Králik Alajos: A csődtörvény (1881. évi XVII. tövényczikk) (Budapest, 1881)
Első rész: Anyagi intézkedések
l kezés és kezelés jogát és aogy ezt, a bukott hitelezőinek kielégítése végett, a tömeggondnok szerzi meg. A vagyonnak, elvétele a csődnyitás legelső hatása. Mennél több vagyont vesz el a törvény a bukottól, annál többet kapnak a hitelezők kielégítésül és mennél foganatosabb módon történik a vagyon elvétele, annál biztosabban jutnak a hitelezők pénzükhöz. Erről a 3. §-nál többet, e helyütt értelmezni kell, minő terjedelemben veszíti el a bukott vagyoni rendelkezését. Elveszíti »végrehajtás alá vonható összes vagyona« fölött. Régi törvényünk ez irányban szigorúabb volt; 32-ik §-a szerint csődnyitás után a bukott »semminemű vagyonáról« szabadon nem rendelkezhetett, kivételt csak a tisztviselőnek hivatalbeli fizetése képezett. Ez a szigor összhangban volt az 1840-ben, a külföldön, Angliában és Francziaországban még mai nap is érvényben álló felfogással, mely a bukott helyzetét öntudatosan súlyosabbra mérte, mint a polgári végrehajtás alatt állóét, elvévén tőle azt is, amit polgári végrehajtás esetében megtarthatott magának. Előjog volta külföldön, hogy csődnyitással a bukottat minden jelenlegi és jövendőbeli vagyonából ki kell vetkőztetni, régebben meztelenre vetkőztették. Amié csak volt, a hitelezők kielégítésére fordult. Az emberségesebb irány a franczia forradalmon veszi kezdetét. A törvények ugyan nem igen változtak, de a gyakorlat, nálunk is, enyhe volt és a törvény ellenére meghagyta a bukottnak a megélhetés minimumát. A megélhetés ezen minimumát bőven biztosítja a bukottnak az új törvény. A csődnyitáskori vagyonból a bukott kezén marad mindaz, ami végrehajtás alá nem vonható."És a csődnyitás utáni szerzeményből az, ami családjának fenntartására szükséges. 5. §. II. Végrehajtás alá nem vonható vagyon. Azon vagyona felett, mely végrehajtás alá nem vonható, a bukott csődnyitás után is szabadon rendelkezhetik. Az egész törvény polgári viszonyokat szabályoz és ennélfogva a polgári végrehajtás értendő, nem pedig másnemű, például az adóvégrehajtás. Meg kell tehát a bukott kezén hagyni mindazt, amit tételes rendelkezésnél fogva végrehajtási úton tőle nem lehetne elvenni. Alkalmazandók lesznek tehát a törvk rendtartás végrehajtási részének megfelelő szakaszai, a fizetések tekintetében az 1877. XXXI., az atyának és anyának haszonvétele tekintetében a gyúmai törvény 1877. XX. 16, 43, 54 §§. A felfüggesztett birák és birósági hivatal-