Fodor Ármin (szerk.): 1911: I. törvénycikk. Polgári perrendtartás (Budapest, 1911)
tartás tehát járt úton halad, amikor az egész polgári peres eljárást ezeken építi fel. A polgári perrendtartás reformjának munkája az 1911. évi I. t.-c. megalkotásával nincs még befejezve. Az életbeléptési törvényeknek és a végrehajtási rendeleteknek megalkotása az igazságügyi kormány és a törvényhozás legközelebbi feladata lesz. Csak e munkálatok befejezése után lesz előttünk a magyar polgári perjog teljes anyaga. Amikor a kiadó cég megbízása következtében arra vállalkoztam, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi 1. t.-c. szövegét jegyzetekkel és utalásokkal lássam el, nem az volt a célom, hogy a törvény kimerítő magyarázatát írjam meg. Mindaddig, amíg a fent említett életbeléptető törvények és rendeletek nincsenek meg, a jogszabályok anyaga nem teljes és ezért a magyarázat sem lehet kimerítő. A cél csak az volt, hogy a szöveghez fűzött jegyzetek és utalások azok részére, akik addig is megismerkedni óhajtanak az új törvénnyel, némi tájékoztatást adjanak. A jegyzetek szerkesztésénél a törvényelőkészítő munkálatokat, különösen a törvényjavaslat miniszteri indokolását és a képviselőház igazságügyi bizottságának jelentését is felhasználtam. Minden egyes helyen megjegyeztem, hogy mit merítettem a miniszteri indokolásból (M. i.) és a képviselőház igazságügyi bizottságának jelentéséből (J. b. j.). Ez a megjegyzés azonban nem azt jelenti, hogy ezek a munkálatok szó szerint volnának idézve. Ez egyrészt túlságosan megterhelte volna ezt a munkát, amely nem akar anyaggyűjteményt adni, másrészt megnehezítette volna a könyv használatát is, mert az olvasóra hárította volna azt a feladatot, hogy a törvényelőkészítő munkálatok anyagából kiválassza azt, ami a tárgyalás alatt történt módosítások után a véglegesen megállapított szövegre is vonatkozik és azt felvilágosítja. Ennélfogva a jegyzetek a törvényelőkészítő munkálatokat csak nagyon megrövidítve és sok