Imre Sándor: Geleji Katona István főleg mint nyelvész. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. I. kötet 7. szám, 1869)

G IMRE SÁNDOR, pra unitaria religiónak confessiója szerint is, könyvet kinyo­matni és kibocsátani a fejedelem híre nélkül tilalmas legyen. De a censurai hatóság nem csak a más felekezetbelieket, ha­nem a ref. egyház tagjai irányában is meg van állapítva a szatmár-németii czikkek s a G. Katona-féle kánonok által s fenntartva nem csak azon időkben mikor az unitarismustól és independensségtől félhettek, hanem utóbb és egészen a mi időnkig, a XIX. század negyedik tizedéig. De az unitáriusok elleni vitát disputátiókban és irodalomban folytatják tovább is, s folytatja kivált a mi szerzőnk. Ez érdek ösztönzi őt a Titkok Titka czímű nagy munkája írására, s általában ez egyik fő mozgatója irodalmi munkálkodásának. Mert e korra, püspöksége idejére (1633—1649) esnek munkái. Elsőben a Gradual (1636), melyről szólottunk. Utána a Praeconium Evangelicum két kötetben (Gyfehérvárott 1638— 1640). Ennek létrejötte okát maga elmondja az első darab előszavában; mi czélunkra sietvén, kényteleníttetünk oda utasítni az olvasót. Latin nyelven írt predikácziók, melyek feladata volt példányul szolgálni a könyvekben eléggé sze­gény lelkészeknek. Majd a Váltság Titka (Várad 1645—49) három darabban, s a Titkok Titka (Gyfchérvár 1645). Mind predikáczióba foglalt theologia, polemikus színezettel. Az utóbbi kiválón az unitarismus ellen intézve. Ehhez csatolva a Magyar Grammatikácska (Gyöb­érvár 1645). Nagy terjed­­ségü, folytonos erőfeszítést kivánt s valóban lelkesedés, egyszersmind szilárd kitartás-szülte munkák, melyek dolgo­zásának tulajdoníthatni a buzgó férfinak testi elerőtlenedését, melyről előszavaiban maga panaszkodik, s mely a halhatatlan férfinak hosszú földi életet nem engedett. E korra esik a presbyterianusokkal folyt viszály és vita legérdekesebb korszaka. E viszályban szereplése tette ideji jellemét az utókor s némileg a külföld előtt is *) gyanússá. E­ ­) Maresius gröningi tanár egy theologiai disputátiót tartott két magyar ifjú felelgetése mellett. Ebben érinti a magyar- és erdélyországi ref. egyházbeli mozgalmakat is, a püspöki kormányzatnak kedvezvén. Kinyomatott ez elsőben 1648. Erre Szathmári Baka Péter czáfolatul írja : „Simplicitas Ecclesiae" cz. művét, mely mérgesen kikel amaz érvek ellen. Rögtön erre egy névtelen, talán mint Szombati (Sárospataki Fűz. 1865 .

Next