Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1989 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1989-11-01 / 6. szám
A könyvet Holandiában is kiadták „De Russische Spionage” címmel. A francia tábornok a következőket írja Koestlerről: „...Arthur Koestler, aki ebben az időben a „Vossische Zeitung” munkatársa volt és titkos tagja a kommunista pártnak, 1936-ban Párisba ment Alexander Radóval, aki később a „Rote Drei” vezetője lett. Velük egy hírközlő irodát alapított Svájzban, ami voltaképpen a Franciaországban elkövetett kémtevékenységek elködösítésére szolgált. Később Koestler szakít a Szovjettel... és írókarrierjének állomásai már ismertek”.Írott sajtótájékoztatón is megannyi kérdés záporozott a jelenlevő tudósokra, közülük nem egy nem éppen jóhiszeműségről tanúskodott. Az egyik érdeklődő például felháborodottan tiltakozott Mihail Küchelbecker (Kruhelbeker) holtteste „megbolygatása” ellen, jóllehet az illető dekabristának a pangás éveiben már emeltek emlékművet a közelben, amelynek ugyan semmi köze nem volt valódi sírhelyéhez, de fénykép is készült róla. Kiszely István antropológus és tudóstársai fáradhatatlanul és iróniát sem nélkülözve állták a kérdések áradatát, a jelek szerint nem utoljára kényszerülve hasonló megszorongattatásokra. Hazatér a Szabadság Bajnoka SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A PETŐFI-EXPEDÍCIÓRÓL (MTI) A Megamorv Petőfi-bizottság a magyar kormánnyal karöltve kívánja folytatni a Petőfi-expedíció munkálatait, de fenntartja magának a jogot Petőfi Sándor földi maradványaival kapcsolatosan a további ügyintézésre — jelentette be a Megamorv Petőfiexpedíciót finanszírozó Morvai Ferenc, a Megamorv Kazánfejlesztő Iroda vezetője és tulajdonosa a sajtó képviselőinek Bpesten, a Magyar Sajtó Házában. Elmondta: felhívja a kormányt, hogy legkésőbb egy héten belül szervezzen kormánybizottságot. Ez a bizottság intézkedne a magyar Külügyminisztérium útján, hogy Petőfi Sándor földi maradványai mielőbb hazakerüljenek. Ha kérésére valamilyen ok miatt a kormány nem intézkedne, akkor kéri a Magyar Néphadsereg vezetését, hogy az a Megamorv Petőfi-bizottsággal együtt szervezze meg a költő, forradalmár, őrnagy katonai dísztemetését. Amennyiben e kérés sem találna meghallgatásra, a Petőfi bizottság a Magyarok Világszövetségéhez fordul a temetés megszervezése érdekében. * * * „Átvételi elismervény Petőfi Sándor magyar költő és forradalmár földi maradványairól, amelyet 1989. július 27-én délelőtt 11 órakor a barguzini tanácstól átvettünk.” — Ez volt talán az egyetlen egyszerű akta abban a hosszadalmas küzdelemben, amelyet a legendás Morvai Ferenc, a Megamorv Kazánfejlesztő Iroda vezetője és tulajdonosa, a világhírű feltaláló által kezdeményezett és irányított Petőfi-bizottság folytatott az elmúlt hónapokban s amelyet most — ha az eddigi tudományos megállapítások igazolódnak — siker koronázott. Mert bizony nem kevés bürokráciával, gáncsoskodással, rosszhiszeműséggel, bizalmatlansággal kellett megbirkóznia a bizottságnak, amíg a nemzetközi tudósokból álló expedíció a szovjetunióbeli Burját ASZSZSZK barguzini járásának egy isten háta mögötti temetőjében kiáshatta azokat a csontokat, amelyek alkalmasint valóban Petőfi Sándor földi maradványai. A tegnap tal HOGYAN VIZSGÁLNÁ PETŐFI FÖLDI MARADVÁNYAIT AZ IGAZSÁGÜGYI ORVOSSZAKÉRTŐ? Petőfi földi maradványainak azonosítása izgatja a közvéleményt. Sok nyilatkozat elhangzott már ebben az ügyben. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogyan látja ezt a problémát az igazságügyi orvostan professzora, Buris László, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője. — Mit csinálna egy igazságügyi orvosszakértő, ha Petőfi földi maradványainak azonosítását kérnék tőle? — Kétféle lehetőség áll ebben az esetben a kutató előtt: a haj és a koponya vizsgálata. Számításba jöhet például a hajban található mikroelemek mennyiségének, arányának megállapítása neutron-aktivációs módszerrel. Ez azonban azért nem adna megnyugtató eredményt, mert a két különböző időből származó haj minta között az időbeli változások miatt is különbség lenne. Jobb lehetőség az úgynevezett fingerprint eljárás, amely a hajban is található DNS-molekulák „ujjlenyomatát” adja; ez minden emberre nézve annyira azonosító erejű, mint az ujjlenyomat. Kérdés azonban, hogy a test DNS-molekuláinak mennyire őrződött meg az integritása ilyen hosszú idő alatt. Erre vonatkozólag adatot még senki sem közölt. — Mit lehet kezdeni a koponyacsontokkal? — 1988-ban Pittsburgben dolgoztak ki egy számítógépes eljárást, amely a koponyacsontok alakjából, a lágyrészek vastagságának figyelembevételével, számítógépes úton rajzolja meg a lehetséges arcmegjelenési formákat. Ez jobb, mint a korábban, Nagy Péter és Rettegett Iván maradványainak az azonosítására is használt Geraszimov-módszer, amely a kutató antropológus művészi elképzeléseit is figyelembe veszi. A számítógépes megjelenítésben nincs ilyen szubjektív elem. Az elkészült rajzokat össze lehet hasonlítani a dagerrotípiával és a festményekkel, s meg lehet állapítani, hasonlóak-e ezekhez, vagy éppen kizárható a hasonlóság. 127 ----------------------------------------------