Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1989 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1989-11-01 / 6. szám

A könyvet Holandiában is kiadták „De Russische Spionage” címmel. A francia tá­bornok a következőket írja Koestlerről: „...Arthur Koestler, aki ebben az időben a „Vossische Zeitung” munkatársa volt és tit­kos tagja a kommunista pártnak, 1936-ban Párisba ment Alexander Radóval, aki később a „Rote Drei” vezetője lett. Velük egy hírközlő irodát alapított Svájzban, ami voltaképpen a Franciaországban elkövetett kémtevékenysé­gek elködösítésére szolgált. Később Koestler szakít a Szovjettel... és írókarrierjének állo­másai már ismertek”.Í­rott sajtótájékoztatón is megannyi kérdés zá­porozott a jelenlevő tudósokra, közülük nem egy nem éppen jóhiszeműségről tanúskodott. Az egyik érdeklődő például felháborodottan tiltakozott Mihail Küchelbecker (Kruhelbe­­ker) holtteste „megbolygatása” ellen, jóllehet az illető dekabristának a pangás éveiben már emeltek emlékművet a közelben, amelynek ugyan semmi köze nem volt valódi sírhelyé­hez, de fénykép is készült róla. Ki­szely Ist­ván antropológus és tudóstársai fáradhatatla­nul és iróniát sem nélkülözve állták a kérdé­sek áradatát, a jelek szerint nem utoljára kény­szerülve hasonló megszorongattatásokra. Hazatér a Szabadság Bajnoka SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A PETŐFI-EXPEDÍCIÓRÓL (MTI) A Megamorv Petőfi-bizottság a ma­gyar kormánnyal karöltve kívánja folytatni a Petőfi-expedíció munkálatait, de fenntartja magának a jogot Petőfi Sándor földi marad­ványaival kapcsolatosan a további ügyinté­zésre — jelentette be a Megamorv Petőfi­­expedíciót finanszírozó Morvai Ferenc, a Megamorv Kazánfejlesztő Iroda vezetője és tulajdonosa a sajtó képviselőinek Bpesten, a Magyar Sajtó Házában. Elmondta: felhívja a kormányt, hogy legkésőbb egy héten belül szervezzen kormánybizottságot. Ez a bizottság intézkedne a magyar Külügyminisztérium út­ján, hogy Petőfi Sándor földi maradványai mielőbb hazakerüljenek. Ha kérésére valami­lyen ok miatt a kormány nem intézkedne, ak­kor kéri a Magyar Néphadsereg vezetését, hogy az a Megamorv Petőfi-bizottsággal együtt szervezze meg a költő, forradalmár, őrnagy katonai dísztemetését. Amennyiben e kérés sem találna meghallgatásra, a Petőfi bizott­ság a Magyarok Világszövetségéhez fordul a temetés megszervezése érdekében. * * * „Átvételi elismervény Petőfi Sándor ma­gyar költő és forradalmár földi maradványa­iról, amelyet 1989. július 27-én délelőtt 11 órakor a barguzini tanácstól átvettünk.” — Ez volt talán az egyetlen egyszerű akta abban a hosszadalmas küzdelemben, amelyet a le­gendás Morvai Ferenc, a Megamorv Kazán­fejlesztő Iroda vezetője és tulajdonosa, a vi­lághírű feltaláló által kezdeményezett és irányított Petőfi-bizottság folytatott az elmúlt hónapokban s amelyet most — ha az eddigi tudományos megállapítások igazolódnak — siker koronázott. Mert bizony nem kevés bü­rokráciával, gáncsoskodással, rosszhiszeműség­gel, bizalmatlansággal kellett megbirkóznia a bizottságnak, amíg a nemzetközi tudósokból álló expedíció a szovjetunióbeli Burját ASZSZSZK barguzini járásának egy isten há­ta mögötti temetőjében kiáshatta azokat a csontokat, amelyek alkalmasint valóban Pe­tőfi Sándor földi maradványai. A tegnap tal­ HOGYAN VIZSGÁLNÁ PETŐFI FÖLDI MARADVÁNYAIT AZ IGAZSÁGÜGYI ORVOSSZAKÉRTŐ? Petőfi földi maradványainak azonosítása izgatja a közvéleményt. Sok nyilatkozat el­hangzott már ebben az ügyben. Mi arra vol­tunk kíváncsiak, hogyan látja ezt a problé­mát az igazságügyi orvostan professzora, Bu­ris László, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője. — Mit csinálna egy igazságügyi orvosszak­értő, ha Petőfi földi maradványainak azo­­nosítását kérnék tőle? — Kétféle lehetőség áll ebben az esetben a kutató előtt: a haj és a koponya vizsgálata. Számításba jöhet például a hajban található mikroelemek mennyiségének, arányának meg­állapítása neutron-aktivációs módszerrel. Ez azonban azért nem adna megnyugtató ered­ményt, mert a két különböző időből származó haj minta között az időbeli változások miatt is különbség lenne. Jobb lehetőség az úgy­nevezett fingerprint eljárás, amely a hajban is található DNS-molekulák „ujjlenyomatát” adja; ez minden emberre nézve annyira azo­nosító erejű, mint az ujjlenyomat. Kérdés azonban, hogy a test DNS-molekuláinak mennyire őrződött meg az integritása ilyen hosszú idő alatt. Erre vonatkozólag adatot még senki sem közölt. — Mit lehet kezdeni a koponyacsontokkal? — 1988-ban Pittsburgben dolgoztak ki egy számítógépes eljárást, amely a koponyacson­tok alakjából, a lágyrészek vastagságának figyelembevételével, számítógépes úton raj­zolja meg a lehetséges arcmegjelenési formá­kat. Ez jobb, mint a korábban, Nagy Péter és Rettegett Iván maradványainak az azonosítá­sára is használt Geraszimov-módszer, amely a kutató antropológus művészi elképzeléseit is figyelembe veszi. A számítógépes megjele­nítésben nincs ilyen szubjektív elem. Az el­készült rajzokat össze lehet hasonlítani a dagerrotípiával és a festményekkel, s meg le­het állapítani, hasonlóak-e ezekhez, vagy éppen kizárható a hasonlóság. 127 ----------------------------------------------­

Next