Ráth György (szerk.): Az országbirói értekezlet a törvénykezés tárgyában (Pest, 1861)
nek épen úgy, mint a helyükbe lépett rendeleteknek minden nemeire. Az értekezlet előmunkálatai és vitatkozásai már elvont tudományos szempontból is annyi belbecscsel bírnak, a régi magyar jogalapok és az új jognézetek, jogalakok és birtokviszonyok közt, a kiegyenlítésnek oly sok elemeit foglalják magukban , hogy jelen munkának, mint az értekezlet teljes hiteles naplójának kinyomatása már eleve czélszerűnek találtatott, mielőtt még javaslatai iránt végleges határozat hozatott volna. Azóta azonban az általa megállapított törvénykezési szabályok ideiglenes törvény erejére emeltetvén , a végmegállapodást megelőzött tanácskozások különösen azon jogtudósokra nézve, kik a törvény tanulmányozásában és alkalmazásában annak okát és czélját kutatják, kétségtelenül sokszorta növekedett érdekkel bizándnak és netán felmerülendő kételyek eseteiben az egyes intézkedések belső indokairól, horderejéről és czélzatáról leghűbb és legbiztosabb felvilágosítást nyújthatni fognak. A tárgyalások fokozatos fejlődéséhez mérten e munka négyrésze oszt atott. Az első fejezet az értekezlet előleges s átalános tanácskozásait , az első három ülés jegyzőkönyveit tartalmazza, melyekben a kiindulási pont körvonalaztatott s a megállapított irányelv alkalmasára öt külön alválasztmány kiküldetett. " A második fejezetben az alválasztmányok javaslatai és az egyes tagok által bemutatott különvélemények adatnak. A kiszabott idő rövidsége mellett is a felmerült kérdések mily érett megfontolás alá vetettek.