Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 05. KÖTET (1974)
1973 / 1-2. szám - ZÁDOR ANNA: Az angolkert Magyarországon
Dr. ZÁDOR ANNA, a művészettörténettudományok doktora AZ ANGOLKERT MAGYARORSZÁGON* Az angolkert hazai története alapjában megíratlan. Kétségtelen, hogy soha nem került a legfontosabb kérdések közé, és így feldolgozása nem sürgette kutatóinkat, mégis történeti, sőt botanikai jelentősége miatt ez meglepő hiány. Hosszú, 100 évet meghaladó virágzása, rendkívüli elterjedtsége, amely majd 200 kertről nyújt bár sovány adatokat, alig érteti meg a kutatóval a hazai kertek nagyfokú elfelejtését. Nyilván oka volt ennek az is, hogy a háború és az utána következő évek kevéssé kedveztek a kertek fennmaradásának, ápolásának és két évtized kemény munkája kellett ahhoz, amíg gyakorlatban is elérkeztünk a kertek értékelésének, részleges helyreállításának, történelmi emlékként való kezelésének és ápolásának lehetőségéhez. Ez utóbbit elősegítette az az átfogó érdeklődés, amely az UNESCO által létrehívott speciális bizottságnak, a természet- és tájvédelmi IFLA-bizottságnak 1971-ben történt megalakulásával világszerte erőre kapott, és elősegítette e kertekre vonatkozó tudományos és komplex kutatások felvirágzását, sok helyen megindulását. Ez a kutatás egyformán vonatkozik a kertekre mint építészetitervezési együttesekre és a velük kapcsolatos botanikai kérdésekre. Az alábbiakban kizárólag a kertekkel mint kertművészeti-építészeti együttesekkel foglalkozunk, mellőzve a tőlünk érthetően távol álló természettudományos kutatás kérdéseit, de mindig szem előtt tartva, hogy ezek fontos másik oldalát jelentik a kertművészetnek. Rövid tanulmányunk természetesen nem törekedhet átfogó feldolgozásra, még kevésbé teljes anyagbemutatásra. Hosszú évtizedek ez irányú, kedvtelésből fakadt anyaggyűjtésének és egy alkalom kiváltotta anyagrendszerezésnek főbb eredményeit nyújtja, ahogyan az eddigi kutatásaink alapján kibontakozott. Abban a reményben történik e vázlatos tanulmány közzététele, hogy a jelenleg lendülettel folyó kertépítészeti kutatások művelői mind az egészet, mind egyes kérdéseket illetően indítást nyernek majd munkámból, és azt mielőbb többirányú gazdagítással folytatják.1 * Eredetileg az 1972. áprilisában Dumbarton Oaksban (USA) rendezett nemzetközi kertépítészeti konferencia előadásaként készült. Módosított és rövidebb alakjában e konferencia kiadványaként fog angolul megjelenni. Az alábbiakban a magyarországi angolkertekre vonatkozó irodalomról, valamint az angolkertre vonatkozó legfontosabb általános irodalomról adok rövid áttekintést. Mivel a 30-as évek folyamán a hazai kertekre vonatkozó levéltári és bibliográfiai gyűjtésem a háború alatt nagyrészt elpusztult és ezt mások munkássága is csak részben pótolta, a következőkben a megmaradt bibliográfiai anyagból többet közlök, mint ami elengedhetetlenül szükséges lenne, hisz jegyzeteimben más aligha ismeri ki magát. Viszont az örvendetesen megélénkült kerttörténeti kutatások talán hasznosíthatják az itt közzétett anyagot. Ez menti a látszólag esetleges válogatást is. A hazai kertekről főleg útleírások, statisztikai és földrajzi leírások nyújtanak anyagot. Legfontosabbak az alábbiak: J. Bernoulli: Reisen durch einen Teil des Königreichs 1* 3