Új hídfő, 1985 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
2. oldalas HÍDFC tett. A majd két óráig tartó beszélgetést Gömbös azzal zárta le: a tisztjeim ne politizáljanak, a politizálás egyedül reám tartozik. Szálasi a kihallgatás után kérte nyugdíjazását, ami meg is történt, majd egy öreg bérház egyik sivár lakásában megalakította első pártját, a NAP-ot, amit később a Nyilaskeresztes Párt—Hungarista Mozgalom követett, s ami később fontos szerepet játszott közelmúltunk magyar történelmében. Rövid pár év alatt Szálasi munkája erősen felkavarta a változatlanságot hirdető magyar közéletet. Hívei száma egyre szaporodott és az 1939. évi országgyűlési választásokon minden hatósági cselszövés ellenére is 51 képviselővel képviseltette magát a parlamentben. Egymásután dobta harcba fegyvereit az akkori uralkodó osztályok arzenálja. A nemcsak reformokat, de gyökeres rendszerváltozást követelő új párt hangját már nem lehetett nem számításba venni. Szálasit három évi börtönre ítélték, pártját feloszlatták és a mozgalom, kezdve a kormánysajtótól egészen a baloldali lapokig, a rágalmak és hazugságok pergőtüzébe került. És fenn, a budai Várban — távol a néptől, rossz tanácsadóktól körülvéve ült Horthy Miklós, az ország kormányzója, kinek nevével — ezúttal inkább, mint máskor — annyiszor visszaéltek a magyar politika akkori vazallusai. Aztán jött a második világháború A kezdeti sikerekből a jelen vereségei lettek és a hajdani németbarát Horthy — ezúttal nem önérdekből, de az ország érdekében— 1944. okt. 16-án felolvasta emlékezetes kiáltványát, melyben — anélkül, hogy megsértette volna addigi szövetségesét — fegyverszünetet ajánlott fel ellenségeinek. Utolsó ténykedése is olyan korrekt és becsületes volt, mint egész működése. Nem volt diktátor, csak tovább akarta folytatni azt, ami 1918-ban örökre elbukott: az Osztrák—Magyar Monarchia társadalmi és szociális összetételét. Nem értette meg kora követelményeit és élesen szembeszállt azokkal, akik nemcsak Apponyi-féle szociális olajcseppekkel, de mélyreható reformokkal akarták magyar életünket megjavítani. Magánéletében egyetlen olyan folt sincs, amit a mai hazai történetírás felhasználhatna ellene. Apjától örökölt 320 holdnyi kenderesi birtokát egyetlen holddal sem gyarapította és talán egyedüli olyan száműzetésbe kényszerült államfő volt, aki nem gondoskodott előre átutalt benkbetétekkel jövőjéről. Negyedszázadig tartó kormányzósága alatt a Trianonban megcsonkított országot bevezette a nagy európai kultúrközösségbe, de gyengesége volt, hogy nem tudott megbirkózni a régi Magyarország ravasz és öncélú öreg képviselőivel. A Horthy-fasizmusról szóló hazai legenda a hazugságok leltárába tartozik, s egyedüli lényeges vád: az ország társadalmi és szociális kérdéseinek elhanyagolása, illetve meg nem oldása. Horthy Miklós 1949. február 23-án írott levele a Bremenben élő Pirkner Ödönhöz, aki ismervén a volt kormányzó szűkös anyagi helyzetét, gondosan összeválogatott élelmiszercsomaggal sietett a kormányzói pár segítségére. Horthy Miklós volt talán az egyedüli államfő, aki menekülése előtt nem gondoskodott jövőjéről, sem külföldi sibolt bankbetéttel, sem egyéb anyagi javakkal. Haláláig a magyar emigráció sovány támogatásából élt. HOTEL DO PARQUE HAZAI HÍRFORGÁCSOK Hazánkban a kirakatok is elárulják, hogy a formatervezés ma még jobbára gyenge cipőben jár. Határainkon belül sokan úgy tudják, hogy a formatervezők művészek , holott az ő műveik áruházakban, garázsokban, lakásokban állnak. A magyar cégek vezetői sajnos ma sem gondolnak arra, hogy a termékek kitalálásán kívül az olcsóbb és praktikusabb cél lebeghetne szemük előtt! Igaz, hogy az áru formájával, szépségével nem nagyon kell törődniük, hiszen az úgy is elkel. A vásárló ugyanis jobb híján kénytelen megvenni az idomtalan bútort is. Több turistánk vásárolt már külföldön magyar terméket, mert vidéki városainkban a formatervezett áruk nemrég megnyílt boltjaiban üresek a polcok. ., . (Hétfői Hírek) Magyarország “tollnagy hatalom ”— állapították meg a Nemzetközi Tollszövetség képviselőinek megtartott ülésén. Hazánk ugyanis Kína után a legtöbb tollat termeli a világon. Ennek 10%-a jut a belföldi felhasználókhoz, a többi tőkés piacra kerül. (Kilója 60 dollár körül van.) A múlt évben másfél milliárd forintot hoztak a magyar libák tollai az államkasszába. (Hát még a májuk!? — amiből a hazai dolgozók semmit sem kapnak! Szerk.) * Újra megfilmesítették Mikszáth Kálmán: Különös házasságé, regényét. A Magyar TV négy részben vetíti a filmet. * Új virágcsarnok nyílt novemberben Budapesten, ahol egy szál szekfa 12 forintért, egy szál krizantém 26, egy szál rózsa 30 forintért kapható. „ A Graboplast, Győri Pamutszövő és Műbőrgyár negyven országba szállítja termékeit. A szocialista országokba 23 millió rubelért, a tőkés országokba 11 millió dollár értékű árut szállítottak 1984-ben. Megrendelésben nincs hiány — állapította meg az igazgatóság, de a gépekben — melyek a gyártáshoz szükségesek lennének — annál nagyobb hiány mutatkozik. (írja Tőke Péter a HH-ben) * Sátoraljaújhely közelében új határátkelőhely épül. “A moszkvai sikk” címmel arról tudósít a “Magyarország” c. folyóirat 46. számában, hogy Pierre Cardin párizsi divattervező is Moszkvába jár az orosz Zajcev divattervezőhöz tanácsért... (no, no!) Zajcev Szlava kijelentette: ha a magyar vállalatok, vagy szövetkezetek érdeklődést tanúsítanának, a szovjet külkereskedelmi szervek részvételével, szívesen tervezne a magyaroknak is. Sok nő és férfi örülhetne, ha Budapesten is vásárolhatna a Zajcev tervezte izgalmasan szép ruhákból... (Drasztutye! — A szerk.) * Megkezdődött az Országos Széchenyi Könyvtár átköltöztetése a Budavári Palotába. 1985. január