Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1986 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Változás a Taníttatás! Alapnál A „TANÍTTATÁS! ALAP” Igazgatósága közli, hogy: 1986. január hó 1.-től kezdve: Az Alap hivatalos neve és címe: CONTINENTAL EDUCATIONAL FUND (Charitable and­ Non-Profit Organization) Registration N° 0500751-21-16 7145 MATCHETTE ROAD WINDSOR, ONT. N91 - 212 CANADA Az Alap új főtitkár-pénztárosa: SCHLOSSER JÁNOS, igaz magyar Testvérünk, aki az Alap pénzkezelésével járó munka elvég­zését áldozatos, magyar szívvel elvállalta, miután eddigi jó főtitkár-pénztárosunk — BANDI Mihály Testvérünk — e tiszt­ségről leköszönt. ADOMÁNYKÜLDÉS: Kérjük mindazokat az előfizetőinket és olvasóinkat, akik a Ta­­níttatási Alap útján szorgalmas fiatalja­ink tanulását támogatták, hogy adomá­nyaikat a fenti új címre küldjék, vagy —­ mint eddig is sokan tették, hogy az ŐSI GYÖKÉR-hez irányították a segít­­séget, amit Szerkesztőségünk mindig az Alap Pénztárába továbbított és ezután is továbbítani fog. A CAN­AD­AI ADOMÁNYOZÓK: az Alaptól — az OTTAWA-i DEPARTAMENT OF NATIONAL REVENUE TAXATION által előírt hivatalos nyugtát kapnak, melynek összege az adófizetésbe betud­ható. ÍGY az adományozók adófizetésük egy részét, a canadai törvény alapján és jóváhagyásával, a Continental Educa­tional Fund támogatására tudják fordíta­ni. KÖSZÖNET-NYILVÁNITAS: A Taníttatási Alap Igazgatósága ezúton is hálás köszö­netet mond BANDI MIHÁLY Testvé­rünknek, aki tíz éven át önzetlenül, be­csületesen és pontosan látta el az Alap főtitkár-pénztárosi teendőit. A Taníttatási Alapnál ez az „őrségváltás” nem más, mint a Jövőnk biztosítása. A becsületes és igaz magyarság-szolgálatot végző „ősz-hajúak” adjuk át munkahe­lyünket a fiataloknak. De hálás köszönetet mondunk a sok ál­dozatos és jószívű adakozónak is. Azok­nak, akik pénzadományaikkal segítették a Taníttatási Alapot. Adjon Isten nekik érte ezerannyit. Ki kell emelnünk e kö­szönet-nyilvánításban a windsori Körösi Csom­a Történelmi Társaságot, akik min­den évben — Árpád Napján — Honfog­laló Nagy Fejedelmünk emlékére, 1.000­­­dollárt ajándékoztak A lapunknak. A Ma­gyarok Istene áldja meg mindegyik tag­jukat. ÚJ FŐTITKÁR-PÉNZTÁROSUNK: Schlosser János, a fiatalabb generáció egytemi kép­zettséggel rendelkező csoportjához tarto­zik és a Continental Educational Fund kifejlesztésében és nagyobbításában nagy reményt nyújt azzal, hogy a­ pénzügyi szakon szerzett képesítést. Támogasd a Taníttatási Alapot Ez az első szavam, midőn átveszem a pénz­táros-titkár (secretary-treasurer) teendőit. A „CONTINENTAL EDUCATIONAL FUND”-nál beállt „őrségváltás” — úgy mű­ködésében, mint célkitűzéseiben — csupán az eddigi munka „zökkenőmentes” folytatását jelenti. Annak a folyamatnak a folytatását, melyet — egy magyarságát szolgálni kívánó, megbecsült korosztály idegenbe sodródottai — példamutató felelőséggel és önzetlenül alapítottak meg. Ha az így megkezdett munkát nem lennénk hajlandók folytatni — csak azért, mert az ál­dozatot követel tőlünk — akkor valóban meg­kérdőjelezhetnénk magyarságunkat is és ma­gyarságtudatunkat is. Ugyanis mi a — TA­NÍTTATÁSI ALAP közvetítésével történő — segítségben, mellyel szorgalmas fiataljaink tanulási költségeit teremtjük elő, a Magyar Jövő biztató jelét látjuk és ha ezt ismerjük fel e nemes célban, akkor a következmény valóban egy pozitív megnyilvánulásban, az adakozásban mutatkozik. Idegen nemzetektől nem várhatunk segít­séget. Tehát csak magunkra — az Igaz Ma­gyarságra — számíthatunk és ebben már ben­ne van a Jövő Reménysége, hiszen régi köz­mondásunk mondja így: „segíts magadon és Isten is megsegít”. De — ha „megméretünk és könnyűnek találtatunk” — sorsunkért csak saját magunkat okolhatjuk. A Magyarságszolgálat e nemes tisztségében indulva, kérem áldozatos Nemzettestéreimet a Taníttatási Alapunk további támogatására. Magyar testvéri köszöntéssel: Schlosser János secretary-treasurer ----- oooooooOOOOOOOOOOOooooooo----­ A TATÁRLAK­I IMASZÖVEG EZÜSTBE VALÓ VERETÉSÉNEK TÖRTÉNETE Egy ajánlott levelet hozott a posta. Nehéz volt a levél és a felbontás előtt nem tudtam kitalálni, hogy mi az a nagy súly benne. Ki­nyitottam és a címlapon látható, tatárlaki táblácska bronzba öntött pontos mása volt a borítékban. A kisérő levél így szólt: «Erdélyben jártam, Tordos környékén. Ta­lálkoztam egy magyar asszonnyal, akinek a nyakában egy ezüst érem volt, selyem szál­­folytatódik a hátsó borítólap belsején.

Next