Új hídfő, 1993 (46. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

1993. január ÚJ HÍDF- re. Tehát nincs sok veszteni va­lónk! Ami pedi­g a tőkebefektetés elvesztését illeti, nekünk már ebben is volt egy nagyon tanul­ságos esetünk, amikor a magyar kormányt az ilyen nemzetközi tőke térdre kényszerítette. Ha nehe­zebb is lesz, valószínűleg job­ban járunk nélkülük, nagyon bu­sás árat kell nekik érte fizetni. Itt az idő: válasszuk a szabadságot!... LESZ-E MAJD MIT APRÍTANI A TEJBE? A rövidesen távozó amerikai elnök csaknem havi 13.000 dol­láros nyugdíjat kap majd, emel­lett beruházásaiból és beszédei­ből (mert azért akad még hall­gatóság!), esetleg könyveiből számíthat további tetemes jöve­delemre. A WALL STREET JOURNAL írja: Bush elnök fizetésének 71,5 százalékát kapja majd nyugdíj­ként. Az összeg, amely az inflá­ció arányával emelkedik, jövőre 153.000 dollárt tesz majd ki, ami tekintélyes összeg, de sze­rény ahhoz képest amit nagyvál­lalatok fizetnek visszavonuló igazgatóiknak. A volt elnökök emellett kap­nak még keretet személyzeti és hivatali költségekre: Bushnak az első két és fél évben évi 150,000, azt követően évi 96,000 dollár jár! Amennyiben vállal majd beszédeket, előadásokat - ami valószínű - a honoráriumot tízezrekben mérik, míg az emlék­iratok milliós tiszteletdíjjal járhatnak. Az adóhivatali kimutatások szerint az elnöknek korábbi beru­házásaiból évi 250,000-300,000 dolláros jövedelme van, tehát anyagi gondjai (?) semmiképp sem lesznek. Az elmúlt években egyéb­ként Barbara asszony, az elnök felesége volt a család fő kenyér­keresője: a kedvenc kutyájuk ál­tal "diktált" nagysikerű köny­vével csaknem 900.000 dollárt keresett, amelyet jótékony célra ajánlott fel. Ha valaki teheti okvetlenül tanulja meg az amerikai elnöki mesterséget!.... ooooooooooooooooooooooooooooooooo HÍRÜNK A NAGYVILÁGBAN A külföldön élő magyarság hozzájuthat azokhoz az írásmű­vekhez, amelyeket emigránsok ír­tak befogadó hazájukról. Érdek­­­lődéssel szoktam olvasni ezeket a műveket, mert mindig találok bennük új és érdekes dolgokat. Viszont sohasem találkoztam még olyan írásokkal, amelyek Magyar­­rországot vagy a magyarságot mu­tatnák a befogadó ország szem­szögéből nézve. Pótolva ezen hi­ányosságokat, saját magam kezd­tem kutatgatni, hogy mit tudnak rólunk a svédek itt fent északon. Leszámítva a kötelező udva­riaskodásokat, bizony siralmas nemzet hírében állunk az átlag­emberek előtt! A MIÉRT-re adott válasz nagyon egyszerű és kéz­zelfogható: az itt élő tömegek a magyarságról kapott tudósítá­sokat az itt bemutatott magyar filmek alapján kapják meg. Ehhez hozzájárul még a sajtó ügyködé­se a Magyarországról kiküldött tudósítók jóvoltából. Egyik ismerősöm rólunk való egyetlen ismerete a filmekben látott nyilasok voltak! Az idő rövidsége miatt pótoltam ezeket a történelmi hiányosságokat neki néhány tucat ismert személyisé­gével... például Kun-Kohn Béla, Számué­ly, Rákosi, Péter-Auspitz Gábor stb... a neveket ki­kere­kítettem a hozzáfűződő események­kel . Minden ilyen esetben csa­lódást láttam az arcokon, ugyan­is ők nem így látták a moziban és a TV-ben!... A TV pedig... szent aranyborjú itt, szinte... Clj Messiás! Előfordult az is, hogy rám­kérdeztek: "Dehát ezeket a fil­meket mégiscsak magyarok készí­tették, nem?" Ilyenkor már egy tágabb felvilágosítást kaptak tőlem a "magyar filmkultúrát" illetően: "Az itt bemutatott ma­gyar filmek alkotóinak semmi kö­ze a magyarsághoz, ők a hazánk­ban "ideiglenesen" tartózkodó kazár­ törzs tagjai, akiknek őseit befogadta az ország, akiknek fiai karriert csináltak, hogy aztán összeköttetéseik segítségével lerombolják azt az országot, ahol menedéket találtak."... Kételkedtek benne, hogy van ma Magyarországon valaki, aki foglalkozna azzal a fontos fel­adattal, hogy igazi képet kapjon rólunk a külföld. Nos, éppen ideje lenne hoz­záfogni azoknak a filmeknek a készítéséhez, amelyekben a magyar honvédség harcolt a judeo-kommu­­nizmus ellen a szibériai hómező­kön, addig amíg a jelenlegi film­alkotók apái a kommunizmust ter­jesztették mindenütt a világon. Épp ideje lenne, hogy a magyar­ság történelmi fordulópontjai­ról a MAGYAROK csináljanak film­alkotásokat és ne a kazár­ törzs mágusai. A választások utáni első vélemények az Antal­l-kormányról gyorsan kijöttek a sajtó hasáb­jain, még mielőtt hallottuk vol­ GAZDAG SZEGÉNYEK Amikor Bill Clinton azt ígérte, hogy felemeli a "gazda­gok" adóját, a közgazdászoknak feltűnt, hogy valami nincs egé­szen rendben a számadatokkal. A 200,000 dollár fölött keresőkre kivetendő A százalékos adóemelés mindössze 12 milliárd­­dal növelné az adóbevételt, sok­kal kevesebbel, mint a 150 mil­li­árd amit Clinton akart. A találós kérdést most meg­oldották. A Dick Gephard képvi­selő és George Mitchell szenátor által előterjesztett törvényja­vaslatok mélyén eldugva van egy kis részlet, amely szerint az adóemelés minden olyan amerikait érintene akinek sikerült 200,000 dollár összvagyont összekaparin­tania. Ez a törvény lecsökkentené a bi­rtok adómentességi határát a jelenlegi 600,000 dollárról 200,000-re! Minden középosztályú háztulajdonos adója felemelkedne, nemcsak a leggazdagabb 2 száza­léknak, ahogy azt Clinton kie­szelte. Ráadásul a birtok­adóval, ellentétben a kereseti­ adóval, nem veszik figyelembe sem az inf­lációt sem az adófizető család­jának nagyságát. Nem csoda, ha az adót, amely látszólag Clinton kedveltje, az­zal vádolják, hogy lelopja a ha­lott szeméről az ötcentest. (NATIONAL REVIEW) oooooooooooooooooooooooooooooooo 3. oldal

Next