Králik Alajos: A csődtörvény (1881. évi XVII. tövényczikk) (Budapest, 1881)

Első rész: Anyagi intézkedések

l­ kezés és kezelés jogát és a­ogy ezt, a bukott hitelezőinek kielégítése végett, a tömeggondnok szerzi meg. A vagyonnak, elvétele a csődnyitás legelső hatása. Mennél több vagyont vesz el a törvény a bukottól, annál többet kapnak a hitelezők kielégítésül és mennél foganatosabb módon történik a vagyon elvétele, annál biztosabban jutnak a hitelezők pénzükhöz. Erről a 3. §-nál többet, e helyütt értelmezni kell, minő terje­delemben veszíti el a bukott vagyoni rendelkezését. Elveszíti »v­é­g­r­e­­haj­tás alá vonható összes vagyona« fölött. Régi törvényünk ez irányban szigorúabb volt; 32-ik §-a szerint csődnyitás után a bukott »semminemű vagyon­á­r­ó­l« szaba­don nem rendelkezhetett, kivételt csak a tisztviselőnek hivatalbeli fizetése képezett. Ez a szigor összhangban volt az 1840-ben, a külföl­dön, Angliában és Francziaországban még mai nap is érvényben álló felfogással, mely a bukott helyzetét öntudatosan súlyosabbra mérte, mint a polgári végrehajtás alatt állóét, elvévén tőle azt is, a­mit pol­gári végrehajtás esetében megtarthatott magának. Előjog volta kül­földön, hogy csődnyitással a bukottat minden jelenlegi és jövendőbeli vagyonából ki kell vetkőztetni, régebben meztelenre vetkőztették. A­mié csak volt, a hitelezők kielégítésére fordult. Az emberségesebb irány a franczia forradalmon veszi kezdetét. A törvények ugyan nem igen változtak, de a gyakorlat, nálunk is, enyhe volt és a törvény elle­nére meghagyta a bukottnak a megélhetés minimumát. A megélhetés ezen minimumát bőven biztosítja a bukottnak az új törvény. A csőd­nyitáskori vagyonból a bukott kezén marad mindaz, a­mi végrehajtás alá nem vonható."És a cső­dny­it­ás utáni szerzeményből az, a­mi családjának fenntartására szük­séges. 5. §. II. Végrehaj­tás alá nem vonható vagyon. Azon vagyona felett, mely végrehajtás alá nem vonható, a bukott csőd­nyitás után is szabadon rendelkezhetik. Az egész törvény polgári viszonyokat szabályoz és ennélfogva a polgári végrehajtás értendő,­­ nem pedig másnemű, például az adóvégrehajtás. Meg kell tehát a bukott kezén hagyni mindazt, a­mit tételes rendelkezésnél fogva végrehajtási úton tőle nem lehetne elvenni. Alkalmazandók lesznek tehát a törvk­ rendtartás végrehajtási részé­nek megfelelő szakaszai, a fizetések tekintetében az 1877. XXXI., az atyának és anyának haszonvétele tekintetében a gyúmai törvény 1877. XX. 16, 43, 54 §§. A felfüggesztett birák és birósági hivatal-

Next