Egyetemi beszédek, 1905-1906. tanév, Királyi Magyar Tudományegyetem
Demkó György rektor leköszönő beszéde
Tisztelt Egyetemi Közgyűlés! Istenhez fohászkodva foglaltam el egy évvel Bevezetés, ezelőtt ezt az ősi rektori széket: Istennek mondok szívből hálát most, midőn arról lelépek. Legyen Neki, az ideák tiszta valódiságának, örök hála és dicsőség mindazokért a lelki és testi kegyelmekért, melyekkel a lefolyt 1904/905. tanévben emberi gyengeségünket támogatta. Legyen áldás tudományos munkánkon, fáradozásunkon, melylyel az Ő legtökéletesebb örök világrendjét az anyag, szellem és hit hármas világában — az édes magyar haza javára, a magyar nemzet boldogítására — a megvalósításhoz közelebb vinni iparkodtunk. Az új egyetemi tanévet megnyitó mai ünnepélyünk hagyományos programmjának főbb pontjait az egyetemi önkormányzat alapján a folyó tanévre megválasztott Lektor Magnificusnak és az egyetemi Senatusnak beiktatása s ezzel kapcsolatban a székfoglaló rektori s tanévmegnyitó dékáni beszédek képezvén, rektori beszámolómra csak rövid pár perczet kérek a mélyen tisztelt közgyűléstől. Az 1904/905. tanév immár sajtó alól kikerült történetének vázlatos ismertetésében szándékosan mellőzöm azokat a mozzanatokat, melyek az „infandum