Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 01. KÖTET (1969)

1969 / 1-2. szám - MAJOR MÁTÉ: Előszó

ELŐSZÓ Amit az Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények utolsó számának elő­szavában már elmondtam, itt jórészt megismétlem. Említettem ott, hogy 1968-ban, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályá­nak Vezetősége megbízott az Építés- és Közlekedéstudományi Közleményeken kívül az Osztályközlemények és az Acta Technica szerkesztésével is. A kitüntető megbízás alkalmát felhasználtam arra, hogy javaslatot tegyek az Osztály­vezetőségnek e három folyóirat tartalmi és formai átalakítására. A javaslat csaknem teljes egészében elfogadtatott. Az Acta Technica csak címlapjának tipográfiájában változott. Az Osztály­közlemények címe Műszaki Tudomány lett és időlegesen bővült a közle­kedés-, a hidrológia- és vízgazdálkodás-tudomány területének anyagával, mely tudományágak a „profil­"-tisztázás következtében az Építés- és Közle­kedéstudományi Közleményekből ennek tizenkétesztendős pályafutása után kiváltak. Az utóbbinak eddigi elnevezése épp ezért megváltozott, ettől a számtól kezdve Építés-Építészettudománynak hívják, vagyis, az elmondottak szerint, szorosabban összetartozó szakterületek tudományágainak szűkebb kö­rét kívánja összefogni. Ez a konstrukció lehetővé teszi, hogy a Műszaki Tudomány, bár ,,profil"-ja ebben a fázisban bővül, idővel fokozatosan diffe­renciálódjék, és az Építés-Építészettudomány analógiájára, az egyes tudomány­területek szorosabban összetartozó tudományágainak külön akadémiai folyó­iratai létrejöjjenek. Ez alighanem növelni fogja az Akadémia e kiadványai után megnyilvánuló érdeklődést, bár meglepő jelenségként az Osztály­közlemények címváltoztatása már maga is az érdeklődés fokozódásával járt. Remélem, hogy ez a jelenség meg fog ismétlődni az Építés-Építészettudomány esetében is. Annál inkább remélem, mert, mint a tartalomjegyzék is mutatja, folyó­iratunk ez első (kettős) számának tartalma lényegesen egységesedett, közle­ményei jóval közelebb kerültek egymáshoz. A közölt nyolc tanulmány ugyanis ha az egyes cikkek terjedelmétől eltekintünk így oszlik meg a folyóirat „gazdái", az egyes akadémiai bizottságok között: építészetelmélet 3 (37,5%), építészettörténet 2 (25%), építéstudomány 2 (25%), településtudomány 1 (12,5%.). Az itt jelentkező bizonyos ,,aránytalanság"-ot, természetesen, a 1*

Next