Szokolay István: A magyar házi ügyvéd, a köz életben előforduló mindenféle iromány-példákkal (Pest, 1853)

Általános polgári törvénykönyv

ELSŐ SZAKASZ. Némelly személyt illető viszonyok. Itt polgári törvénykönyvünk azon kétségbe vonh­at­­lan elvet mondotta ki világosan, miszerint: „Minden em­ber bir veleszületett, már magából az észből kivilágló jo­gokkal. Innen a rabszolgaság, s örök szolgaság nem enged­tetik meg. Minden rabszolga szabad, mihelyt ausztriai te­rületre vagy hajóra lép, vagy külföldön bár­milly czím alatt ausztriai alattvalónak rabszolgául átengedtetik. A büntető codex az ellenkezőleg cselekvőket 1 — 5 s a foly­tonos rabszolga-kereskedést 10 — 20 évi su­lyos börtönnel bünteti. Bizonyos személyek a törvény különös utalma alá állitattak, u. m. gyermekek kik a hetedik, serdületlenek kik a 14-dik, s kiskorúak kik a 24-dik évet még túl nem haladták; továbbá a dühöngök, őrültek, kábák, kijelentett tékozlók, s végre a távollevők s községek. TÁVOLLEVŐK. • r­ v A távollevőkről meg kell jegyezni, mikép kétség tá­madván, valloma a távollevő él-e vagy meghalt, meghaltnak csak akkor fog vélelmeztetni, ha 1. Születésétől 80 év múlt el, és holléte nem tudatik. 2. Ila tartózkodási helye 30 évtől ismeretlen.. 3. Ila háborúban nehéz sebbe esett , vagy hajótöréskor az azt szenvedő ha-

Next