A Nap Fiai, 1972 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1-2. szám
-2 HERODOT tanulmány: a SZITTíáK nyelve. Dr.Szöllösy Zoltán: Minden regének, legendának, népi elbeszélésnek, van valami valóság-magja. Ezt a mai modern történetírás is kénytelen elismerni, mióta Schliemann TRÓjá-t, Ewans KNOSSOS-t kiásta, ahol megtalálta a Labyrintus alapjait, sőt a Minotaurus legendának falfestményeit. Nem véletlen szó egyezés, népmesénk aRGIUTS királyfi neve, a valóságban létezett, Argos-i királyság nevével. Ennek pompája, fénye az "argolidák" csodálatos hőstettei, legendás kalandjaira vonatkozik, magyar nyelvünknek ilyen - csodálkozó - kifejezése: "az árevélusát"!! Mintha csak, valamelyik őstörzsünknek, mindezekhez - az évezredek ködén át - valami köze lett volna. Ne csodálkozzunk tehát, ha az alábbiakban HERODOT sok furcsaságát és hihetetlenségét - a Szittyákkal kapcsolatosan - magyarázni fogom, mégpedig igen elfogadható módon, mert mint említettem, minden "mesének" valóság-magja van. Ez esetben az "egyszemű emberek", másoknál az egyszemű óriásokról lesz szó. Kínában, Mezopotámiában, Palesztinában előforduló, ókori elefántcsont faragványokról csontszövettani vizsgálattal megállapították, hogy ezek igen tekintélyes része a szibériai, befagyott MAMUT agyarából származik. Ez az ókori, csere-kereskedelmi árú, az u.n. Prém-útvonalon került déli gazdájához. Akadt statisztikus,aki 26.ooo darabra teszi, az ókori időktől a mai napig kibányászott agyarak számát, a mamut koponyája - nem lévén szemet választó orr-csontja -,a homlok alatt hatalmas üreget, "egy szemet" mutat. Azok akik először találtak ilyen leletet, nyilván az "óriások,az egyszemű emberek" temetőjét vélték felfedezni. A megtalálót csak az agyar és a koponya érdekelte,amiből kezdetleges házi szerszámait készítette s a 4-5 méteres mélységű ,csonttá fagyott szibériai földben, további ásásokat nem végzett,így nem tudta, hogy négylábú állatról van szó. Ha az "egyszemű óriások" temetőjében ilyen koponyák léteznek, a még távolabbi s az Északi fényen (Hiperboreus) túli, ismeretlen vidékeken, a valóságban is létezhetnek. Így került, az egyik nép elbeszéléséből a másikéba, az "egyszeműóriás emberek" legendája, míg végül a Szittya mesevilág alakjai közül ezt Herodót, az utókor számára megörökítette.