Új hídfő, 1986 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
1986. január ban a pozsonyi líceum mellett működő szlovák tanszék és a Jednota-egyesület voltak. Az éleződő küzdelem során a kormány 1838-ban beszüntette a Jednota működését. Ezekben az években megélénkült az erdélyi román nemzetiségi mozgalom is. " Ez nem hazaárulás, tisztelt anyanyelvi védnök Urak, mert már nincs mit árulni, — ez durva szláv gyarmatosítás! Fel kell tennem az égető kérdést, hogy melyik nyelvet nevezik Önök anyanyelvünknek? A magyarországi hivatalos “tankönyv” erre is válaszol: “1861. május 15-én a Balázsfalván tartott gyűlésen a románok Erdély uniója ellen léptek föl, és a román nemzetgyűlés összehívását követelték. Megmozdultak a szlovákok is. Júnis 6—7-én Túrócszentmártonban tartott gyűlésükön, ahol nagyszámú paraszt tömegek is jelen voltak, autonóm szlovák terület fölállítását, a szlovák nyelv hivatalos használatát és más kulturális jogokat követeltek. ” Itt jelennek meg először a nép dolgozó tömegei, persze nem magyarok, hanem szlovákok. A szlávimádó tankönyv mégis elárul valamit a figyelmes olvasónak. Mégsem lehetett olyan rettenetes kisebbségi elnyomás a “feudális Magyarországon”, ha tömeggyűléseket tarthattak Balázsfalván a románok és Túrócszentmártonban a szlovákok. Próbálnák csak meg ugyanezt most a “demokrata” Romániában és a szocialista Csehszlovákiában a magyarok! Talán jelentkezik egy diák az osztályban és megkérdezi: — Tanár elvtárs kérem, nekünk magyaroknak nem voltak hőseink? — mire az oktató, rövid gondolkozás után így válaszol: — Dehogynem fiam, később az 1919-es Tanácsköztársaságban: Kún Béla, Korvin Ottó és Szamuelly Tibor. Legnagyobb nemzeti hősünk még él: Kádár János, az 56-os ellenforradalom bátor eltiprója!... Elég volt ebből anyanyelvi konferenciás elvtársak! Nem kérünk sem pánszláv tankönyveket, sem szocialista kultúrát, sem budapesti pártvonalas anyanyelvet! A frankfurti Könyv-Világkiállítás alatt tapasztaltam a Magyarországról látogatóba jött fiatalok nyomdabetű-éhségét. Minden kiállított emigráns újságot összeszedtek és főleg történelemkönyvek után érdeklődtek. — Nem tudja ezt a sok nyomtatványt hazavinni! — figyelmeztettem az egyik honfitársat. — Két hétre szól az útlevelem — válaszolta — nappal járom a várost, éjszaka meg olvasok és kívülről megtanulom az egészet, de sokat haza is tudok csempészni. Ezért írok az éjszakába nyúló órákban és ezért dolgozik a magyar emigráció. Mert szükség van a mi munkánkra! Hiába nyomtatnak pánszláv irodalmat államköltségen, nem kell az senkinek sem. Szerepet tanulnak a diákok az iskolákban, kötelező szöveget, amit a vizsga után elfelejtenek. Az munka. Szabadidejükben viszont kézről-kézre adják a valódi történelmet és igaz magyar irodalmat, mert szomjazzák az igazságot. FELHÍVÁS az olaszországi magyar menekülttáborok támogatására Mint az elmúlt években, az idén is a viszonylag jólétben élő nyugati magyarokhoz fordulok az Itáliában tartózkodó magyr menekültek támogatásáért. Dr. Kada Lajosé, érsek, aki a Szent- ■ légi Kongregáció titkára a Vatikánban, volt szíves vállalni ezt a feladatot. A jövő- ben tehát az adományok küldését így kérjük: Minden kedves jótevőnknek szívből kivonok máris nagyon boldog kará- t A borítékra írjuk a következő címzést: S.E.R. Dr. Kada Lajos c. érsek úrnak 1 00151 Roma Via del Casaletto, 481. A borítékba tett csekkre továbbra is ezt írjuk: Comitato Cattolico Ungherese. . Az érsek úr a borítékot felnyitva a csekkről leolvassa és feljegyzi a küldött összeget és így ellenőrizhető a befolyt adományok teljes összege (bevétel). Én pedig a kiadásról, azaz a kiosztott segé- lyek összegéről a nyugtákkal el tudok szá-I csonyt és újévet. P. Salamon Z. László OFMCap. magyar lelkipásztor mosni. Még egy megjegyzést: minden ado- ,mányt, mindig írásban szoktam megköszönni, ill. nyugtázni. Ha tehát ilyet valaki nem kap tőlem, annak oka valószínűleg a postán keresendő. Bár az utóbbi időben ritkábban, de azelőtt elég gyakori volt Olaszországban a sztrájk, köztük a postasztrájk is. Ilyenkor bizonyára sok levél elkallódott. Új HÍDFŐ 1----------------------------------------------------------------------------------------------------------AZ USA IGAZI URAI Az alábbi négy könyv hiteles adatok alapján beszámolt az USA igazi urainak működéséről és munkájáról. Anonymus: Eltitkolt adalékok Amerika történetéhez. Anonymus: Eltitkolt adalékok Amerika lefegyverzőiről. Anonymus: Eltitkolt adalékok Amerika legyengítőiről. Anonymus: Eltitkolt adatok Amerika forradalmairól. A könyvek egyenkénti ára 20.— DM, vagy annak megfelelő valuta. A négy könyv együttes ára 70.— DM. Megrendelhető az Új Hídfő összes címén. Mire volt jó a Hegedűs-interjú? A közelmúltban jelent meg Zsille Zoltán interjúja Hegedűs Andrással, aki 1956. október 23-a éjjeléig Magyarország miniszterelnöke volt. A kiadvány előszava szerint Hegedűs az “egészet most mondja el". Az interjú alapján feltehető a kérdés, hogyan lehet megítélni Hegedűs szerepét a múltban és a magyar forradalmat követő időben. Ki hát a felelős? Az interjú során Hegedűs egyetlen tettét és azok indítékát sem tárja fel, amit ellene lehetne felhasználni. Ebből már következik, hogy “mindent” nem mondott el. Gyakran hangoztatja felelősségét, de csak mint a kollektív vezetés tagja vállalja azt. Tehát minden számadást eleve visszautasít. A ma élő vezetőket — függetlenül attól, hogy mit műveltek a Rákosi-időkben — védelmébe veszi, egyetlen bűnüket sem említi. Különösen Kádár számára talál mentséget. Nem tud semmit Kádár viselt dolgairól, sem az 1956 októbere előtti, sem a forradalom leverése utáni időkből. A forradalom megtorlása miatti felelősségét is meg nem nevezett “sztálinistákra” igyekszik áthárítani. Majdnem azt állítja, hogy Kádár ezekről nem is tudott. Természetesen ezek után, hogy Hegedűs az ártatlanság ma született báránya. Sőt, az akkori időket — amikor ő volt uralmon — ma bírálja és helyteleníti. No, nem ítéli el, nem háborodik fel, mert az alkalmazott terrornak az alapja: az osztálygyűlölet jogos és főleg “tudományosan megalapozott ”. Hegedűs erkölcsi színvonala akkor is és ma is az ún. kommunista erkölcsi szintjén áll, amely a kommunizmus megvalósítása érdekében minden eszközt és fondorlatot megenged és semmit sem tilt. Hegedűs magatartása az interjú folyamán is ennek a “magasan szárnyaló” kommunista etikának felelt meg. Ezt a magatartást és az annak az alapjául szolgáló “erkölcsöt” a magyar nemzet 1956-ban is elítélte és ma sem tesz másként. A kommunizmus “reformja” Azt állítja magáról, hogy nem akart tudni saját személyiségéről és csak egyetlen szenvedélye volt: az újgyűlölet. Ma önállóan gondolkodó, kötöttségektől mentes ún. autonóm emberré vált. Az egész interjú nyílt cáfolata állításának. Változatlanul marxista. Álláspontjának a helyességére Lukács György egy mondatát hozza fel: Ha a marxizmus minden 3. oldal