A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja, 1910-1911
Történeti visszapillantás
TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS. A királyi magyar tudomány-egyetemet eredetileg Pázmány Péter bíboros-prímás 1635 május 12-ikén, hittudományi - és bölcsészettudományi karral, Nagy-Szombatban alapította és a Jézustársaságra bízta. Alapítványlevelét II. Ferdinánd római császár és magyar király 1635 október 18-án kelt aranypecsétes kiváltságlevelével megerősítette, és a nagyszombati főiskolát a római szent birodalom és más egyetemek szokásos jogai s szabadalmaival császári és királyi hatalmánál fogva felruházta. Ünnepélyes megnyitása az alapító bíboros által azon évi november 13-án Dobronoky György rektor alatt történt. A hittudományi és bölcsészettudományi karhoz 1667-ben a jogtudományi járult, mely Losy Imre és Lippai György prímásoknak e célú hagyományaiból, végrendeletük végrehajtóinak január 2-án kelt oklevelével, négy tanszékkel alapíttatott és azon hó 16-án ünnepélyesen megnyittatott. A három karból állott egyetemet Mária Terézia királynő oltalma és igazgatása alá vette, kir. kegyúri jogánál fogva az 1748. évi XII. t.-c. értelmében 1769 július 17-én a földvári apátság jószágaival megajándékozta, a fennállott karokhoz az orvosit kapcsolta, a tanszékek, tantárgyak számát szaporította és egyetemünknek új tanterv szerinti átalakítását 1769 december 11-én elrendelte. Az új intézkedések 1770 október 29-én kiadatott szabályzat nyomán, az 1770—71. tanév kezdetén léptek életbe, amidőn az orvosi kar is megkezdette tanításait. A Jézus-társaságnak 1773-ban történt feloszlatása után, melynek tagjai a hittudományi és bölcsészeti tanszékeket látták el, Mária Terézia 1774 augusztus 19-én kelt elhatározásával azon rend nagy- 1.