Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1986 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Szűzanya előtt — itt Argentínában... és ez az összlakosságnak majdnem 20%-a. Ezek biz­tosan nem fognak kábítószereket használni, vagy robbantani, mert rájöttek, hogy az egyetlen, aki békét adhat ennek a züllött nyu­gati világnak és azt megmentheti. . . a Szűz­ Anya segítségében való hit, ami nem más a gyakorlatban, mint az édesanya tisztelete és a család egységének megtartása, védelme. Ennek az országos „zarándoklatnak” a résztvevői pedig nemcsak a katholikusok vol­tak, hanem az argentin — nemzeti érzésű — ifjúság ment imádkozni a Szűzanyához, fele­kezeti különbség nélkül. (Zsidók — természetesen — nem voltak köztük.) Nézzük meg csak történik-e hasonló imád­kozás a Magyarok között. Argentínában sok katholikus pap működik, de egyiknek sem jutott eszébe, hogy egy magyar fiatalokból álló csoporttal részt vett volna ebben a za­rándoklatban, pedig a magyarság hagyomá­nyaiban a Boldogasszony tiszteletét megtalál­juk a Szent Istváni térítés előtti időben és Árpád népénél is. Tudjuk, hogy a mai Ma­gyarországon — minden korlátozás és ne­hézség ellenére is rendeznek a fiatalok ha­sonló zarándoklásokat pl. Mária Remetére és Zalaszentlászlón is volt valami kis vallásos megmozdulás, de lassan elnémulnak ott is a Szűzanyát dicsérő ajkak. Nézzünk körül a „szabad világ” magyarjai közt. Itt egy összehasonlítást végzek, aminek azt a címet adom: KÉT PAP AZ EMIGRÁCIÓBAN Az egyik — Töreki Ödön jezsuita, a Wind­­sor-i plébános, Kanadában. A karácsonyi szá­munkban már ismertettem azt az „Egyházi Tudósítót”, amiben ez a pap nyíltan megírja, hogy magyar gyülekezetében „háborús bűnö­söket” keres. Tehát nem „bűnösöket térít”, hanem — annak ellenére, hogy Magyaror­szágon ezzel, az egyetlen állam büntetőtör­vénykönyvében elő nem forduló „bűncselek­mény”, „háborús bűnös” jelige alatt, több ártatlan végeztetett ki Rákosi-Róth, az ószö­vetségből rámaradt kegyetlenséggel . Ma, 40 évvel a második világháború után. . . ez a Töreki még mindig bosszúért liheg... saj­nos .. . római katholikus papi öltözetben. Amit ír, a még vérszegénynek is alig nevezhető „Tudósítójában”, az olyan botrányos magyar­sággal van megfogalmazva, hogy az olvasóban önkéntelenül felvetődik az a gondolat, hogy ennek a papnak anyanyelve semmiképpen sem lehet magyar. Mondhatjuk — magyar nevet visel, de sem beszédje sem szive-lelke nem magyar. Tehát nem szeretetben egyesíti, hanem üldözi a magyarokat. De hát ki a másik... ? Ezt olvashatjuk a „Pittsburghi Magyar­ságban”, vagy az „Új Hídfő”-ben a követke­zőképpen: AZ EGÉSZ VILÁG MAGYARSÁGA ÜNNEPELT AKRONBAN Az 1956-os magyar szabadságharc óta nem volt olyan egységes a világ magyarsága, mint Hősök Vasárnapján Akronban. Ezen a napon mutatták be ünnepélyes ke­retek között a világon első és egyedülálló hősi emlékművet, amelyet a világ magyarsága állított a második világháború magyar hősei és mártírjai emlékére. A világ magyarsága magáévá tette a szent ügyet, és szakadatlanul jöttek az elismerő levelek Ausztriától Argentínáig, Ausztráliától Brazíliáig, Magyarországtól Kanadáig. Egy népnek a lelke szakadt fel és a lélekkel együtt felszakadt a fájdalom és az emlékezés. 1938 és 1945 között közel 200.000 magyar honvéd adta az életét hazája szabadságáért, függetlenségéért és nagyságáért. Közülük több, mint 70.000 ismeretlen helyeken, isme­retlen sírokban alussza álmát Szibéria és Franciaország között, „valahol Európában” vagy valahol Ázsiában. Negyven esztendőn keresztül nem volt le­hetőség, nem volt alkalom és nem volt bátor­ság emlékművet emelni nekik. * * * 1984 tavaszán az akroni Lorántffy Otthon igazgatósága szavazta meg a Hősi Emlékmű felállítását Dömötör Tibor püspök indítványá­ra. Az akroni Lorántffy Otthon az amerikai magyarság legnagyobb teljesítménye és legál­­dottabb alkotása. — Itt támogatásra talál min­den magyar ügy. — Itt magyarul beszélnek a vezetők, az alkalmazottak és a betegek. — Itt állították fel a világ egyetlen szobrát, amely a trianoni békediktátum szörnyű kö­vetkezményeire emlékeztet. — Itt áll és hir­deti az 1956-os szabadságharc csodáját a szabadságharcos szobor. — Itt emlékezik a múltra és készül a jövendőre a világ magyar­sága a második világháború magyar hőseinek emlékművével. Míg mások hallgattak, beszéltek, terveztek és kritizáltak,­­ addig az akroni magyarok bátor kiállással fogtak neki a Hősi Emlékmű elkészítéséhez. Az ünnepi szobor leleplező beszédét Dö­mötör Tibor püpök mondotta: „A mi hadseregünk csak azért harcolt a második világháborúban, hogy a felszaba­dított magyar területek is visszakerülhesse­nek a magyar hazához! Csak ezért harcol­tunk! Csak ezért véreztünk! Csak ezért tar­tottunk ki az utolsó pillanatig!” Bátor szavakkal méltatta a püspök azoknak a harcát, akik nem tették le a fegyvert és mind­végig kitartottak. Majd így folytatta: „Az egész magyar népet a vádlottak pad­jára ültették a győzők, az egész magyar had­sereget háborús bűnösnek nyilvánították.

Next