Szokolay István: A Magyar-, Erdély-, Horvát-, Tótországba behozott köz-jegyzőség az összehasonlító jogtudomány alapján (Pest, 1858)
Első fejezet. Alapismeretek
ELSŐ FEJEZET. Alapismeretek. 1. §. A közjegyzőségnek, s közjegyzőknek fogalma. Közjegyzőség alatt azon államintézet értendő, melynek használata által az állampolgároknak lehetővé tetetik, hogy jogügyleteik felett az arra különösen meghatalmazott személyek által 2) magoknak közokiratokat szerezhessenek.2) Államintézet a közjegyzőség, nemcsak azért, mert különös befolyással van az állam czéljainak előmozdítására, mit ez intézmény alapjainak s hasznainak kifejtésénél igazolni fogunk , hanem éspedig kiválólag azon okból, mivel csak a közhatalom, az állami törvényhozás van arra jogosítva, és hivatva, hogy meghatároztassék, mily okiratok tekintendők köz vagy is közhitelű okmányoknak, amint csak is az állami törvényhozás szabályozhatja a kivilágítási, bizonyítási rendet, melynek eszközei ’) Dr. Férd. Oesterley: Das deutsche Notariat nach den Bestimmungen des gemeinen Rechts und mit besonderer Berücksichtigung der in den deutschen Bundesstaaten geltenden partic. Vorschriften geschichtlich und dogmatisch. Hannover 1845. II. §. 3. J) Közokiratok az az ely okiratok melyek azon tényekre néve melyekről törvényesen kiadottak, teljes bizonyerővel birnak. polg. Perrend t. 113. §. „ Vollen Glauben verdienende Urkunden“ Dr. Haimerl: Darstellung der gesetz. Bestimmungen über die Parteien und deren Stellvertreter Wien 1857 §. 50. „Le caracttere d’authenticité attaché aux actes de l’autorité publique.“ Franczia 1803-ki jegyzőségi törvény 1. §.