Dunaújvárosi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-18 / 90. szám

2016. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ Szente Tünde szerkesztőség@dh.pl­.hu Dunaújváros - A krónikák szerint kétszer járt nálunk Kodály Zoltán, először 1954-ben, másodszor 1965-ben. A Munkásmű­velődési Központ és Könyvtár 2004-es Történeti Évkönyvében az áll, hogy a Sztálin Vasmű Énekkara 1954. március végén tar­totta első hangversenyét, amelyen Kodály Esti dal, a Két gömöri népdal, vala­mint a Békesség-óhajtás című művét adták elő. Ez a hangverseny nem csu­pán Sztálinváros nyilvánossá­ga előtt hangzott el. Megjelen­tek a magyar zenei élet legna­gyobb művészei, köztük a ma­gyar zene akkor élő legna­gyobb képviselője, Kodály Zoltán is. A sikeres hangver­seny után Kodály Zoltán elbe­szélgetett a kórus tagjaival, to­vábbi jó munkát kívánva az 1954. március 28-ai sikeres kezdés után. (Sztálin Vasmű Építője, 1954. március 30.) Tóth Lászlóné (Pataki Em­ma) tanyasi (egy tantermes) tanító néniből lett a Móricz Zsigmond Általános Iskola igazgatónője, és városszerte kedvelt Emmuska. Emmuska nagy napja 1965. május 19-én jött el, amikor is az első ének­zenei osztály ballagása alkal­mából Kodály Zoltánt szemé­lyesen fogadhatta és üdvözöl­hette az iskolában. Nagyon iz­gult, de a fogadás jól sikerült - olvasható a Mi, DUNAÚJVÁ­ROSIAK, 157 portré a Face­­book-ról, Miskolczi Miklós szerkesztésében, kiadásában 2015 végén megjelent gyűjte­ményes kötetben. SZERESSÉTEK MEG A ZENÉT! Kodály Zoltán ezen a na­pon meghallgatott egy énekó­rát a 6.a osztályban. Vörös Já­nos tanár úr és lelkes növendé­kei igyekeztek tudásuk legja­vát nyújtani, hogy kellemes perceket szerezzenek a Mes­ternek és kivívják a legna­gyobb elismerést - a kedves vendég dicséretét. Az óra előtti beéneklés után máris megszó­lalt Kodály: - Hogyha így ha­ladnak ezek a gyerekek, nem győzök elég nehezet írni ne­kik. Óra végén pedig e szavak­kal fordult a gyerekekhez: - Szeressétek meg a zenét, hi­szen folyékonyan kottát olvas­ni kevés. A jó zenét kell meg­ismerni és megszeretni. Aki­ben nincs zene, az nem egész ember, csak töredék­ ember. Majd a felnőttekhez for­dult.­­ Ez a legfontosabb. Ze­neszerető embereket nevelni, nemcsak muzsikusokat. E tör­ténetre a Móricz Zsigmond Általános Iskola jubileumi év­könyvében talál rá a figyelmes olvasó (Ötven év, 1954-2004). Ugyaninnen megtudjuk, hogy a Bartók Béla Művelődési Házban rendezett hangverse­nyen Palestrina, Lassus, Vival­di dallamai mellett felcsendül­tek gyermekhangokon a nagy magyar zeneszerzők: Bartók Béla és Kodály Zoltán, a nagy páros kórusművei is. Csodála­tos élményt jelentett a 4-8. osztályosokból álló kórus elő­adásában Kodály Pünkösdölő című műve. Felemelő és fe­lejthetetlen nap volt ez. A tan­év utolsó napján virágillat jár­ta be az osztálytermeket. Eb­ben az évben végzett az első zeneis osztály, s mondott bú­csút az iskolának. ESZTÉTIKAI ÉLMÉNY SZÜ­LETÉSE Bejegyzés az iskola ven­dégkönyvébe: „Kodály Zoltán 1965. május 19-én örömmel látta az iskola fejlődését, előre látja szép jövőjét. Dunaújváros gyermekei! Teremtsétek meg a helyi hagyományokat, hadd mondják egyszer rólatok: Ki­vívta a dunaújvárosi nevet. (Aláírás:­ Kodály Zol­tán”. Az Info Dunaúj- mmu város 2015. márciusi számában az iskola legutóbbi jubileumára jelent meg a fenti rész­let. A cikkben a követ­kezőt írják magukról: „Kodály elképzelései alapján kezdődött el a munka, és büszkék va­gyunk arra, hogy az el­telt 60 év eredményei igazol­ják Kodály Zoltán biztató sza­vait. Arra törekszünk, hogy az esztétikai érték befogadására képes, szelektálni tudó, ízlés­sel rendelkező fiatalokat ne­veljünk, akik a többi művésze­ti- és tudományág területén is biztosan mozognak, önálló al­kotásra képesek. A „Kodály­­módszer” alkalmazása, amely a magyar népi kultúrán alap­szik, az emberi érzelmek kife­jezése. Interpretálása örök ér­tékű művek által, annak átélé­se, az esztétikai élmény meg­születése a nevelés, a szemé­lyiségformálás legfontosabb eszközei iskolánkban. mmm Ezért kiemelt szerepe van a művészeti mun­kának: öt kórusunk vá­rosi, országos és külföl­di fesztiválok, rendez­vények állandó fellépő­je. Alsó tagozaton az órarendbe épülő, rend­szeres néptánc oktatás folyik, a kicsik és a fel­sős néptáncosok emlé­kezetes műsorokkal örvendez­tetik meg a közönséget.” A Tóth Lászlónét, majd Fa­­uszt Ferencet követő Jankó Ár­pád iskolaigazgató a ’’...hogy itt is legyen muzsika” - Feje­zetek Dunaújváros zenei életé­ből, 2002-ben kiadott könyv­ben ekként emlékezik: „A komplex zenei nevelés, a Ko­­dály-módszer gyakorlati ta­pasztalatainak kézzelfogható közelsége ekkor számtalan vendégcsoportot vonzott az in­tézménybe. Külföldi pedagó­gusok látogatták az órákat, s elragadtatással nyilatkoztak a gyerekek produkciója hallatán. Kodály Zoltán özvegye 1974. május 10-én látogatott el az is­kolába.” VÁROSTÖRTÉNETEK Akiben nincs zene, az csak töredék­ ember... Kodály visszatérő vendégünk volt A Móricz iskolában büszkék arra, hogy az eltelt hatvan esztendő eredményei igazolják a Mester biztató szavait Kodály Zoltán a Móricz iskola első ének-zenei osztály ballagása alkalmából, 1965. május 19-én látogatott a városba, ekkor meghallgatott egy énekórát is a 6.a osztályban Kodály Zoltán (1882-1967) A Pázmány Péter Tudo­mányegyetem magyar-né­met szakán és a Zeneaka­démia zeneszerzés tan­szakán végezte tanulmá­nyait. 1906-ban bölcsész­­doktori fokozatot szerzett. 1905-ben megkezdett népzenegyűjtő munkája során ismerkedett meg Bartók Bélával. Berlini és párizsi tanulmányút után a Zeneakadémia tanára. A Nyugatban és a Pesti Naplóban főként népzenei írásai jelentek meg. Hazai és külföldi siker követte a Psalmus Hungaricus és a Székelyfonó bemutatóját. A Galántai táncok, a Föl­szállott a páva és a Con­certo megbízásokból ké­szült. 1948-ban megala­kította a Magyar Népzene Tára szerkesztőségét. Az MTA elnöke (1946-49). Zeneszerzői életműve több évszázados európai műzenei és a magyarság népzenei hagyományában gyökerezik. Tudományos munkájának köszönhető a magyar népzene érté­keinek feltárása, feldolgo­zása és publikálása. A ma­gyar kóruskultúrában új korszakot teremtett. A ze­nei nevelés érdekében ki­fejtett sokoldalú munkás­sága világszerte „Kodály­­módszerként" vált ismert­té. Kossuth-díjas (1948, 1952, 1957) (Forrás: Ma­gyar Nagylexikon) FÓKUSZ DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP • 5 további képek, információk duolty DH Online WiDneTEc

Next