Szokolay István: A Magyar-, Erdély-, Horvát-, Tótországba behozott köz-jegyzőség az összehasonlító jogtudomány alapján (Pest, 1858)

Első fejezet. Alapismeretek

ELSŐ FEJEZET. Alapismeretek. 1. §. A közjegyzőségnek, s közjegyzőknek fogalma. Közjegyzőség alatt azon állam­intézet értendő, melynek hasz­nálata által az állampolgároknak lehetővé tetetik, hogy jogügyleteik felett az arra különösen meghatalmazott személyek által 2) magok­nak köz­okiratokat szerezhessenek.2) Állam­intézet a közjegyzőség, nemcsak azért, mert különös befolyással van az állam czéljainak előmozdítására, mit ez intézmény alapjainak s hasznainak kifejtésénél igazolni fogunk , hanem és­pedig kiválólag azon okból, mivel csak a közhatalom, az állami törvényhozás van arra jogosítva, és hivatva, hogy meghatároztassék, mily okiratok tekintendők köz vagy is köz­hitelű okmányoknak, a­mint csak is az állami törvényhozás sza­bályozhatja a kivilágítási, bizonyítási rendet, melynek eszközei ’) Dr. Férd. Oesterley: Das deutsche Notariat nach den Be­stimmungen des gemeinen Rechts und mit besonderer Berücksichti­gung der in den deutschen Bundesstaaten geltenden partic. Vor­schriften geschichtlich und dogmatisch. Hannover 1845. II. §. 3. J) Közokiratok az az ely okiratok melyek azon tényekre néve melyekről törvényesen kiadottak, teljes bizonyerővel birnak. polg. Perrend t. 113. §. „ Vollen Glauben verdienende Urkunden“ Dr. Haimerl: Darstellung der gesetz. Bestimmungen über die Parteien und deren Stellvertreter Wien 1857 §. 50. „Le carac­­ttere d’authenti­cité attaché aux actes de l’autorité publi­que.“ Franczia 1803-ki jegyzőségi törvény 1. §.

Next