Egyetemi beszédek, 1873-1874. tanév, Királyi Magyar Tudományegyetem
Hatala Péter rektor leköszönő beszéde
, az egyetemi törvényjavaslat— készen áll, s hiszszük, hogy a szellemi munkások, a nemzet képviselői gyorsan hozzá fognak a nagy munkához, a culturpolitika megmérhetlen horderejű tényéhez, mely a nemzeti közművelődés alapját és biztosítékát lesz eredményezendő. . . Nem bocsátkozhatom az egyetemre vonatkozó törvényjavaslat bírálatába, de bátorkodom néhány észrevételt kockáztatni azon közoktatási politikát illetőleg, melynek szelleme ama törvényjavaslatot átlengi. A tudomány fejlődése, s ennélfogva az egyetem szellemi haladása , szükségkép követeli a szabadságot, a kutatás szabadságát, ... ahol hiányzik a tudomány szabadsága, ott a szellemi, a tudományos élet elhal. . . Egyetemi tanszéken, a tudomány szabadsága azonos a tanár ama függetlenségével, mely a tudományos kutatás eredményeinek szabad hirdetését biztosítja. . . . Ez, t. e. k. kútfúrása az egyetem szellemi fejlődésének, s nélküle a szellemi élet egyátalán lehetetlen. ... E biztosítékot pedig megadja a nevezett törvényjavaslat. Indokolásában ugyanis azt halljuk : „A tanítás szabadságát, a törvényjavaslatban felsorolt egyéb intézkedéseken kívül mindenek felett, két módon lehet legszilárdabbul biztosítani : j er azáltal, hogy a tanárok anyagi helyzete, egész életük tartamára akként legyen biztosítva, hogy munkatehetetlenné válásuk esetére is ne csupán a kormány jóakaratából, hanem törvény rendeleténél fogva nyerjenek nyugdíjt. Biztosítani lehet továbbá a tant-