Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 09. KÖTET (1977)

1977 / 1. szám - AZ IPAROSÍTOTT ÉPÍTÉS ÉPÍTÉSZETI PROBLÉMÁI: AZ MTA 1976. MÁJUS 20-21-ÉN TARTOTT ANKÉTJÉN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK ÉS HOZZÁSZÓL - GÁBOR LÁSZLÓ: Megnyitó

AZ IPAROSÍTOTT ÉPÍTÉS ÉPÍTÉSZETI PROBLÉMÁI Az MTA 1976. május 20 — 21-én tartott ankétján elhangzott előadások és hozzászólások szövege* DR. GÁBOR LÁSZLÓ MEGNYITÓ Tisztelt Ank­ét! Engedjék meg, hogy bevezetőként a következőket mondjam. Az építészet mindenki által ismert és az állandóan változó világban is min­dig változatlan feladata: a társadalom (és a benne élők) valamennyi tevékenységét befogadó térbeli keret, emberi jellegűvé formált mesterséges környezet megteremtése, az em­ber egész világának az adott kort és társadalmat kifejező megmintázása, mint ahogy mondani szokás, az élet színpadának berendezése, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az építészetre, az építészekre és az épí­tőkre mennyiségben állandóan növekvő, körülményeiben egyre nehezedő, összetettségben és bonyolultságában pedig folyton fokozódó munka hárul, rö­viden kifejezve roppant méretű és hatalmas felelősségű feladat megoldása vár, ami magától értetődően azt is jelenti, hogy e feladatot a társadalom valameny­nyi (de font­osság és sürgősség alapján sorolt) igényéből kiindulva, az adott körül­ményekhez, a gazdasági lehetőségekhez, az ipari háttérhez, a munkaerőhelyzet­hez, a tudományos és technikai színvonalhoz stb. igazodva kell megoldani, ami az adott esetben egyrészt azt jelenti, hogy a feladat nagyon nehéz, hiszen azzá teszi, hogy megoldásához az aránylag gyorsan növekvő igény, a hamar bővülő szükséglet, a hirtelen fejlődő technika, a nap­ról napra változó technológia és a hozzájuk képest lassabban formá­lódó lehetőség, a meglehetősen elmaradó teljesítőképesség és a foko­zódó kötöttség közötti különbség kiküszöbölésére van elengedhetet­lenül szükség, de nagyon szép is, legalább is hitem szerint,­­ hiszen azzá teszi, hogy sikeres teljesítéséhez több akaratra, bátrabb kezdeményezésre, sokoldalúbb megközelítésre, alaposabb elmélyü­lésre, fokozottabb problémaérzékenységre, gondosabb elemzésre és merészebb gondolkodásra van szükség, mert az építészeknek a „mind többet és egyre jobban" szocialista szakma­politikai elvet az adottságok néha meglehetősen szűk keretei közé szorítva, a nem kis kihatású szerkezeti, technológiai és gazdasági kötöttségek által korlátozva kell megvalósítania, ami másrészt magyarázatul szolgál arra, hogy mi az oka annak. * Az ankétot a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, az Építészettudományi Bizottság és a Magyar Építőművészek Szövetsége közreműködésé­vel rendezte. Itt közölt (rövidített) anyagát a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet Műszaki és Információs Főosztálya állította össze. Az ankét teljes anyaga sokszorosított formában megjelent a MÉSZ kiadványaként az 1976 évben.

Next