Hadak Útján, 1953 (5. évfolyam, 45-56. szám)

1953-01-01 / 45. szám

A HAZÁÉRT ÉLNI ERÉNY, HALNI DICSŐSÉG ! A MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGÉNEK KÖZPONTI TÁJÉKOZTATÓJA V. évfolyam. Nyugaton, 1953. január. 45. szám. BAJTÁRSAK! Uj esztendő kezdetén fennállásának ötödik évébe lép a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége. Területileg öt földrészbe szétszórva, de szervezetileg és lelkileg egyetlen egységet alkotva, az MHBK úgy áll a nyugati világ és a külföldi magyarság előtt, mint a keleteurópai emigrációk egyik legnagyobb szervezete. Mindezen túl azonban az MHBK ma a magyarság és sok tekintetben a szabad Nyu­gat egyetlen szervezete, amely ma is folytatja azt a küzdelmet, amelyet a bolsevizmus ellen a Donnál, a Kárpátokban és édes Hazánk földjén vívtunk. Elsők voltunk a hon­talanságban, akik kezdettől fogva hirdettük, hogy a bolsevista világ­rabszolgasággal szemben csak a harc és a kemény helytállás, a kérlelhek ellen vitézi elszántság vezet eredményre. Elsők vagyunk ma is azok között, akik immár nem a hidegháborút vívjuk, hanem annak véres áldozatait is vállaljuk. Új év kezdetén elsősorban azokhoz szálljon gondolatunk, akik az elnyomott otthon­ban minden harc legveszélyesebbjét folytatják. Szemben a terrorral az elnyomók gyilkos fegyvereivel a láthatatlan MHBK névtelen szabadságharcosai olyan példáit adják az önfeláldozásnak, amelyek egykor a magyar hősiesség történelmének legra­­gyogóbb lapjaira fognak bevonulni. Ott harcolnak az MHBK tagjai az UN koreai had­seregében s az indokinai fegyveres harcban a francia légiókban sok-sok ifjú bajtársunk áldozta fel már életét a bolsevista világellenséggel szemben. Ott vannak a nyugati világ fegyverkezési üzemeiben, ahol szellemi képzettségük ellenére, mint egyszerű gyári munkások, vagy bányászok vesznek részt egy másik, de csaknem egyenértékű küzdelemben, amely a szabad világ fegyvereinek megkovácsolásáért, a szabadság erőinek megerősítéséért folyik. Verejtékes munkájuk közben sem felejtik el a mi harcunk fokozására elengedhetetlen áldozatokat. Harcolnak az MHBK tagjai, — ott, ahol tehetik, — a szellem fegyvereivel, a felvilágosítás eszközeivel és ezen a téren épp úgy, mint a véres küzdelem hadszínterein, tiszteletet, becsülést szereznek az ott­hon elnyomott nemzet igazának. Most, mikor remélhetjük, hogy az elkövetkezett új esztendő a bolsevizmus elleni harc fokozását fogja jelenteni, nem feledkezvén meg annak militáns jellegéről, te­kintsétek úgy önmagatokat, mint egy felvonulásban lévő szabadságharcos, magyar hadsereg tagjait. Földön és föld alatt, otthon vagy öt világrészben szétszórva, egyen­ruhában, vagy a gyári munkás olajos öltözetében egy vér egy lélek, egy hit hordozói vagyunk valamennyien: az örök magyarság, elnyomott népünk küzdő harcosai. Épp ezért továbbra se engedjétek megbontani az öt éven át rendezett sorainkat a politika, vagy a terméketlen emigrációs viták által. Nekünk egyetlen célunk van: könyörtelen

Next