Dunaújvárosi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-18 / 245. szám
2 • DUNAÚJVÁROSI HÍRLAPKRÓNIKA RÖVIDEN Modern rabszolgaság Budapest (mti) - Az emberkereskedelem mai modern kori rabaszolgaság és egyre több embert érint - hívta fel a figyelmet Hegyaljai Mátyás, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára az áldozatsegítés és emberkereskedelem témakörében megrendezett, „II. Mennyit érsz?” című szakmai konferenciát megelőző sajtótájékoztatón, hétfőn Budapesten. Amerikai elnökválasztás Washington (mti) Gyúlékony anyagot dobtak be ismeretlenek a Republikánus Párt egyik észak-karolinai irodájába. Az incidens az észak-karolinai Hillsboroughban történt, s először a Charlotte Observer című helyi lap adott hírt róla. A lap szerint a pártiroda melletti épületre „náci republikánusok, ki a városból!” feliratokat festettek. Sérülés nem történt. Donald Trump republikánus elnökjelölt „Hillary Clintont képviselő állatok” támadásáról beszélt. Reménytelen a helyzet Luxembourg (mti ) -Szíriában reménytelennek tűnik a helyzet - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tagországok külügyminisztereinek luxembourgi tanácskozásának szünetében hétfőn. Szijjártó Péter újságírók előtt úgy vélekedett: a békés megoldás lehetősége távolinak tűnik. Alaptörvény-módosítás ORSZÁGGYŰLÉS Új egység, vagy új megosztottság a népszavazás után Budapest (mti) Az október 2-ai kvótanépszavazáson létrejött új egység felülírja a pártpolitikai határokat, és azért olyan széles, sokszínű, erős, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben az általa benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat vitáját megnyitva. Expozéjában a kormányfő úgy fogalmazott: a Magyarországért létrejött új egység nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar; az új egység törekvése, hogy „megtartsa Magyarországot magyar országnak”. Az új egység azért jött létre - folytatta -, hogy kifejezze azt „a magyar néplélekből származó elemi igényt”, miszerint „hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni”. Szavai szerint azért szükséges az új egységet alkotmánymódosítással a hetedikkel - is kifejezni, mert a népszavazás a migránskérdésen túlnyúlva valójában az alkotmányos identitásunkról szólt. „Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is” - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta, a magyar önállóság ismét veszélyben van, mert újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs már szükség a nemzetekre, akik szerint a világnak globálisan befogadónak kell lennie, a határokat el kell tüntetni, akiknek „az az álmuk, hogy a világ, de legalábbis Európa összeolvad egyetlen hatalmas tömeggé, amely eltünteti a nemzeti hagyományokat, kultúrákat, nyelveket és törvényeket”. A kormányfő szerint azonban a Magyarországért létrejött új mondta az európai egyesült egység azt akarja, hogy meg államok, az új európai birodamaradjanak a nemzetek Euró lom hívei fel akarják számolpában, a népszavazáson ezt ni a nemzeteket, „Brüsszel erősítették meg az emberek kezébe adnák a kulcsot, a fő- 98 százalékos egyetértésben. Jelős és demokratikus nemzet Hangsúlyozta, ragaszkodó döntéshozatalt felváltanák nak hozzá, hogy minden egy arctalan bürokrácia direknemzet dönthessen a saját tóriumával”, sorsa felől, azt szeretnék, ha Az alaptörvény módosítása megőrizhetnék Európa sok arról szól, hogy az „európai színűségét. Ezzel szemben szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk, és nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban” - hangoztatta Orbán Viktor. Orbán Viktor arra kérte a pártokat, rövid időre tegyék félre pártpolitikai szempontjaikat. Október 2-án 3,3 millió baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos választópolgár állt ki Magyarországért, „javaslom, kövessük a példájukat” - kért támogatást a javaslatnak. A Jobbik elnöke szerint a népszavazás nem új egységet, hanem új megosztottságot teremtett az országban. Vona Gábor közölte, a népszavazás után Magyarország rosszabb helyzetbe került, mint előtte volt. Azt mondta: nem fedi a valóságot és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Magyarországon sokkal többen ellenzik a kötelező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Hozzátette: sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. A Fidesz a népszavazással csak magának akart politikai sikert elérni - értékelt. Vona Gábor szólt arról is, hogy a népszavazással a szocialistáknak is érvet adtak, ugyanis annak van alkotmányjogi logikája, hogy eredménytelen népszavazás után mennyire van joga az Országgyűlésnek az alaptörvényt módosítani. Megjegyezte, ennek a felvetésnek a szocialisták részéről morális alapja nincs. Azon véleményének is hangot adott, hogy a népszavazással Brüsszel kezébe adtak egy aduászt. A vezérszónokként felszólaló pártelnök azzal indokolta, hogy részt vesznek a vitában, hogy azt hazafias kötelességüknek tartják. Orbán Viktor miniszterelnök (középen, elöl, jobbra) az alaptörvény hetedik módosításának vitáját megnyitó expozéját tartja Egyéves Zákány (mti) A kombóképen kerítéssel és pengésdróttal zárják le a magyar-horvát zöldhatár utolsó szakaszát Zákány közelében 2015. október 17-re virradó éjjel, alul a növények által benőtt kerítés egy évvel később, 2016. október 17-re virradó éjjel Az MSZP nem vesz részt Az MSZP nem vesz részt hatalmazást a Fidesznek az alaptörvény hetedik az alkotmánymódosításmódosításában, az arról ra, a miniszterelnök és szóló hétfői vitától és a * a kormánypárt egy kikésőbbi szavazástól is többség véleményére távol maradnak a kép- hivatkozik. „Diktátor térviselői - erősítette meg pá" a kisebbség akaratát sajtótájékoztatón a szó- ráerőltetni a többségre, cialisták frakcióvezető- ezzel a miniszterelnök helyettese, és a Fidesz csak saját Varga László azt mond- hatalmi érdekeit szólta, senki nem adott fel gálja - szögezte le. 2016. OKTÓBER 18., KEDD további képek, információk duolty DH Online Kósa: új összefogás született Miniszterelnök kezdeményezte népszavazáson még sohasem vettek részt ennyien Székesfehérvár (bkl, gp) -Új összefogás született - fogalmazott a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatóján. A Fidesz vezetése a múlt héten országjárás során értékelte a népszavazás eredményét, és mondott köszönetet a mozgósításban résztvevők Köszönetet mondott a mozgósítóknak nek. Székesfehérvárra Kósa Lajos, a párt parlamenti frakcióvezetője látogatott el, aki a városházán lezajlott találkozó előtt sajtótájékoztatót tartott. - Miniszterelnök kezdeményezte népszavazáson még sohasem vettek részt annyian, mint október 4-én - fogalmazott. S bár Magyarországon több, mint nyolcmillió a választásra jogosultak száma, 5,5 milliónál többen még sohasem vettek részt voksoláson, függetlenül annak tétjétől. Ennek ez 5,5 milliónak több mint a felét teszi ki a kvótaellenes népszavazáson részt vevő 3 millió 362 ezer polgár, akiknek 98 százaléka szavazott nemmel. A Fideszre a listán 2014-ben 2,3 millióan szavaztak. Ez tehát azt jelenti, hogy október 4-én pártszimpátiától függetlenül mondtak nemet egy csomóan a kötelező kvótára. Ezért beszélhetnek új szövetségről - mondta. Az eseményen jelen volt Cserna Gábor Dunaújváros polgármestere, Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere, Fejér megye országgyűlési képviselői közül Varga Gábor, Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Törő Gábor, Tessely Zoltán, valamint dr. Molnár Krisztián, a Fejér megyei közgyűlés elnöke. A képen balra Cser-Palkovics András, Vargha Tamás, Kósa Lajos, Törő Gábor, Varga Gábor, Cserna Gábor, Tessely Zoltán és dr. Molnár Krisztián