Magyar Hit, 1989 (3. évfolyam, 2-11. szám)
1989-02-01 / 2. szám
2 MAGYAR HIT 1989 február Ez a helyzet —középkori vizsonylatban — megmagyarázható. Mondhatjuk azt, hogy a „középkori római egyház nem állt hivatása magaslatán és lényegében nem azonos a maival.” Mondhatunk bármilyen indokolást, hiszen a Magyarság 1000 éves szolgaságának múltján már változtatni csak akkor lehetne, ha az idő kerekét viszaforgathatnánk. Minthogy az Élet pereg és az emberi fejlődés ma a Holdig vitte már a Tudást, az emberi pozitivizmus mai korszakában egy nemzet sem hivatkozhat „eltévedt állapotára” csak azért, hogy múltjának óriási hibáit nevezze nemzeti tradíciónak. Az élet mai ritmusa épeszű és gondolkodó embereknek nyitja meg a jövőt. Minden népnek, mely nem az „életben” , hanem az „élet mellett” kívánja napjait leéldegélni, napjai megszámláltattak. Ma csak a Nemzeti Öntudattal rendelkező és az ősi Nemzeti tradíciókat vallásos kegyelettel ápoló népek maradnak meg a történelmi színpadon. A Magyarságnak is fel kell ismernie mai történelmi adottságát és a helytelenül értelmezett „kereszténység internacionalizmusa” helyett vissza kell térnie azokhoz az ősi nemzeti tradíciókhoz, amelyekre Újjászületett Nemzeti Öntudatát helyezheti. Ezek a tradíciók pedig nem mesék és nem mondák, nem valamelyik egyház által felmagasztalt oly személyek, akik életükben az illető egyház érdekeit Nemzetük elé helyezték, hanem az oknyomozó történelemkutatás bizonyított adatai, amelyek kétségtelenítik azt, hogy 1. ) a Dunamedencében már 6000 évvel előttünk is a „magyar nyelvet” beszélték és ennek a beszédnek „rovásírásos írásrendje” is volt, melyet az „etruszkok” (agatyrsok) a mai Itáliába vittek magukkal. Csakis ennek a nyelv létezésnek köszönhető az, hogy az eddig megfejtetlen etruszk táblák a hun-szkita-magyar írásrend szabályai szerint olvashatók. 2. ) Bizonyítást nyert az is, hogy ezt a hun-szkita-etruszk-pelazg nyelvet a mezopotámiai hurriták, subarok és káldeaiak is beszélték és az ő okiratos írásrendszerükkel annak a népnek a neve, amit mi ma „hun-szkita-pelazg-etruszk-magyar” nyelvnek mondunk, HUN — MAH — GAR elnevezéssel lett rögzítve az agyagtáblákon. 3. ) Bizonyítást nyert az is, hogy időszámításunk kezdetének korában, Róma egyetlen tiszteletben tartott ellenfelének országában, a PÁRTOS BIRODALOMBAN is ezt beszélték és ezt a nyelvet hozták vissza a Dunamedencébe a Pártus-Honból Kr. u. 100 körül visszatelepülő „jászok” (jazigok), a Kr. u. 560 körül hazajövő „avarok” és azok is, akik Kr. u. 896-ban tértek vissza a „subar-szabir” nevű uralkodó nemzetséggel és akiket a mai történelemszemlélet „magyar”-nak nevez. 4.1 Megállapítást nyert az is, hogy az „avarok” előtt a kínai faltól a Rajnáig elterülő HUN BIRODALOM ATTILÁJA is ugyanezt a hun-magyar-pelazg-etruszk-szkíta rovásírásrendszert használta és ugyancsak magyarul beszélt. 5.) Annak ellenére, hogy a római katholikus „hittérítés” mindezeket a népeket „pogányoknak” nevezi vallástörténeti feljegyzéseiben — a világi történelemszemlélet megállapításai cáfolják ezeknek a népeknek „pogány-jellegét”. Sőt éppen az ellenkezője bizonyosodott be. Nevezetesen: a. ) A Pártus Birodalomhoz tartozó Babilonban volt székhelye a Péter Apostol által alapított Babiloni Gyülekezetnek, mely az Úr Jézus „szeretet-törvényét” ismerte el egyedüli tanításának és nem kötötte vallását a mózesi törvényekhez. b. ) Ebben a Pártus Birodalomban a Kr. u.i .,első” században Péter Apostol Egyházának már 360 kőből épített temploma és így teljes egyházszervezete működik. c. ) A ..vazigiászok” és az „avarok” már ezt a valódi Jézusi és nemzeti vallást viszik magukkal a Dunamedencébe. d. ) Attila is ennek a Jézusi keresztény vallásnak a követője és udvarában a „Hun írással írt evangélium” létezett. e. ) A 896-ban ÁRPÁD Pap királlyal letelepedő „magyar” törzsszövetség ugyanevvel a vallással él és iskolázott hitoktató és lelki pásztori egyházi rendszere van. * * * Ezek után felmerül az a kérdés, hogy milyen következtetések vonhatók le a fenti történelmi adatokból... ? Elsősorban meg kell azt állapítani, hogy a Magyarság ősei egyáltalában NEM TÉVESZTETTÉK EL AZ UTAT. Hol keressük hát az „útvesztést”... ? A történelmi adatok világosan megmutatták, hogy a ,,római térítés” volt az, mely kiirtotta mindazt a magyart, aki a rovásírásrendet használta,aki az ősi dicsőségét hirdette, aki Jézus-hivő volt az ószövetségi mózesi törvények nélkül s aki nem ismerte el a római pápa Istentől küldött uralmát.