Mátray Gábor: A Konstantinápolyból legujabban érkezett négy Corvin-codexről. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. II. kötet 1. szám, 1870)
hatása után, mint azon fölötte érdekes tudósítás*) a Konstantinápolyban létező török császári könyvtárban fölfedezett Corvin-Codexekről, melyet akadémiánk nagy érdemű három tagja, Kubinyi Ferencz, Ipolyi Arnold és Henszlmann Imre mutatott be nyolcz év előtt az akadémiának , melyben jelentést adtak az 1862-ben általuk tett keleti utazás felöl, megemlítvén abban különösen, hogy utazásuk főczélja volt, Mátyás király könyvtárának a keleten kitelhető erejök szerinti nyomozása, amit eszközölhetni 300 év óta tekintélyes férfiak, jeles tudósok, s leghatalmasb uralkodók követségei sikertelenül törekvőnek; mert a hatalmaszultán könyvtárába juthatást, kivált nem-törökök számára, még Jupiter arany esője sem volt képes lehetővé tenni. S habár ők sem léphettek be a könyvtár főszentélyébe, de kivivták mégis, hogy annak tornáczaiban 50-nél több Corvin-Codexet láthassanak, és fürkészetük folytán minket bizonyos okká tehessenek, miszerint a budai becses könyvtár legnagyobb része csakugyan azultán birtokába jutott. S nem tudom, nem szolgált-e ezen felfedezés némileg kalauzul azon utóbbi szerencsés útra, melyen Konstantinápolyból, mindnyájunk nagy örömére, a csaknem negyedfél század előtt száműzetésbe hurczolt, s most előttünk fekvő, és minket barátságosan üdvözlő négy becses Codex hazánkba visszajuthatott. — Ez okból nem is tartóztathatom magamat a fölemlitett három jeles férfiúnak buzgalmáért, s hazafiságos áldozatáért ezúttal is a legőszintébb köszönetnek kijelentésétől, —• nem — a leghálásb elismerés kimondásától, különösen Kubinyi Ferencznek, ki nemcsak inditványozója volt a nevezett keleti utazásnak, hanem az azzal járt tetemes költség nagy részének is saját erszényéből fedezője; mi által ujabb füzérrel ékesíté azon érdemkoszorút, melyre mind a nemzeti Muzeum, mind a tudományos magyar Akadémia pártolásában ernyedetlenül fáradozott, s áldozataiban nem fukarkodott Kubinyi-család derék tagjai méltókká tevék magukat. *) Lásd a „Pesti Napló" 1862-ki 139—140. számát junius 18. és 19. (Tárcza.)