Teleszky István: Örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához (Budapest, 1876)
4 rendnek elkerülhetlen követelménye, s ebben, úgy az általános jogérzetben, létezésének legbiztosabb alapját találja fel. — Addig, mig az állam az egyéni jogokat, az egyesek vagyonjogait elismerni és megvédeni fogja, gondoskodnia kell arról is, hogy a jogok és kötelezettségek alanyának elhalálozása által támadt iir az örökösödés szabályainak alkalmazása mellett betöltessék. Helyesen mondja Walter :1 «Durch den Tod hört der Wille und die persönliche Kraft, wodurch das Vermögen zusammen gehalten wurde, auf; es ist also nun thatsächlich ohne Eigenthümer, herrenlos. Es ist nun eine dreifache Behandlung desselben möglich. Entweder gibt man es Jedem zur Occupation preis; dieses würde zu den grössten Unordnungen führen, und die Rechte der Gläubiger dadurch auf das Empfindlichste verletzt werden. Oder die Staatsgewalt zieht es zur beliebigen Verwendung für ihre Zwecke ein; dadurch wäre zwar für die Ordnung gesorgt, aber es würde dadurch alles Interesse am Sparen und Hinterlassen eines Vermögens gelähmt werden. Oder das Gesetz verfügt über die Nachfolge in einer Weise, wodurch das Interesse der Ordnung, der Gläubiger und des Erblassers möglichst in Einklang gebracht sind.» Ha nem akarjuk, hogy minden halálozás a jogrend folyamába beledobott egy-egy nagy darab kő legyen, ha az örökösödési jog megtagadása s az állam elfoglalási jogának érvényre emelése által évezredek során szentesitett jogokat és jogtudatot megbolygatni, az egyéni jogokat az állami omnipotentiának feláldozni, s ez által a taka- 1 Naturrecht und Politik. 189. §.