. Egyaránt meríthe­tünk belőlük erkölcsi erőt, lelki cinkosságot. Az értelmi fogyatékosok nem értelmi fogyatékosok. Mindannyiunk feladata, hogy támogassuk őket. Kecskés József, a Magyar Népművelők Egyesületének alelnöke előadásában hang­súlyozta : — A közművelődés gyakorlatában szemléletvál­tozásra van szükség. Az „elit kultúra” mellett a min­denki számára elérhető és befogadható kultúra terjesz­tésére is szükség van. Dallos Györgyné az Értel­mifogyatékosok Országos Szövetségének titkára beszá­molt az egy hónapja önálló­­vá vált szervezet céljairól, feladatairól: — Amit elérhe­tünk társadalmi összefogás­sal az értelmi fogyatékosok érdekében, azt meg kell tennünk! Tagokat, támogató­kat, adományozókat várunk szövetségünkbe. Szeretnénk, ha részt vállalhatnánk szak­mai és társadalmi feladatok megoldásában. tek A konferencián részt vet­nemzetközi szervezetek képviselői: a szovjet, a cseh­szlovák, valamint a brit gyógypedagógiai egyesületek küldöttei is. A résztvevőknek lehetősé­gük volt arra, hogy videó­­vetítéseken megismerkedje­nek az egészségügyi gyer­mekotthonokban folyó peda­gógiai munkával. F. Gy. — Mikor jutott először eszébe, hogy közel a nyug­díj? — Amikor emlékeztettek rá, hiszen van egy jog­szabály, ami szerint egy évvel a nyugdíjazása előtt el kell beszélgetni minden­kivel ... Persze, készül­tem is erre, nem ért vá­ratlanul a nyugdíjaskor — ha nem is érzem tipikus nyugdíjasnak magam! Nyugdíjasként folytatja — Mióta számít dunaúj­városinak? — Huszonhét éve, hét hónapja és huszonegy nap­ja kerültem ide Budapest­ről. Láthatja, valóban nem ért váratlanul a nyugdíj: készültem. 1959-et írtak akkor, és már vezetőnek jöttem, hiszen gyakorló jo­gász voltam évek óta. Pesti születésű? — Nem, Szolnok megyé­ben születtem. Nem aka­rok dicsekedni vele, de tény, hogy szegény csa­ládból származom, apám egyszerű napszámos volt, dolgos ember — már csak ezért sem volt idegen tő­lem ez a dolgos, dolgozó emberekkel teli város. — Több, mint harminc éve bíró, milyen ügyekkel foglalkozott ez idő alatt? — Mindenfélével: a pol­gáritól a büntető ügyekig mindenben bíráskodtam. — Volt olyan ítélete, amit megbánt, olyan ügy, amiben ma másképp dön­tene? — ... Nem. Úgy érzem, mindig sikerült megtalál­nom a reális igazságot. Ez természetesen, nagyon szubjektív ítélet magam­­­mal szemben, de nyugod­tan gondolok vissza min­den ügyemre. — Milyen tulajdonsá­gokkal kell rendelkeznie egy jó bírónak? — Szakmai felkészültsé­gén kívül elengedhetetlen az átlagosnál nagyobb mű­veltség, hiszen egy bíró nagyon sokféle emberrel találkozik, a legegyszerűbb lelkűtől a legbonyolultabb egyéniségekig —, s mind­egyikük ügyében (s lelké­ben!) el kell igazodni. Te­hát pszichológusi, néha pszichiátriai érzékkel is kell rendelkezni. S egyál­talán nem utolsósorban: politikai képzettséggel is. — Utódjában megvannak ezek a tulajdonságok? — Igen. Nyugodtan ■ mondhatom: jól ismerem,­­biszen évek óta itt dolgo­zik. Saját nevelés, büszke is vagyok rá, hogy nem máshonnan hoztak ide el­nököt. — Jó pihenést! — Köszönöm —, de nem hagyom abba a munkát: szeptemberben folytatom tovább, nyugdíjas bíró­ként. Alighanem bontópe­res ügyekben: sajnos, azon a területen a legnagyobb a túlterhelés... Dr. Pomázi Károlyt, dunaújvárosi bíróság elnö­k­két nyugdíjazása alkalmá­ból tegnap búcsúztatták a Városi bíróságon. P. J. bucsút vett a bíró

Next