Egyetemi beszédek, 1929-1930. tanév, Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem

Doleschall Alfréd rektor székfoglaló és tanévnyitó beszéde

1922 február 6-án Washingtonban létesült Egyezménye1 nyomán a tengeralattjárók szabálytalan támadását is készülnek büntetőjogilag minősíteni. Ilyképen bizonyos szűk határok között valósággal úgynevezhető nemzetközi kriminalitásnak contourjai bontakoznak ki. Melynek az a jellemző vonása, hogy magának a bűncselekmény tényálladékának construálása, sőt itt-ott még az alkalmazandó büntetés és a bűnvádi eljárás kereteinek meghatározása is közvetetlenül nemzet­közi jogon történt. Aminek példája, hogy a tengeralatti kábelek védelméről létesült 1884. évi Egyezmény, amikor az egyes államokra bízta ugyan a részletes büntető­­rendelkezéseknek megszervezését, mégis saját tekintélyén határozta meg az alkalmazandó büntetések nemét és a bűncselekményeknek hivatalból üldözendőségét. Vagy a fehérkereskedelem elnyomása végett 1910-ben létesült conventio, amelyik szabatosan írja körül az általa meg­szerveztetett bűncselekményeknek tényálladékát, melyet utóbb már a Nemzetek Szövetségének patronátusa alatt 1921-ben kötött pótegyezményben ismét nemzetközi jogon kiegészítettek, egyidejűleg elrendelvén, hogy a szóban levő bűncselekményeknek kísérlete és előkészü­letei is büntetendők. A nyílt tengeren történt hajó­összeütközések alkalmával egy 1910-ből való nemzet­közi megállapodásban kötelezővé tett segélynyújtásnak elmulasztását ugyancsak magában az Egyezményben jelentették ki büntetendőnek. Minden esetben azonban, amikor maga a nemzetközi jog közvetetlenül kriminalizált, ebbeli rendelkezéseinek életbeléptetését és végrehajtását megfelelő törvényhozási intézkedések foganatosításának módján az egyes államokra i* Karl Strupp: Documents pour servir ä l’histoire du droit des gens, V. k. 633 lap.

Next