Irk Albert: A magyar büntető perjog vezérfonala (Pécs, 1931)
I. Bevezető rész
1. BEVEZETŐ RÉSZ. 1. §. A büntető perjog fogalma. A büntetőjog, mint a közjognak egyik ága, azon jogszabályoknak összessége, melyek megállapítják a bűntettes elleni küzdelem feltételeit, eszközeit, szerveit és az eljárás módozatait. Ennek megfelelően három részre ágazódik szét: 1. anyagi-, 2. alaki- és 3. végrehajtási jogra. Az anyagi büntetőjog azon jogszabályok összessége, melyek a bűntettesre, a bűncselekményre s a büntetőjogi jogkövetkezményekre vonatkoznak. A büntetésvégrehajtási jog vagy börtönügyi tudomány a bírói eljárásban kiszabott büntetés, illetve biztonsági rendszabály foganatosításával foglalkozik. Az alaki büntetőjog vagy büntető perjog pedig az absztrakt anyagi jogszabályoknak konkrét életrehívását tárgyalja. A büntető perjog tehát azoknak a cselekményeknek összessége, amelyeket az állami szervek és egyesek az állami büntető hatalom igényének érvényesítése érdekében kifejtenek. Nyilvánvaló tehát a büntető perjognak, vagy alaki büntetőjognak az anyagi büntetőjoggal való szerves összefüggése. A büntető perjog anyagának megjelölésére szokásos szinonim kifejezések még: bűnvádi perrendtartás, büntető eljárás, bűnvádi per, illetve büntető törvénykezés vagy jogszolgáltatás. Mégis bűnvádi perrendtartás alatt helyesen azon jogszabályok összességét értjük, melyek a büntető per vádemelési szakától az ítélethozatalig érvényesülnek. Míg a szorosabb értelembe vett bűnvádi per az eljárásnak csak az a 1