Travnik Antal: Az örökösödési eljárás hazánkban és a nyugoteuropai nemzeteknél (Budapest, 1874)
Előszó
ELŐSZÓ. A polgári törvénykezési rendtartás, jelesen pedig az örökség körüli eljárás módosítása tárgyában Babos Kálmán m kir. semmitőszéki biró úr által, a m. kir. igazságügyminisztérium megbízása folytán készített és a szaklapokban közzétett törvényjavaslat iránt a közvélemény részint kedvezőleg, részint pedig visszautasítólag nyilatkozott. Ezen törvényjavaslatnak alapelve s abból kifolyó egyes intézkedések üdvözölve fogadtattak mindazok részéről, kik jogintézményeinket bizonyos, a jogtudomány által helyesnek elismert s elfogadott elvekre fektetni, azokat, a mennyiben sajátságos viszonyaink s népünk műveltségi fokozata engedi, — más elöhaladottabb nemzetek jogintézményei mintája szerint átidomitani, s azon czélt, melyet az örökség körüli eljárás által elérni óhajtunk, a legbiztosabb, legrövidebb és legkevesebb költséget igénylő uton elérni akarják.1 2 1 L. a „Jogt. Közi.“ 1873. évi 47. és 48. számait. 2 E sorok írója szinte örömmel s elégtétellel olvasta ajavaslatot, midőn tapasztalta, hogy e törvényjavaslat ugyanazon elveken alapszik, s némi eltérésekkel ugyanazon jogszabványokat tartalmazza, a milyeneket e sorok írója Czenthe József ügyvédnek „az örökség megszerzése s birtokba vétele iránti“ indítványára, az 1873. évi jogászgyüléshez beterjesztett véleményében magáévá tett s kifejtett. Y. ö. A magyar jogászgyülés évkönyve 1873. évre. Negyedik évfolyam. — Első kötet: 342—363. l.