Szász Károly: A Nibelung-ének keletkezéséről és a gyanítható szerzőjéről. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. I. kötet 4. szám, 1868)

A NIBELUNG-ÉNEKRŐL. 5 egyes alkatrészek vagy epizódok kitűnően tragikusak, de az egész mű sokkal nagyobb és szétágazóbb cselekvényei, mint­sem összegében azon erős és egységes benyomást tehetné, minőt a tragikum követel; míg az Iliász tragikai hatása nem oly megrázó s erkölcsileg mély, mint a keresztyén népoposzé. Jellemek s alakok tekintetében is kitűnő a Nibelung­ének. Az emb­eri kedély és szellem oly változatos és gazda­gon árnyalt tükörét nem tünteti ugyan föl mint a homéri napsütötte prizma, s még kevesbbé mint Firdúzi csodaszép kaloldoskapja. De alakjai a gót építmények szilárdságával a határozott körvonalaival bírnak, s jellemeinek ép oly nagy­szerű alapja, mint következetes kivitele. S Szigfridet és Sla­gent a végig következetes jellemrajzban épen úgy példányul lehet fölállítani, mint Krimbildet a legmerészebb átalakulás lélektanilag mély és való fölfogásában. A mellékalakok, Rü­diger, neje és leánya bájos környezetében, Detre, Gunther, Gizd­er, Volker, s mindnyájan, kivétel nélkül úgy vannak egyénítve, a­mint csak a romanticismus képes, a classicis­mus soha. De elég a költemény széptani méltatásából, melynek csak helyét akartam némileg megjelölni a világirodalom ha­sonlatú termékei között. Átmenve már előadásom tulajdonképi tárgyára, az iro­dalomtörténeti oldalra, számot kell adnom a Nibelung-kér­dés fejlődéséről s jelen állásáról. Mert előre bocsátom, hogy a német irodalomtörténet azon kérdései között, melyek a leg­behatóbb és terjedelmesb tárgyalás alá vetettek a nélkül hogy máig is teljesen eldöntöttek volna, e függő kérdések között van s azok egyik legfontosabbika — a Nibelung­kérdés. A kérdés hoga a Nibelung-éneknek a középkorból fen­maradt kéziratain (codexein) sarkallik. E kézirati codexek igen számosak, s a XIII. századtól a XVI-dikig terjed kelet­kezések ideje. Részint teljes kéziratok, részint töredékesek, összesen megközelítik a harminczat, de három fő codex kö­rül csoportosíthatók, melyeknek másolatai s variánsai gya­nánt tekinthetők a többiek. Lachmann Károly, kitűnő német philológ s irodalom­történet-búvár volt főkép, ki a jelen század első negyedében.

Next