Hadak Útján, 1985 (37. évfolyam, 378-383. szám)
1985-01-01 / 378. szám
Ceausescu svájci szemmel A világviszonylatban nagytekintélyű Neue Zürcher Zeitung 205. évfolyamának 1984 november 21., 22., 24., 25/26-i számaiban bukaresti tudósítójának tollából cikksorozatban foglalkozik a november 19-én kezdődött Román Kommunista Párt 13. kongresszusával kapcsolatban Nicolae Ceausescu „Conducator" személyével, politikájával és Románia helyzetével, a kétévszázados lap elfogulatlan tárgyilagosságával, kitűnő éretsültségével és támadhatatlan megítéléseivel tett világtekintélyre szert. A lap súlyát emeli, hogy nagy olvasóközönségén túl, naponta ott van a világ minden kormányának, követségének és komoly szerkesztőségeinek asztalán. A cikksorozat szerzője ezeknek a hagyományoknak megfelelően foglalkozott a fentebb említett témákkal. A cikkeket terjedelmük miatt sajnos nem közölhetjük teljes szövegükben. Számtalan cikk jelent meg a világsajtóban eddig is ezekről a kérdésekről, de elsősorban a német nyelvű sajtóban a sérelmek felsorolásán kívül, vagy éppen magasztaló írásokon túl, sehol nem olvashatunk ennyire mélyreható és a dolgok velejét érintő, rendkívül finoman hangolt, de megsemmisítő kritikát, melyeket a szerző a kongresszusról írt beszámolójában Ceausescu négy és fél órás beszédének egyes pontjaihoz és Románia „realitásaihoz" fűz, így a következőkben figyelembe véve az összefüggéseket, ezeket igyekszünk kiemelni. CEAUSESCU ÉS A VARSÓI SZERZŐDÉS Ez a főcíme a november 21-én, az első oldalon megjelent beszámolónak. A tudósító azzal kezdi hogy az államelnökség nagytermében egybegyűlt 3000 delegátus a négy és fél órás beszéd során tetszését nyilvánítva harmincszor emelkedett fel helyéről. Ceausescu beszédének egynegyede a külpolitikával, különösképpen a leszereléssel foglalkozott. Komor hangokat hallatott, amikor az eddig soha nem tapasztalt feszültség növekedése következtében egy új világháború veszélyéről beszélt, ami csak egy nukleáris katasztrófába torkollhat. Egy lélekzetvétellel szólt a Szovjetunió és Amerika atomfegyverkezéséről, de módot talált arra, hogy az Egyesült Államokat a NATO utófelfegyverkezése miatt élesebb bírálatban résesítse. Különösen bírálta azokat az államokat, amelyekben amerikai rakétákat telepítettek, s ezzel nagy felelősséget vállaltak. Ceausescu ezután előbb követelte a középtávú rakéták kivonását, majd minden atomfegyvert Európából. A Conducator szerint azonnal meg kell szüntetni azok felhasználását katonai célokra. Néhány barátságos szó után, miszerint minden államnak jogában áll, hogy szabadon válassza meg társadalmi rendjét, Ceausescu kijelentette, hogy a forradalom nem exportáru, majd állást foglalt a Varsói Szerződés megújításával kapcsolatban, ami 1985 tavaszán esedékes. Kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben a Paktum meghosszabbítása nem kerülhető el, mert addigra nem valósulhat meg mindkét katonai szövetség feloszlatása. AConducator felszólította a kongreszszust, hogy a döntést ebben a kérdésben tegye a Központi Bizottság kezébe. A megfigyelők közül senki nem kételkedett komolyan a meghosszabbításban. Meglepetést csak az okozott, hogy Ceausescu ennyire nyíltan terítette ki kártyáit és ezzel aligha lesz abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon Románia további részvétéhez a szövetségben. Az adósságkérdéssel és az adósságok visszafizetésével kapcsolatban kijelentette, hogy Románia elvben kész adósságai visszafizetésére, de szerinte a fejlődésben lévő legszegényebb államoknak (melyekben a nemzeti jövedelem minden polgár számára évi 600 dollár alatt áll) teljes egészében engedjék el adósságait, ahol pedig a jövedelem 1200 dollárt tesz ki, töröljék lényegesen az adósságokat, más államokban pedig csökkentsék azokat 30—50 százalékig. A túlságos eladósodás okát Ceausescu az Egyesült Államok magas kamatpolitikájában látja és ezért új kölcsönök nyújtását követelte kedvezőbb kamatozással. A feltételeket, amelyeket az IMF (Nemzetközi Valutaalap) kötött a kölcsönökhöz, a , Conducator“ beavatkozásnak minősítette az egyes államok belügyeibe. Szerinte mind az IMF, mint a bankok kötelesek tekintettel a szocialista államok helyzetére minden feltétel nélkül kölcsönöket nyújtani. Ceausescu — írja a tudósító — ezen a kevéssé reális bázison propagálta újból az új világgazdasági rend megvalósítását. A világkrízis következtében az ellentét a szegény és gazdag országok között soha nem látott méreteket ért el — mondota Ceausescu —, hogy aztán minden logikával szemben a kapitalista világ általános krízisét bizonyítsa. A szocialista állam, köztük saját hazája helyzetének ismeretében, észre kellene vennie, hogy elsősorban a kommunista gazdasági rend van krízisben. CEAUSESCU A ROMÁN JÖVŐRŐL A román kommunista párt kongreszszusáról és Ceausescu politikai terveiről