Adelaidei Magyar Értesítő, 1976 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1-2. szám

Ruha teszi az embert? Tiszta igaz, hogy ruha nélkül születünk és ezért az em­ber természetes állapota a ruhatilonság. De az is igaz, hogy körülbelül emberré válásunkkal egyidejűleg elkezdtük ta­karni a testünket, pusztán gyakorlati okokból. A szaporo­dás, a megélhetés követelményei arra kényszerítettek, hogy messzire vándoroljunk azoktól a helyektől, ahol a ruházat nem feltétel szükséglet. Glóbuszunkon végeredményben igen jelentéktelen az a földterület, ahol ruha nélkül az év minden szakában kényelmesen meg lehet élni. Az állatbőr­től a frakkig természetesen hosszú volt az út és mint annyi minden az ember életében, évezredek során a ruha is maga­sabb fokú értelmet és létjogosultságot kapott, túl a prak-e­tikussságj-1"'*^—ь*— ----------------------—-m-Srret­ teremtett. [ ugyanai _ Egyszer Kés dobni, 1« zott fes­­ti, azt n itt nine. Hogy a­­ mérmetle­n csoportok szerint változó. Vimdenv.u, a ne..,j­e/..0,..­,.,^ értékelést kell irányadónak elfogadni és Amerikában az af­rikai szokásokra hivatkozni éppen­ olyan nevetséges lenne, mint fordítva. Az új korban az időszakos meztelenségnek bizonyos kultusza alakult ki és ennek számos esetben nem volt er­kölcsi vonatkozása. El kell azonban ismerni, hogy csak szá­mos és nem minden esetben. Sokszor szerepelt ez ürügyként az érzékiséget szolgáló összejövetelekhez. Viszont azt az ese­tet is el kell fogadni, amikor ez világnézetet, életfilozófiát jelent. Vannak, akik hisznek benne, hogy a ruhátlanság a társadalomban őszintébb, természetesebb és végeredmény­ben erkölcsileg magasabb fokú légkört teremt. Tény, hogy a­ megszokás elveszi a kezdeti érzéki izgalmat és előbb-utóbbi helyreáll a természetes egyensúly. Vannak, akik a meglévő társadalmi-erkölcsi, politikai rend ellen kívánnak tüntetni, sok esetben lázadni a ruhát­­lansággal. Bizonyos fokig ugyanezt szolgálja a tervszerűen hanyag, hiányos és a konzervatív előírásnak semmiesetre sem­ megfelelő ruhadarabok viselése is. Vannak­­- és nem is akármilyen nevek — a modernkori gondolkodók között, akik a jövő stílusát látják a meztelenségben. A divat, jelen­legi fázisában mindenesetre, erre mutatna, de tudni kell, hogy hosszútávon ez hullámhegyek és völgyek ismétlése és ez, csupán az újabbkori feljegyzéseinkkel is elérhető közel­múltban, többször változott. Nehéz elképzelni, hogy a meztelenségnek új korszaka jönne. Nemcsak a ruhátlanság kényelmetlen és fizikailag zavaró vonatkozásai miatt, hanem elsősorban azért, mert minden ellenkező híreszteléssel szemben a mai embert a ru­ha teszi. Az éppen felhúzott gúnya a belső értéken termé­szetesen nem változtat, de az egymás megítélésének ez csu­pán egyik iránya. Az élet mai rendje a ruha viselésére épült, annak szoros függvénye lett. Nem túlzás tehát azt­ mondani, hogy minden összeomlana, ha a ruhát levet­nénk. Ijenne-e a papnak, vagy tábornoknak tekintélye reve­renda és aranycsillagok nélkül? A kor már önmagában bi­zonyos fokig elhasználja a testet és a különbséget a ruha ■ |--------- nem őszinte, de így van. Az­ ________________ rendbe beislesz­--------------Ijs—fcl. Még I szo­bor az igsz l­­áthat­óan aj —»... ................_ ............................ »erét. Az igazságos társadalom megköveteli az ereauti egyen­­lőtlenségek elkendőzését. Nem vagyunk egyformák, nem is születünk annak. Nem lenne illendő, hogy valaki mindez előnyt learasson a másik kárára. Hiszen önmagában már elég a termet és az arcvonások el nem takarható hatása Elképzelésünk mindenesetre az, hogy a ruha adja meg mindenkinek az olyan ideális egyenlő jogot. Elvileg minden ruházati cikk szabadon vásárolható és bárki által viselhető Ugyanakkor pedig értsük meg, ha a meztelenség apái ■tolai elsősorban azoknak a táborából rekrutálódnak akik koruk, vagy más testi adottságuk miatt ebből előnyt sze­rezhetnek, esküdt ellenséggé pedig az válik, aki a másik oldalon áll. A logikai fricska az, hogy néha kivétel is akad: TUDJA ÖN AZT, HOGY ... . . . alvás közben az ember testsúlya óránkint 3-4 deká­val csökken és a sokat és élénken álmodók pihennek legkiadósabban. TUDJA ÖN AZT, HOGY .. . . . . Litfass soproni magyar nyomdász a hirdetőoszlop feltalálója s azt Németor­szágban még ma is Litfass­­oszlopnak nevezik.­­ TUDJA ÖN AZT, HOGY .. . ... a Havas Irodának, a vi­lághírű első hírügynökség­nek a megalapítója Havas Károly hódmezővásárhelyi­­magyar volt. TUDJA ÖN AZT, HOGY .. ... a mai turbina ősét, a for­gókereket a magyar Segner János András halléi egyete­mi tanár találta fel. 1976 Január

Next