Új hídfő, 1995 (48. évfolyam, 2-3. szám)

1995-02-01 / 2. szám

Új Hídfő, 1995. február Az USA két paralitikus elnöke, Wilson és Roosevelt Versaillesben és Jaltában 26 év a­­latt elsüllyesztette fél Európát. Kelet-Európa Wilsontól 12 Elzász-Lotharingiát kapott a­­jándékba, Roosevelt Jaltában az egész Kelet- Európát a sátán birodalmába lökte. Igaza volt van James Finucane amerikai szenátornak: "Québecben, Jaltában és Potsdamban népirtásokat követtek el amerikai lobogó alatt." Az 1945-ös csúcstalálkozó előtt ezt írta Churchill Rooseveltnek levelében: "Nem té­továzhatunk tovább! Máltából Jaltába me­gyünk! Ezen már senki sem változtathat!" (TheNew■ YorkTimes, 1989.11.26) □ Málta sziget kikötőjébe 1989. december 2-án két hajó érkezett: az egyik csíkos-csil­lagos amerikai, a másik pedig vörösszínű sar­lókalapácsos zászlóval, hirdetvén George Bush és Mikhail Gorbacsov történelmi jelen­tőségű találkozóját, amelyen főleg a németor­szági kérdést és a közép-európai térségben zajló "reformokat" értékelték ki. Számos politikai megfigyelő már akkor úgy vélte, hogy a Szovjetúniónak a legmesszebb­menőkig minden lehető segítséget meg kell adni, mert ha Gorbacsovnak a fokozódó elégedetlen­ség miatt mennie kell, akkor a "visszarendező­dés" kísértete újra bejárhatja Közép-Európát. A visszarendeződés veszélyével ijesztegettek, ám most amikor a világ szeme előtt játszódik le a visszarendeződés, mindenki hallgat! Csak Tom Lantos nyilatkozik újra a budapesti te­levízión mondván: "Horn Gyula neki régi barátja és Washingtonban mindent elkövet, hogy kormánya érdekében lobbizzon." Természetesen ez a nyilatkozat nem lep meg bennünket, mert Lantos elvtárs ("Izrael washingtoni hangja") ugyanígy lobbizott Ceausescuék érdekében is a nyolcvanas é­­vekben, mialatt "Igazságot Erdélynek!" és e­­gyéb hangzatos szólamokkal bolondította a washingtoni Capitolium előtt az erdélyi ma­gyarságért tüntető magyar emigráció lelkes csapatát! Ugye ilyen "barát" mellett a magya­rok Istene óvjon az ellenségünktől! Nos, a visszarendeződés - jól tudjuk - a legjobb úton halad! De vajon lehet-e ezt a sajnálatos jelenséget azzal magyarázni, hogy azért történt mert a Nyugat nem adott elegendő milliárdokat? Sokkal inkább beszélhetnénk a folyamatos­ságról, hiszen a szovjeteknek nyújtott segítség már az évszázad eleje óta tart, ...hála a new yorki bankároknak és üzletembereknek! Hová lettek a millárdok, mert közben a 240 millió ember é­­hezett! Ó, hogy önvédelemre kellett költeniük az imperialista hódító Nyugat ellen? A Szovjetúnió, ahogy ismertük az elmúlt hét évtized alatt, szétesett mint a kártyavár. Még a szovjet csapatok is kivonultak az 1945 óta megszállott országokból. Az orosz nép szerint a kommunizmusnak már régen vége lett volna, ha a Nyugat évtizedeken át nem támogatja! □ Jövőbelátó politikusok elképzelése szerint az új Európa szívét az Európai Közösséghez tar­tozó egyesült Németország, valamint Fran­ciaország, Olaszország, a Benelux államok, s talán az ibériai félsziget képeznék, "Európai E­­gyesült Államok" néven. A keleti térségben pedig 1989 óta beszél­nek arról, hogy "Európa felé igyekszünk !" annak ellenére, hogy mind a NATO, mind a Varsói Szerződés tagállamainak vezetősége annak idején sietett kijelenteni, hogy a Berlini Fal leomlása nem jelenti az egyesülést, mert a katonai biztonsági megfontolások egyelőre ezt nem engedhetik meg. Röviden: mind a Szovjetúnió, mind az USA üdvözli a közép­európai reformhullámot, azzal a fenntartással, hogy érintetlenül kell hagyni a kialakult és mindkét fél által kezelhetőnek vélt katonai egyensúlyt. Milyen helyet kap majd az új Oroszország ebben az európai rendezkedésben? Csak úgy könnyelműen feladja a félévszázad óta gaz­dasági és katonai hatalmában fogvatartott ke­leti térséget, vagy pedig más kell a kiéhezett medvének? Egyes térképeken, már a szovjet igényeknek megfelelően, választófalként jel­zik a Balti államokat, Lengyelországot, Cseh­szlovákiát, Magyarországot és Jugoszláviát. "Ha Gorbacsovnak Európából sikerülne az amerikai csapatok kivonása - írta a THE ECO­NOMIST 1989 novemberében - akkor a térség­ben Oroszország lenne az egyetlen atomha­talom, sőt még az európai gazdasági­ klubba is valószínűleg belépne." Gorbacsov (Budapest gyilkosának And­­ropo­vnak egykori tanítvány­a ! ) a maga rendezte puccs után, Nobel-díjjal a zsebében visszavo­nult amerikai egyetemekre professzorkodni, sőt szabadidejében járja a nagyvilágot és meg­hívásra nehéz ezresekért tart szakelőadáso­kat a demokráciáról azoknak akik kíváncsiak rá. A peresztrojka atyja lassan kimegy a divat­ból, ám utódja Jelcin (Jelzmann) tovább védi a kommunista hatalmat. Jalta árnyéka pedig - joggal - azóta is kí­séri az amerikai demokratákat, hogy a háború idején túlságosan gyengék voltak a szovjetekkel szemben. Negyvenöt évvel Jalta után már nem­csak a demokraták, hanem a republikánusok nagy része is magáévá tette a roosevelti hagyo­mányokat! Nem kellene már új értelmezést adni az 1789-es Emberi és Polgári Jogok Kiáltvá­nyának!?.... □ Források: Dr. Málnási Ödön: A magyar nemzet őszinte története. (A Hídfő Baráti Körének kiadása, San Francisco, Ca.) "Lend-Lease Act": az Egyesült Államok kongresszusa által megsza­vazott Szovjetúniónak nyújtott segélyek a második világháború idején. r.­­ — Az Új Hídfő kiadványait mindig megtalálja PÜSKI SÁNDOR Könyvesboltjában 217 East - 83 rd Street New York, NY. 10028 USA ^ 3­ 0 Újra vasfüggönyt építenek (folytatás az 1. oldalról) ter ilyen szemszögből nézve talán indokolatlan, de rémhírterjesztés műszaki zárról, pláne "vas­függönyről" beszélni - közölték a belügyi ille­tékesek. Biológust, vadszakértőt nem szólaltattak meg, ahhoz ugyanis olyan állatfajtát kellett vol­na találni erdeinkben vagy pusztáinkon, amely csodalény még ilyen magasságot is képes át­ugrani, csakhogy kimeneküljön az országból. Ám még mielőtt magyarázataikba teljesen belezavarodtak volna a Kuncze-féle belügy­minisztériumban, kellő diplomáciai egyeztetés híján a "sógoroktól" szivárgott ki némi infor­máció. Igaz-e, a teljes (és borzalmas) igazság­hoz kevés, de ahhoz éppen elég, hogy december közepére, mintegy karácsonyi ajándék gyanánt, az elrémisztő valóság körvonalazódjon. Az osztrák fél már októberben kezdemé­nyezte: a Burgenlandban elkészült A4-es autó­pálya magyar területre kihelyezett ellenőrző­pontját teljes mértékben kerítsék el az út mind­két oldalán egészen az ellenőrző építményekig - mert véleményük szerint ez biztosítana megfelelő védelm­et Ausztriának, úgy is mint az EURÓPAI UNIÓ tagállamának a nemkívánatos migráció ellen. (Gondoljuk csak végig: hová vezetne az, ha mindenféle bennszülöttek, bőgatyás pusztai népek, fütyülős baracktól lerészegedett szittyák csak úgy szabadon - vadháló által nem gátol­­tan! -­elözönölhetnék a civilizált Európát..., mi lenne ebből a jól berendezett világból? Még később, immár konkrétabb adatokra támaszkodva jutott hozzá néhány politikus, új­ságíró ahhoz az információhoz, miszerint dr. Gerhardt Wild főtanácsos, biztonsági igazgató, a határkérdés egyik legfőbb osztrák illetékese még közvetlenül karácsony előtt felvette a kap­csolatot Kovács Gyula ezredes magyar meg­bízottal, akivel magasabb szinten 1994. október 15-én Eisenstadtban tárgyaltak és egyeztek meg az illegális határátlépések megakadályozásáról. E tágyalások eredményeként készült el jóformán már a teljes magyar-osztrák határsza­kaszon az a 2,5 méter magas drótkerítés, ame­lyet korábban (néhány titkosított iratban még december közepén is!) vadfogó hálónak minő­sítettek a "szakemberek". Az osztrák főtanácsos - ahogy azt a "rezer­vátumba" küldött levelében üzente - nagy ö­­römmel győződött meg ezen kerítések talán kis­sé túlméretetett tereptárgyak elkészültéről, ugyanakkor feddő hangnemben emlékeztette a magyarországi határőrtiszteket ígéretükre, miszerint hasonló elválasztó műszaki zárat e­­melnek a teherautó-, valamint a ki- és belépősá­­vok között is, ezzel vetve gátat azoknak, akik ott kívánnak határt sérteni.­­ Szemenyei-Kiss Tamás (Budapest) Köszönet Kedves Olvasóinknak a sok szép , I karácsonyi üdvözlőlapért és a kedves, bátorító sza- I­­­vakért,hiszen a gépnek is szüksége van néha egy pár­­ csepp olajra. Munkatársainkkal együtt teljes erővel tovább i i folytatjuk a nehéz harcot Hazánk és Népünk sorsa­­i­­­nak jobbra fordulásáért. Mint a múltban, így a­­­­ jövőben is számítunk minden hazaszerető magyar f­ótestvérünk erkölcsi és anyagi támogatására. JJ !

Next